Madarak
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Madarak | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertan | |||||||||||
|
|||||||||||
|
|
|||||||||||
| 30 rend, kb. 9800 ismert faj
|
- Ez a szócikk a kétlábú, repülni képes állatokról szól. További jelentéséhez lásd: Madarak (film).
A madarak kétlábú, hőszabályozással rendelkező, tojásrakó gerinces állatok, amelyeket a tolltakaró, a szárnyakká módosult mellső végtagok, az üreges csontozat, a csőr, és a többségüknél a repülés képessége jellemez.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Törzsfejlődés
A madarak az Archosauriák fejlődési irányához tartozó hüllőmedencéjű dinoszauruszok (Saurischia) egy csoportjának (Theropoda) ágából alakultak ki. A tollas dinoszauruszok után az úgy nevezett „első madár”, az Archaeopteryx.
[szerkesztés] Testfelépítés
A madarak, bár igen változatos állatcsoport, testfelépítés szempontjából viszonylag egységesek. Jellegzetességeik elsősorban a repülőképesség kialakulásához kapcsolódnak.
[szerkesztés] Csontváz
A madaraknak két koponyatípusát különböztetjük meg: a futómadarakra és tinamukra jellemző paleognath és a repülő madarakra, valamint a pingvinekre jellemző, fejlettebb felépítésű neognath koponyát. Emellett a madarakra általánosan jellemző a fogatlan csőr és a nagy méretű szemüreg.
A madarak számos (11-24) nyakcsigolyája igen lazán, heterocolelicus módon kapcsolódik egymáshoz, így a madárnyak rendkívül mozgékony. Ezzel szemben a hátcsigolyák, az ágyék- és keresztcsonti csigolyák összecsontosodtak, és az úgynevezett álkeresztcsontot hozzák létre.
A futómadarak kivételével az összes madárfaj szegycsontján jellegzetes tarajt (crista) találunk, amely tapadási felületet biztosít a repülőizmoknak.
A mellső végtagban (szárny) elkülöníthető a felkarcsont, az orsócsont és a singcsont, valamint két kéztőcsont, de a többi kéztőcsont a kézközépcsontokkal összenőve hozza létre a carpometacarpust
A hátsó végtagban a combcsontot, a tibiotarsust (a lábszárcsont és néhány lábtőcsont összenövéséből), a vékony szárkapocscsontot, a csüdcsontot és a lábujjperceket különíthetjük el. A legtöbb madárfajnak 4 lábujja van, de a futómadarak esetében ez redukálódhat 3 vagy 2 lábujjra.
A madarak csontjai, szemben az emlősök tömör csontjaival, üregesek, ezzel csökkentve az állat súlyát.
[szerkesztés] Izomzat
A madarak szárnyát hatalmas méretű mellizmok (musculus pectoralis, musculus supracoracoideus) mozgatják, amelyek a szegycsont taraján tapadnak meg.
A madarak lábának különleges izma a musculus pectinus, amely a térdízülethez tapad, és inakkal az egyes lábujjakhoz csatlakozik. Ha a madár behajlítja a térdét, a m. pectinus megfeszül, és a madár lábujjai összezáródnak, ezzel biztosítva a kapaszkodást.
[szerkesztés] Kültakaró
A madarak testét tollak borítják, amelyeket evezőtollakra, fedőtollakra és pehelytollakra különítünk el.
A madarak bőre mirigyekben szegény.
[szerkesztés] Emésztőkészülék
A madarak nyelőcsövének jellegzetes tágulata a begy, amelynek két típusa létezik: a két oldalra irányuló begyzsákokból álló valódi begy és a nyelőcső egyszerű tágulata, az álbegy. Előbbi a galambokra, énekesmadarakra és tyúkfélékre, utóbbi a ragadozó madarakra és a récefélékre jellemző.
A madarak gyomra két részre tagolódik, a mirigyes gyomorra és az izmos zúzógyomorra vagy zúzára, amivel a táplálékot megőrlik, mivel nincs foguk, mert az akadályozná őket a repülésben. A madaraknál ezért előfordul, hogy homokot vagy apró kavicsokat nyelnek le, hogy azok segítsék őket a táplálék összezúzásában.
[szerkesztés] Légzés
A madarak tüdővel lélegeznek, amelynek felépítése erősen eltér az emlősök tüdejétől. Számos légzsák csatlakozik hozzá, amelyek hatékonyabbá teszik a ki- és belégzést, valamint könnyebbé teszik a madár testét. Szerkezet alapján kétféle tüdőt különíthetünk el: a primitívebb paleopulmot és a fejlett neopulmot.
További érdekesség, hogy a madarak hangképző szerve nem a gégében, hanem a főhörgők elágazásánál található, ezért két helyen is képződik hang. A madár ily módon képes egyszerre énekelni és levegőt venni.
