Pécsi Tudományegyetem
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Pécsi Tudományegyetem | |
| University of Pécs (angol) | |
| Alapítva | 1367 |
| Hely | Pécs, Mo. |
| Típus | állami egyetem |
| Tantestület | 1854 fő |
| Hallgatók | 34750 (2005-ben) |
| Rektor | Dr. Lénárd László |
| Postacím | 7633 Pécs Szántó Kovács J.u 1/B |
| Telefonszám | (72) 501-500 |
| Honlap | www.pte.hu |
| Térkép | |
|---|---|
 Pécs, Baranya megye |
|
A Pécsi Tudományegyetem (röv.: PTE) Magyarország legrégibb egyeteme, melyet 1367-ben alapított Nagy Lajos király.
[szerkesztés] Története
1367 Nagy Lajos megalapítja Magyarország első egyetemét Pécsen.
15. század Az egyetem helyett két főiskola működik, egy jogi és egy vallástudományi.
1785 II. József császár a Királyi Akadémia székhelyét Győrből Pécsre teszi át.
1802 A Királyi Akadémiát vissza állítják eredeti városába.
1833 Szepesy Ignác bíboros, a városi tanáccsal együttműködve, megalapítja a Pécsi Akadémiát jogi és bölcsész szakokkal.
1921 A Magyar Nemzetgyűlés elfogad egy törvényt, amely időlegesen átköltözteti a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Egyetemet Pécsre.
1923 – 1939 Az Erzsébet Egyetem dinamikus és lelkiismeretes munkájának köszönhetően a diákok tanulhatnak már jogot, orvostudományt, bölcsészetet és teológiát.
1941 A bölcsészkart ideiglenesen áthelyezik részben Szegedre, részben pedig Kolozsvárra.
1951 Az orvosi kar kiválik és önálló egyetemként működik tovább (Pécsi Orvostudományi Egyetem). A Pécsi Egyetem egyetlen karral működik tovább (jogi kar).
1966 Megnyitják az ún. 400 ágyas kórházat, melyben öt különböző egység működik (belgyógyászat, orthopédia, radiologia, sebészet, szemészet).
1973 – 1974 Elkezdődik a fogorvosképzés.
1975 Megalakul a közgazdasági kar.
1982 A Pécsi Tanárképző Főiskola egyesül a Közgazdaságtudományi Karral és a Jogi Karral. Az új intézmény a Janus Pannonius Tudományegyetem elnevezést vesz fel.
1990 Létrejön az Egészségtudományi Kar a Pécsi Orvostudományi Egyetemen belül.
1992 A Tanárképző Főiskolai Kar kettéválik: Bölcsészettudományi és Természettudományi Kar alakul.
1995 A Pollack Mihály Műszaki Főiskolát egyesítik a Janus Pannonius Tudományegyetemmel.
1996 Megalakul a Művészeti Kar az egyetem hatodik karaként.
2000 Egybeolvad a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécs Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Tanárképző Főiskola Pécsi Tudományegyetem néven.
2004 A Pollack Mihály Műszaki Főiskola egyetemi kar státuszt kap. Új nevében egyedülálló módon megtarthatta a híres építész nevét is (Pollack Mihály Műszaki Kar).
2005 A Pécsi Tudományegyetem tizedik karaként létrejön a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar.
2006 Az Egészségügyi Főiskolai Kar egyetemi karrá alakul, új neve: Egészségtudományi Kar.
[szerkesztés] Karok
[szerkesztés] Állam és Jogtudományi Kar
Pécsett a jogi felsőoktatás gyökerei 1367-ig, az első magyar egyetem alapításáig nyúlnak vissza. Ahogy a béke és a háború korszakai változtak a magyar történelemben, úgy folyt illetve nem folyt jogászképzés Pécsett. A reformkorszakban, báró Négyesy Szepesi Ignácz által Pécsre hozott joglíceumban tanulhattak jurátus-generációk, majd az 1848/49-es szabadságharcot követően - a kiegyezés idején - Pécsi Akadémia néven újult meg az intézmény. 1921-ben a Pozsonyból menekült Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem kapott új otthont Pécsett és kezdte meg két év múlva, 1923-ban működését. A Jog- és Államtudományi Kar az ötvenes években Állam- és Jogtudományi Kar lett.
