Kunágota

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Kunágota**

Régió	Dél-Alföld
Megye	Békés
Kistérség	Mezőkovácsházi
Rang	község
Terület	63,99 km²
Népesség
Összesen: 3015 fő (2002) Népsűrűség: 47 fő/km²
Irányítószám	5746
Körzethívószám	68
Térkép é. sz. 46.43° k. h. 21.05°	település Mo. térképén

Kunágota község Békés megye Mezőkovácsházi kistérségében.

[szerkesztés] Fekvése

Az Alföld dél-keleti részén, a román határ közelében. Legközelebbi városok: Battonya, Medgyesegyháza, Mezőkovácsháza.

[szerkesztés] Nevének eredete

A település neve az először betelepülő kunokra és a falu templomának védőszentjére utalhat.

[szerkesztés] Története

Kunágota első említése egy 1463-os oklevélből ismert, de a település korábbi eredetű. Már az avar korban is lakott terület volt. A középkori települést az 1596. évi tatár pusztítás néptelenítette el. 1844-ben újra betelepítették, Csongrádból, Hevesből és Pécskáról érkezett telepesekkel. Ekkor szerveződött a környéken a dohánykertészet. Ennek hagyományaira és egykori gazdasági jelentőségére utal a község jelenlegi címerében található levél és ennek fűzésére használt tű.

Kunágota népessége jelentős ütemben gyarapodott: 1869-ben mindössze 2353, 1930-ban viszont már 6964 főt tett ki a lélekszáma. A megháromszorozódás elsősorban a belterületet érintette. A külterületi népesség 1930-ban meghaladta a 2000 főt, melyből mindössze 400-an éltek saját tanyájukon. A többség az uradalmi majorokban, cselédsorban élt. A község 1950-ben, a közigazgatás átszervezésével Békés megyei település lett; előtte Csanád megyéhez tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

Móra Ferenc 1926-ban honfoglaláskori lovas sírokat tárt fel itt.
Temetőjében áll a magyar gyümölcsnemesítés egyik úttörőjének, Bereczki Máté (1824-1895) pomológusnak a sírja.
A faluban két templom található, mindkettőt ugyanaz a plébános, „Bandi pap” építtette.