Magyarország címere

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyarország címere

Magyarország címere (köznapi szóhasználatban: a magyar címer) a Magyar Köztársaság egyik állami jelképe.

Tartalomjegyzék

1 A hatályos címer
2 A címer használata
3 Története
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A hatályos címer

A jelenlegi címert 1990. július 3-án fogadta el az Országgyűlés, az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XLIV. törvényben.

Az Országyűlés több változat szavazása után (többen a Kossuth-címer mellett voksoltak) a korábbi Kiscímert tette meg a Magyar Köztáraság címerévé.

A törvény leírása szerint „Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.”

[szerkesztés] A címer használata

A címer használatának szabályait - a többi nemzeti jelképeinkkel együtt - a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény tartalmazza.

[szerkesztés] Története

Magyar címer angyalokkal

Az Osztrák-Magyar Monarchia címere

Magyarország címere 1949-től

Magyarország címere 1957-től

Alkotóelemei a középkorból származnak.

A hétszer vágott mező (az Árpád-sávok) a 13. században jelent meg először az uralkodói pecséteken - vélhetőleg Aragóniából került hozzánk. Ettől kezdve az uralkodóházhoz kapcsolódott családi címerként. Az Anjou királyok örökösödési jogukat hangsúlyozandó megtartották, és kiegészítették az anjouk családi címerében szereplő liliommal. Ennek nyomán a 15. században a vegyesházi uralkodók töbnyire szintén beillesztették saját családi címerükbe.

A bizánci származású kettőskereszt a 13. századtól szerepel a magyar királyok címerében, mint a keresztény királyi hatalom jelképe, kezdetben pénzérméken jelenik meg, III. Béla korában először pajzson.

A hármas halom a szakértők szerint eredetileg csupán alátámasztásul szolgált, a magyar heraldika ugyanis nem kedvelte az ún. „lebegő” ábrázolásokat. A 14. századból még ismert olyan címerábrázolás, amelyen csupán egy domb van, ez a 15. századra alakult hármas halommá. A korona – amely szintén az uralkodói hatalom jelképe – szintén a 15. században került a kereszt alá.

A 15. századtól kezdték az uralkodói címert egyben országcímernek tekinteni, a magyar címer alapelemei, a pajzs tetején a Szent Koronával a mai formájukban a 16. század elején rögzültek.

A 16. század elején a címer elemeinek sajátos értelmezést kaptak, eszerint a kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom három hegycsúcsot, a Tátrát, a Mátrát, a Fátrát, a hétszer vágott mező négy ezüst sávja négy folyót, a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi. (Annak ellenére, hogy a Száva nem magyar folyó, ugyanis Horvátország a Magyar Szentkorona országa ugyan, de nem tartozik a szorosan vett Magyarországhoz.)

A címert már a középkor végén is gyakran használták a társországok címereivel együtt.

1849-ben a Habsburgok trónfosztását követően lekerült a címer tetejéről és a kettős kereszt alól a korona, és - a pajzs formájának megváltozásával kialakult a Kossuth-címer.

Az 1867. évi kiegyezést követően a jelenlegi címert nevezték kiscímernek. Az ú.n. középcímer közepén ez szerepelt, körülötte a társországok (Horvátország, Erdély, Szlavónia, Dalmácia, Fiume) címerei.

Az Osztrák-Magyar Monarchia Nagycímere nem készült el, időnként a kétfejű sast ábrázolták, egyik szárnya alatt a magyar, másik szárnya alatt Ausztria (alkotmányos megnevezése szerint: a Birodalmi Tanácsban Képviselt Országok és Királyságok) középcímerével.

1918-ban az I. Köztársaság a Kossuth-címert tekintette állami jelképének. 1919. végén a Magyar Királyság címere a korábbi Kiscímer lett, két oldalt a címert tartó angyalokkal kiegészítve.

1946-49-ig ismét a Kossuth-címer a magyar állam címere.

1949-ben Rákosiék szovjet mintára új címert terveztettek. Ezen búzakoszorú által közrefogott kék mezőben lévő búzakalászt és kalapácsot (mint a parasztság és a munkásság jelképét) a címer csúcsán lévő vörös csillagból kiinduló napsugarakat világítottak be (Rákosi-címer). A címer a zászlóban is szerepelt, az 1956-os forradalomban ezt a felkelők kivágták a zászlóból. Rövid ideig ismét a Kossuth-címer volt használatban.

1957-ben ismét új címert készítenek. Ez abban tért el a Rákosi-címertől, hogy a kék mező elé egy nemzeti színű, hajlított oldalú (lényegében a Kossuth-címerből származó) pajzs került (Kádár-címer), és a búzakoszorút a bal oldalon nemzeti színű, mig a jobb oldalon vörös színű szalag fonta be.