Érvelési hibák

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az érvelési hiba egy logikus érvben lévő olyan hiba, amely az előfeltevések (premisszák) igazságától függetlenül hiba. Tehát olyan hibákról van szó, amelyek az érvelés szerkezetében vannak, és nem a kiindulási előfeltevésekben. Ha az érvelésben ilyen hiba van, akkor azt érvénytelennek mondják. Ha egy érvelés ilyen hibát tartalmaz, ebből még nem következik az, hogy a premisszák hamisak, és az sem, hogy a konklúzió hamis. Ugyanakkor az érvelés mégis érvénytelen, mivel a konklúzió nem következik a premisszákból oly módon, ahogy azt az érvelés állítja. A konklúzió alátámasztására tehát a hibás érv nem alkalmas. Érvelési hiba lehet olyan érvelés is, amely nem tisztán logikai, például olyan valószínűségi érvelés, amely a valószínűségszámítás elveit hibásan használja.

Az érvelési hibák felismerése gyakorlati érvekben nehéz lehet, hiszen azok sokszor retorikai minták szerint vannak szerkesztve, amelyek a logikai összefüggéseket elmossák. A következő példák azt is mutatják, hogy az érvelési hibák az érvelő érzelmi, pszichés vagy intellektuális gyengeségét is mutathatják. A logikai hibák ismerete és felismerése alkalmas lehet az ilyen esetek számának csökkentésére.

Az érveléselmélet az érvelési hibák megértésében és kategorizálásában segít (van Eemeren, Grootendorst). Ebben a megközelítésben az érvelést egy interaktív protokollnak tekintik, amely vitatott vélemények feloldását célozza meg. A protokollt bizonyos előírások szabályozzák, és azok megsértése hibát jelent. Az alábbi lista sok hibája ilyen értelemben érthető meg.

Tartalomjegyzék

1 Példák hibás érvelésre
- 1.1 Szintaktikus hibák
  - 1.1.1 Nem létező érvelési séma használata
- 1.2 Szemantikus hibák
2 Az érvelési hibák listája
3 Lásd még
4 Hivatkozások
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Példák hibás érvelésre

[szerkesztés] Szintaktikus hibák

[szerkesztés] Nem létező érvelési séma használata

A legszigorúbb értelemben az érvelési hiba egy nem érvényes ( = nem létező) logikai következtetés alkalmazása.

Bizonyos gombák mérgezőek.
Bizonyos gombák ehetőek.

_________________________

Tehát bizonyos gombák mérgezőek is és nem is.

Ez a következtetés hibás, mivel nem nincs ilyen érvényes logikai következtetési séma. Figyeljük meg, hogy bár az érvelés hibás, valóban léteznek olyan kivételes gombák, amelyek mérgezőek is, meg nem is, körülményektől függően. Az érvelés hibás, holott a konklóziót magát más oldalról lehetne védeni.

Nincs tehét olyan következtetési séma, hogy:

Néhány x-re igaz, hogy P(x)
Néhány y-ra igaz, hogy Q(y)

Tehát néhány z-re igaz, hogy P(z) és Q(z).

Logikai szaknyelven: a "létezik" ("néhány") kvantor és az "és" operátor nem felcserélhető.

A fenti következtetés hibás voltának illusztrálására az ú.n. Venn diagrammok nagyon alkalmasak. Logikai szaknyelven a következtetés nem érvényes, mivel legalább egy esetben nem őrzi meg az igazságot.

Sajnos nem minden ilyen logikai hibát ilyen egyszerű felismerni.

[szerkesztés] Szemantikus hibák

Az érvelési hibák e fajtájában az alkalmazott következtetési forma esetleg formailag megfelelő, de a felhasznált szavak jelentése miatt a következtetés mégsem érvényes. Gyakori példája a hominímiával való visszaélés

I. hipotézis: Isten mint fogalom, jelen van az emberek elméjében.
II. hipotézis: Az emberek elméjében lévő fogalmak léteznek.

Ennélfogva Isten létezik.

Ez egy tipikus érvelési hiba, és nem azért, mert a második premissza vitatható igazságú (ettől még maga az érvelés, mint feltételes állítás, érvényes lenne), hanem mert összekeveri az egyén által az Istenről alkotott fogalmat magával az Istennel, azaz a fogalom referenciájával.

[szerkesztés] Az érvelési hibák listája

ad hominem Ezen belül:
- argumentum ad personam
- ad hominem circumstantiae
- ad hominem tu quoque
argumentum ad ignorantiam
argumentum ad nauseam
ignoratio elenchi

[szerkesztés] Lásd még

Kritikus gondolkodás
Demagógia
Informális logika
Szofizmus

[szerkesztés] Hivatkozások

Arisztotelész, On Sophistical Refutations, De Sophistici Elenchi.
William of Ockham, Summa of Logic (ca. 1323) Part III.4.
John Buridan, Summulae de dialectica Book VII.
Francis Bacon, the doctrine of the idols in Novum Organum Scientiarum, Aphorisms concerning The Interpretation of Nature and the Kingdom of Man, XXIIIff.
The Art of Controversy by Arthur Schopenhauer
John Stuart Mill, A System of Logic - Raciocinative and Inductive. Book 5, Chapter 7, Fallacies of Confusion.
C. L. Hamblin, Fallacies. Methuen London, 1970.
D. H. Fischer, Historians' Fallacies: Toward a Logic of Historical Thought, Harper Torchbooks, 1970.
Douglas N. Walton, Informal logic: A handbook for critical argumentation. Cambridge University Press, 1989.
F. H. van Eemeren and R. Grootendorst, Argumentation, Communication and Fallacies: A Pragma-Dialectical Perspective, Lawrence Erlbaum and Associates, 1992.
"Logic", an article from Philosophical Society.com