Głogów

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Głogów**

Vajdaság	Alsó-Szilézia
Járás	Głogówi
Városjogok	1253
Terület	35,37 km²
Népesség	71.312
Magasság	- m
Körzethívószám	(+48)76
Rendszám	DGL

Głogów ( kiejtése^✩, IPA: ['gwɔguf], németül Glogau ['gloːgao], csehül Hlohov ['hlohof]) város Délnyugat-Lengyelországban. Lakossága 71 686 fő (2004). Ma Alsó-Szilézia vajdaságban, az egykori Legnica vajdaságban található, a vajdaság hatodik legnagyobb városa. Neve a lengyel głóg (galagonya) szóból ered.

Głogów városrészei: Brzostów, Chrobry, Górków, Hutnik, Kopernik, Kościuszki, Krzepów, Nosocice, Ostrów Tumski, Paulinów, Piastów Śląskich, Przemysłowe, Słoneczne, Stare Miasto, Śródmieście, Widziszów, Żarków. Głogów adminisztrációs területén van két elhagyott falu is: Biechów és Wróblin Głogowski, melyeket a rézbányák közelsége miatt kellett kiüríteni.

A német Glogau név kezd a használatból kikopni a lengyel név javára, a cseh nevet, Hlohov-ot jelenleg ritkán használják.

A város nagyobbrészt az Odera balpartján fekszik, noha a történelmi város valamikor a Tumski szigeten volt, így vedelme szempontjából fontos volt, hogy az Odera két ága vette körül.

Tartalomjegyzék

1 Története
2 Főiskolák
3 Műemlékek
4 Kultúra
5 Híres głogówiak
- 5.1 Głogówban született
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

A Głogówi hercegség vára

Feltételezik, hogy Ptolemaiosz térképén Lugidunum esetleg Głogów lehetett. Ptolemaiosz Klaudiosz időszámításunk szerint 142-147. között készült térképén szerepel Lugidunum helység [1] . Arról, hogy ez a helység Głogów volt, a Lexicon Universale [2] tudósít, valamint elhelyezkedése más azonosított sziléziai helységekhez képest. Más források Lugidunumot Legnicaként azonosítják.

Głogów az egyik legrégibb lengyel város. Szláv törzsek a várat már a X. században felépítették. Ez az Odera jobbpartján volt és kőből, fából és földből épült. I. Mieszko elfoglalta, és új várat épített a mai Ostrów Tumskin (Tumski sziget).

Głogówot először 1010-ben említi Thietmar krónikája, amikor a várost a lerohanták a németek II. Szent Henrik német császár vezetése alatt. A várost a németek 1017-ben újra megostromolták. A Głogówért vívott harcok leghíresebbje az 1109-i volt, amikor V. Henrik német császár csapatai ellen védték a várost (lásd: Głogów védelme). 1157-ben I. Barbarossa Frigyes bevette Głogówot és felgyújtotta a várost.

Öreg város

Szent Miklós templom romjai

1180-ban II. Elűzött Ulászló fia, I. Głogówi Konrád uralkodása alatt az újáépített Głogów a Głogówi hercegség fővárosa lett, 1253-ban pedig II. Głogówi Konrád megparancsolta, hogy alapítsanak várost a már meglévő balparti település helyén várost magdeburgi városi jogokkal.

A XVI. században a sziléziai Piastok głogówi ága kihalt, utolsó képviselőjük II. Őrült János volt. 1491-1506 között a Jagellók uralkodtak, I. János Albert és I. Öreg Zsigmond, akik később lengyel királyok lettek. Később a várost átadták a Habsburgoknak. A XVII. század közepén, a harmincéves háború alatt Głogówot erőddé alakították át. Ostromolták és elfoglalták a porosz, francia, orosz, svéd és osztrák hadak. 1740-től porosz Hohenzollernek uralma alatt állt. A napoleoni háborúk alatt Jan Henryk Dąbrowski lengyel csapatait szállásolták el itt, maga Napoleon is háromszor meglátogatta a várost. Az erődítési munkák sok évre visszavetették a város fejlődését.

