Konyhasó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A konyhasó (vagy legfőbb összetevőjének kémiai neve után nátrium-klorid, melynek képlete: NaCl) az egyik legismertebb só a Földön. Leggyakoribb felhasználása a tartósítás és az ételízesítés.

Tartalomjegyzék

1 A só kémiája
2 Felhasználása, jelentősége
3 Eredete, gyártása
- 3.1 Adalékanyagok a konyhasóban

[szerkesztés] A só kémiája

Mint az egyszerű sók, egy pozitív (Na⁺) és egy negatív (Cl^-) ionból áll, kifelé semleges töltésű.

Vízben jól oldódik, ezt bizonyítják tengereink, melyek mind tartalmaznak oldott sót, valamint a földi élet majdnem minden sejtje, ahol a sejtközi folyadékok sóoldatok.

[szerkesztés] Felhasználása, jelentősége

A konyhasó az egyetlen ásványi eredetű ízesítő anyag, amelyet, mint fűszert, nem csak az ételek ízesítése miatt, hanem azok tartósításához is használunk.

A só életszükséglet. A sóhiány szédülést, izomgyengeséget, görcsöket okozhat, de kritikusabb helyzetben apátiához, halálhoz vezethet. Szervezetünknek napi 5-10 g sóra van szüksége, de ez is egyénenként változó lehet. Az étkezések során 20-25 g sót fogyasztunk, ez a mennyiség viszont már nem ajánlott.

A kellően fűszerezett étel ízét kiemeli, javítja a sózás, de ha túlsózzuk az ételt, a só elnyomja a fűszerek ízét. A kereskedelemben többféle típus kapható, melyek az eredet, szemcsefinomság, tisztaság, adalékanyagok tekintetében különbözhetnek egymástól.

[szerkesztés] Eredete, gyártása

A konyhasó legtöbbször bányászott (kősó), vagy tengeri só lehet. Ez utóbbit a tengervíz bepárlásával kapják, mely nem csak nátrium-kloridot tartalmaz, hanem más ásványi anyagokat is. Ezáltal egészségesebbnek tartják, mivel a túlzott nátrium bevitel káros lehet a szervezet egészségére. (Felborítja az ionegyensúlyt, a só-víz háztartást, a magas vérnyomás egyik okozója, stb.)

[szerkesztés] Adalékanyagok a konyhasóban

A minőségi konyhasó adalékanyagokat is tartalmaz; magnézium-karbonátot az összetapadás gátlására, illetve jódot (kálium-jodid vagy K-jodát formában) a golyva (lat: struma) illetve egyéb jódhiányos panaszok megelőzésére. (Erre a tengerektől távol eső területeken, így Közép-Európában, különösen Magyarországon nagy szükség van, mivel a talajok, így a táplálék is jódban rendkívül szegény.)