[szerkesztés] Keringés
A madarak az emlősőkhöz hasonlóan állandó hömérsékletű, úgynevezet melegvérű állatok, szíve két-két, szilárd válaszfal által elkülönített kamrából és pitvarból áll.
[szerkesztés] Kiválasztás
[szerkesztés] Szaporodás
A madarak belső megtermékenyítésűek, egyes fajoknál, például a réceféléknél párzószerv is megjelenik.
Ez az egyetlen gerinces csoport, ahol az elevenszülés semmilyen formában nem jelent meg. Minden madárfaj meszes héjú tojásokat rak.
[szerkesztés] Idegrendszer
Forrás: Összehasonlító anatómiai praktikum, Dr. Zboray Géza, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2001.
[szerkesztés] Rendszerezés
A madarak három alosztályra tagozódnak.
- Futómadarak vagy laposszegycsontúak (Ratitae)
- Struccalakúak rendje (Struthioniformes) - 12 fajt tartalmaz a lista.
- Nandualakúak rendje (Rheiformes) - már nem számít önálló rendnek, lásd a struccalakúak rendjében a nanduféléket!
- Kazuáralakúak rendje (Casuariformes) - már nem számít önálló rendnek, lásd a struccalakúak rendjében a kazuárféléket!
- Kivialakúak rendje (Apterygiformes) - már nem számít önálló rendnek, lásd a struccalakúak rendjében a kiviféléket!
- Struccalakúak rendje (Struthioniformes) - 12 fajt tartalmaz a lista.
- Szárnnyal evezők (Impennes)
- Pingvinalakúak rendje (Sphenisciformes)
- Tarajos szegycsontúak (Carinatae): az összes többi általában röpképes madár.
- Tinamualakúak rendje (Tinamiformes)
- Búváralakúak rendje (Gaviiformes)
- Vöcsökalakúak rendje (Podicipitiformes)
- Viharmadár-alakúak rendje (Procellariiformes)
- Gödényalakúak rendje (Pelecaniformes)
- Gólyaalakúak rendje (Ciconiiformes)
- Flamingóalakúak rendje (Phoenicopterformes)
- Lúdalakúak rendje (Anseriformes)
- Sólyomalakúak rendje (Falconiformes)
- Vágómadár-alakúak rendje (Accipitriformes)
- Tyúkalakúak rendje (Galliformes)
- Darualakúak rendje (Gruiformes)
- Lilealakúak rendje (Charadriiformes)
- Sirályalakúak rendje (Lariformes)- már nem számít önálló rendnek, lásd a lilealakúak rendjében a sirályféléket!
- Guvatfürjalakúak rendje (Turniciformes) - már nem számít önálló rendnek, lásd a lilealakúak rendjében a guvatfürjféléket!
- Galambalakúak rendje (Columbiformes)
- Papagájalakúak rendje (Psittaciformes)
- Kakukkalakúak rendje (Cuculiformes)
- Turákóalakúak rendje (Musophagiformes) - egyes rendszerezések a kakukkalakúak rendjébe sorolják őket!
- Bagolyalakúak rendje (Strigiformes)
- Lappantyúalakúak rendje (Caprimulgiformes) - 120 fajt tartalmaz a lista.
- Sarlósfecske-alakúak rendje (Apodiformes) - 429 fajt tartalmaz a lista.
- Egérmadár-alakúak rendje (Coliiformes) - 6 fajt tartalmaz a lista.
- Trogonalakúak rendje (Trogoniformes) - 39 fajt tartalmaz a lista.
- Szalakótaalakúak rendje (Coraciiformes) - 149 fajt tartalmaz a lista.
- Bankaalakúak rendje (Upupiformes) - 10 fajt tartalmaz a lista. Egyes rendszerezések a szalakótaalakúak rendjébe sorolják őket!
- Orrszarvúmadár-alakúak rendje (Bucerotiformes)- 56 fajt tartalmaz a lista. Egyes rendszerezések a szalakótaalakúak rendjébe sorolják őket!
- Harkályalakúak rendje (Piciformes) - 405 fajt tartalmaz a lista.
- Pusztaityúkalakúak rendje (Pteroclidiformes) - 16 fajt tartalmaz a lista.
- Verébalakúak vagy énekesmadár-alakúak rendje (Passeriformes) - 5823 fajt tartalmaz a lista.
[szerkesztés] Közismert madárnevek
Az alábbiakban néhány közismert madártípus neve olvasható (egyszavas madárnevek!). A madarak nemét a hím és a tojó elnevezéssel különböztetjük meg. Néhány madártípus hímjének külön elnevezése van, amit zárójelben adunk meg.
|
[szerkesztés] Lásd még
- Magyarország madárfajainak listája
- A madarak hasznáról és káráról
- Madarak és Fák Napja
- Magyarország madarai
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a madarakról szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by 