A XIX: században igyekeztek eltávolítani az erődítéseket de csak 1873-ban sikerült keletre tolni a határait és csak 1902-ben bontották le, ami lehetővé tette a város normális fejlődését. 1939-ben Głogównak 33.000 lakosa volt.

1945-ben a várost ismét erőddé építették ki a hitleri hatóságok. Głogówot 5 hétig ostromolta a szovjet hadsereg és 95%-ban lerombolták a várost. A jaltai konferencia egyezménye szerint a várost Lengyelországhoz csatolták és 1945 májusában megjöttek az első háború utáni telepesek akik csak üszköket és romokat találtak itt. A város újjáépítése a mai napig nem fejeződött be. Óriási változás és fejlődés következett be, miután 1967-ben határozat született a rézkohó felépítéséről. A kohó ma is a legnagyobb iparvállalat a városban.

1945-től 1950-ig a város a wrocławi vajdasághoz tartozott, 1950-ben az újonnan alakult zielonagórai vajdaság-hoz csatolták. 1975-1998-ig a legnicai vajdasághoz tartozott. Az alsó-sziléziai vajdasághoz az 1999-es adminisztrációs reform után csatolták.

[szerkesztés] Főiskolák

Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Głogowie (Állami felsőfokó szakiskola)
Akademia Ekonomiczna we Wrocławiu (Wrocławi Gazdasági főiskola részlege)
Wyższa Szkoła Humanistyczno-Ekonomiczna w Łodzi (Łodzi humán-gazdasági főiskola részlege)

[szerkesztés] Műemlékek

Városház

Társaskáptalan

Głogówi műemlékek

Głogówi városháza
A głogówi hercegség vára (jelenleg Régészeti-történelmi múzeum)
Krisztus teste templom (későbarokk)

Szent Wawrzyńc templom
Szent Miklós templom (romokban)
Szent Őéter templom (lapidárium)
XIX századbeli evangélikus templom (lapidárium)
Zsidó közösség zsinagógája (XIX. század) (lapidárium)
Társaskáptalan a Tumski szigeten (restaurálás alatt)
Andreas Gryphius szinház (romok)
A középkori városfalak romjai
A XVII. századbeli várárok maradványai
Turm Reduit - XIX. századbeli tüzérségi torony

[szerkesztés] Kultúra

Szinház romjai

Városi kultúrház

Fesztiválok: Międzynarodowe Głogowskie Spotkania Jazzowe (Nemzetközi jazz találkozó) Wratislavia Cantans (wrocławi kórusfesztivál) Zamkowe Spotkania Chóralne (Kórustalálkozások a várban)

Intézmények:

Miejski Ośrodek Kultury (Városi kultúrház)
Miejska Biblioteka Publiczna (Városi közkönyvtár)
Muzeum Archeologiczno-Historyczne (Régészeti-történelmi múzeum)
Towarzystwo Ziemi Głogowskiej (Głogówi vidék társasága)
Głogowskie Stowarzyszenie Literackie (Irodalmi társaság)
Centrum Edukacji Kulturalnej i Artystycznej MAYDAY (Kulturális és művészeti oktatási centrum)
Beati Cantores (kórus)
Zakładowa Orkiestra Dęta "Huty Miedzi Głogów" (A rézkohó fúvószenekara)
Stowarzyszenie Wolnej Sztuki (Szabad művészetek társasága)
Muzyczne Stowarzyszenie Ziemi Głogowskiej im. Estelli Wolańskiej (Zenei társaság)
Spółdzielczy Dom Kultury "PEGAZ" (Szövetkezeti kultúrház "Pegazus")
Fundacja Odbudowy Teatru im. Andreasa Gryphiusa w Głogowie (A szinház újáépítési alapja)