Gupta Birodalom
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Gupta Birodalom az ókori India területén 320 - 550 között létezett birodalom.
Hatalmának csúcsán egyesítette az akkor lakható Dél-Ázsia területeit. Az ókori India reneszánsza volt ez az időszak, amely kiemelkedő művészeti tárgyakat hagyott hátra. Jelentős festészeti kultúrát honosítottak meg. Virágzott a tudomány is, hiszen jelentős filozófiai és matematikai tudásokról maradtak fenn emlékek. Fontos volt számukra, mint minden természettől függő nép számára a csillagászat ismerete. Jól ismerték az orvostudományt. Jelentös irodalmi munkák is születtek ekkor, Kálidásza ekkor írta meg drámáit. Az írások szanszkrit nyelven írodtak, az akkori uralkodó elit nyelvén. A vallási ábrázolás is ekkor fejlődőtt tovább, megindult a többkarú istenek ábrázolása, megjelentek az isteni szimbólumok.
A dinasztiát Csandragupta alapitotta, aki majd 15 éves uralkodása alatt jelentősen kitolta a birodalom határait. Fia, Szamudragupta továbbvitte a birodalmat ezen az úton és elfoglalta majdnem az egész északi területeket. A dinasztia harmadik uralkodója II. Csandragupta teljesen felvirágoztatta az országot. Kiterjesztette a külkapcsolatokat, a kereskedelmet, követei még Rómába is eljutottak. Megkezdödött a törvénykönyv felállitása. Ezzel egyidőben indult fejlődésnek a jogi tudományok ismerete. Utódai idején kezdödött meg a birodalom hanyatlása, amelyet végül a Fehér-Hunok betörése döntött meg.