Anglia közigazgatása

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Anglia felosztása

Anglia térképe, a megyei tanácsok (shire megyék) rózsaszínnel, a nagyvárosi és londoni kerületek bordóval és az egységes hatóságok pirossal.

Angliát közigazgatásilag az érvényes törvények négy szintre bontják.

[szerkesztés] A régiók szintje

A legfelső szinten Angliát kilenc régióra osztották, mindegyik egy vagy több megyei szintű egységet tartalmaz. A régiókat 1994-ben alapították és 1996 óta ezek képezik Anglia Európai Parlament választókörzeteit. Mind azonos státuszúak, csak London rendelkezik többletjogokkal. A régiók mérete és lakosságuk száma változó.

[szerkesztés] A megyék szintje

Az 1997-es Lieutenancies Act (törvény) Angliát felosztotta megyei szintű területekre, amelyek mindegyikébe a korona képviselőt delegál (Lord-Lieutenant). Bár a törvény nem így definiálja őket, ezek az egységek "ceremoniális megye" néven váltak ismertté (de emlegetik őket "földrajzi megye" néven is). Ennek az egységnek a nevét használja általában egy angol, ha megkérdik, hová való. Ezek a megyék gyakran nem közigazgatási területek, mert túl nagyok, vagy nagy városi övezeteik vannak. Például a választókörzetek kialakításakor azonban figyelembe veszik őket.

Adminisztratív célokból négy féle megyei szintű egység létezik Angliában.

[szerkesztés] Nagyvárosi megye

Fő cikk: Anglia nagyvárosi megyéi

Angliában hat nagyvárosi megye ("metropolitan county") létezik, amelyeket nagyvárosi kerületekre osztottak. 1974-ben hozták létre a nagyvárosi megyéket és a területükön tovább működő megyei tanácsokat 1986-ban megszüntették.

[szerkesztés] Shire megye

Fő cikk: Anglia shire megyéi

A "shire megyéket" szintén 1974-ben hozták létre és hivatalosan nem-nagyvárosi megyéknek nevezik őket ("non-metropolitan county"). Nem-nagyvárosi kerületekre oszlanak, főleg vidéki jellegűek és területileg ezek foglalják el Anglia legnagyobb részét.

[szerkesztés] Egységes hatóság

Az egységes hatóságokat ("unitary authority") az 1990-es években hozták létre és olyan egypillérű igazgatást jelenetnek, amely egyesíti a megyei és a kerületi tanácsok feladatait. Ezért vagy olyan megyékként definiálhatók, amelyekben csak egyetlen kerület van, vagy egy olyan megye kerületei, mint Berkshire, amelynek nincs megyei tanácsa. Az egyetlen kivétel Isle of Wight, amely egyetlen megyei tanács kerület nélkül.

[szerkesztés] Nagy-London

Nagy-Londont 1965-ben hozták létre hivatalosan és néha nagyvárosi megyeként emlegetik, de nincs ilyen hivatalos definíciója. London Cityre (City of London) és londoni önkormányzatokra ("borough") oszlik.

[szerkesztés] A kerületek szintje

A kerületek ("district") angliában háromfélék lehetnek: önkormányzat ("borough"), city vagy királyi önkormányzat ("royal borough").

[szerkesztés] Nagyvárosi kerület

A nagyvárosi megyét nagyvárosi kerületekre osztották, amelyeket általában önkormányzat ("borough") néven emlegetnek. Amikor a megyei tanácsokat megszüntették a nagyvárosi megyékben, a nagyvárosi kerületek az egységes hatóságokhoz hasonló hatalmat nyertek.

[szerkesztés] Nem-nagyvárosi kerület

A shire megyék nem-nagyvárosi kerületekre oszlanak. A hatalmat a megyei tanáccsal osztják meg.

[szerkesztés] London borough

Nagy Londonban 32 önkormányzat ("borough") működik, amelyek más egységes hatóságokhoz hasonló státuszúak, de itt van egy felettes stratégiai pillér is, a Nagy Londoni Hatóság ("Greater London Authority"), amely a közlekedést, a közbiztonságot a tűzoltóságot és a gazdasági fejlesztéseket ellenőrzi.

[szerkesztés] Parish

Az önkormányzatok legalacsonyabb szintje a parish Angliában. Szó szerinti fordításban plébánia, a közigazgatásban azonban ez az egység eredeti egyházi tartalmát már elvesztette. Nagy Londonban nem lehet ilyen egységetlétrehozni és Anglia többi részében sem mindenhol vannak, de a számuk és területük növekszik.