Oscar Wilde
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Oscar Fingal O'Flahertie Wills Wilde (Dublin, 1854.10.16 – Párizs, 1900.11.30 ) ír költő, író, drámaíró.
Előkelő, művelt családba született Dublinban. Először a dublini Trinity College-ban, majd az oxfordi Magdalen College-ban végezte egyetemi tanulmányait. Már itt feltűnést keltett ruháival és a vallások iránti tiszteletlenségével. 1878-ban diplomát szerzett és Londonba költözött. Életmódjának és szellemességének köszönhetően gyorsan betört a művészi életbe. Az 1880-as évek első felében Angliában, az Egyesült Államokban és Kanadában tartott előadásokat. Ekkor írta hullámzó színvonalú Költeményeit (1881), valamint a Vera (1880) és A páduai hercegnő (The Duchess of Padua, 1883) c. drámákat, amelyek még elég gyengék. 1884-ban vette el Constance Lloyd-ot. 1888-ban jelent meg a Boldog Herceg és más mesék, amit a két fiának írt. Ezt követte 1890-ben egyetlen regénye, a Dorian Gray arcképe.
1892 és 1895 között Wilde a színház világában is sikereket ért el a sziporkázó párbeszédekkel megtűzdelt szarkasztikus komédiáival. Ekkor születik a Lady Windermere legyezője (Lady Windermere's Fan, 1892), A jelentéktelen asszony (A Woman of No Importance, 1893), az Ideális férj (An Ideal Husband, 1895) és a Bunbury (Bunbury: The Importance of Being Earnest, 1895). Salomé (1893) c. drámája Richard Strauss operájának librettójául szolgált.
Feleségétől 1893-ban elvált, és a pár évvel korábban megismert Lord Alfred Douglas-szel folytatott szerelmi viszonyt. Homoszexuális kapcsolata miatt börtönbe került. Itt írta A readingi fegyház balladája c. költeményt és a De profundist. Megroggyant egészséggel szabadult 1897-ben. 1900-ban Párizsban halt meg agyhártyagyulladásban.