Angol ábécé

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A mai modern angol ábécé 26 betűből áll és a latin ábécéből alakult ki.

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

Tartalomjegyzék

1 Óangol ábécé
2 Modern angol ábécé
3 A betűk nevei
4 Mellékjelek
5 Ligatúrák
6 Lásd még

[szerkesztés] Óangol ábécé

Az angol nyelv írása már a 7. századtól latin betűkkel történt. Előtte a rúnaírást (Futhorc) használták, sőt egy ideig párhuzamosan mindkét írás használatos volt. A korai latin írásban találjuk nyomát ennek a kettősségnek, mégpedig néhány rúnajel használatával. Ekkor még megtalálható volt az ábécében a thorn þ, a wynn ƿ, az eth ð, valamint a yogh ȝ. Ugyanekkor alakultak ki az ismert ligatúrák, a double-u w (a vv jelölésére), az æsh æ (az ae jelölésére) és az œthel œ (az oe jelölésére).

1011-ben Byrhtferð alakította ki a mai ábécérend ősét, ebben még szerepeltek az előbb említett rúna-eredetű betűk is valamint két "és" jel: az ampersand & és speciális nota vagy ond ⁊:

A B C D E F G H I K L M N O P Q R S T V X Y Z & ⁊ Ƿ Þ Ð Æ

[szerkesztés] Modern angol ábécé

A modern angol írásban a þ, ȝ, ð, és ƿ betűk már nem részei az ábécének. Legtovább a þ élt, de a 16. században már alig használták. Ebben az időben vált különálló betűvé a w, és jelent meg az u és j az irásban, mint a v és i változatai. Ettől a kortól használják a mai 26 betűs ábécét.

[szerkesztés] A betűk nevei

A betűk nevei a magánhangzóknál maguk a betűk, mássalhangzóknál a "C+ee" illetve "e+C" formátumúak (ahol a C egy tetszőleges mássalhangzót jelöl), néhány kivétellel. A teljes betűnév-sor:

a [eɪ], bee [biː], cee [siː], dee [diː], e [iː], ef(f) [ɛf], gee [ʤiː], aitch [eɪʧ], i [aɪ], jay [ʤeɪ], kay [keɪ], el [ɛl], em [ɛm], en [ɛn], o [oʊ], pee [piː], cue [kjuː], ar [ɑɹ]/[ɑː], es(s) [ɛs], tee [tiː], u [juː], vee [viː], doulble u [ˈdʌb(ə)l juː], ex [ɛks], wy(e) [waɪ], zed [zɛd]/zee [ziː]

Mivel egyes betűket nevük alapján nehéz megkülönböztetni, ezért a NATO bevezetett egy saját névrendszert, melyet speciálisan úgy alakítottak ki, hogy egyértelműen megkülönböztethetőek legyenek a betűk.

[szerkesztés] Mellékjelek

Az angol nyelvben a mellékjelek csak idegen eredetű szavakban használatosak, pl.: résumé, naïve, és façade. Ezek a mellékjelek is gyakran opcionálisak, a mindennapi életben gyakran elhagyják őket (resume, naive, és facade). Egyes régebbi szövegekben a szótagolást is jelölhette, pl.: cursed (melléknév - egy szótag), de cursèd (ige - két szótag); coöperate (az o-k két különálló szótagban vannak).

[szerkesztés] Ligatúrák

A mai modern angolban (főleg a brit használatban) ritkán, latin eredetű szavakban találkozhatunk az Æ és Œ betűkkel, pl.: encyclopædia, cœlom. Gyakrabban ezeket a ligatúrákat feloldják az ae, oe kapcsolatokkal, az amerikai használatban azonban az egyszerű e betűvel helyettesítik ezeket, pl.: encyclopedia.

A fentieken kívül a legismertebb ligatúra az &, mely a latin et „és” szó rövidítése, ebben az értelemben használják az angolban is.