1982-től a Janus Pannonius Tudományegyetem, majd a felsőoktatási integrációt követően 2000-től a Pécsi Tudományegyetem keretein belül folytatja működését. 1970-ben - a megnövekedett hallgatói létszám miatt - a 48-as téri épület egy emelettel bővült. Itt nyert elhelyezést néhány tanszék, szemináriumi terem, valamint az V. sz. tanterem, későbbi nevén Auditórium Maximum, 2003-tól pedig Irk Albert terem. Az utóbbi években számítógéptermek létesültek és 1999 novemberében átadták a 300 fő befogadására alkalmas nagytermet is. 2001-ben készült el a Dohány utcai épület felújítása, ahol a Kar Tanulmányi Osztálya és 7 tanszék nyert elhelyezést. Időközben megkezdődött a 48-as téri, illetőleg Rákóczi úti épületszárnyak felújítása, s azok 2003-ban átadásra is kerültek. A 2002/2003-as tanévben az egyetemi szintű alapképzésben közel 3000 fő, a többi képzési formában pedig 2000 fő vesz részt.
[szerkesztés] Általános Orvostudományi kar
Néhány évszázaddal azután, hogy Nagy Lajos király megalapította a pécsi egyetemet, a felsőoktatás újra virágzásnak indult Pécsen, amikor a pozsonyi, Ferenc József alapította Erzsébet Egyetem Pécsre tette át székhelyét (1923). Három kar került Pécsre (jogi, bölcsész és orvosi), míg a vallástudományi kar Sopronba. A tanárok tiltakozása ellenére a kormány nyomására az Erzsébet nevet megváltoztatták Pécsi Egyetemre. 1950-ben, az orvostudományi kart áthelyezték a vallás és közoktatási minisztériumtól az egészségügyi minisztériumhoz. Ez az orvostudományi kar egyetemtől való különválását vonta magával. 1951 és 1999 között, tehát, önálló iskolaként működött.
1966-ban következett be egy fontos esemény az intézmény életében, amikor új egyetemi kampusz épült az ún. négyszáz ágyas kórházzal egyetemben. Mivel Pécsen nincs városi kórház, az orvosi egyetem nyújtja a betegellátás nagy részét. Szívsebészeti és diagnosztizáló központja a legmagasabb nemzetközi sztenderdeknek is megfelel.
A kutató központ 1970-es befejezése lehetővé tette, hogy a tanszékek egy modern épületbe költözzenek. Itt található négy előadás terem, számos szeminárium terem és a központi orvosi könyvtár. A fogorvos képzést 1973-ban kezdték 25 diákkal.
Egy évtizeddel később egy angol nyelvű program indult 36 diákkal, akik a világ minden tájáról érkeztek. Az orvostudományi kar számára nagyon fontos, hogy a diákok a lehető legmagasabb szinten tanulhassanak. Ez volt az első orvostudományi iskola Magyarországon, amely bevezette a kredit rendszert, ezzel lehetővé téve a tanulók számára, hogy más karokon is órákat vegyenek fel. Ebben az évben (2005) indult először Gyógyszerész képzés 40 diákkal.
[szerkesztés] Bölcsészettudományi Kar
A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara autonóm oktatási, kutatási és tudományos közéleti tevékenységet folytató szervezeti egység. A bölcsészet- és társadalomtudomány között hidat alkotó, más hazai és nemzetközi tudományos közösségekkel gazdag kapcsolatokat ápoló kar értékközvetítő, nyilvánosságteremtő vonatkoztatási csoportként funkcionál. Képzéseink egyaránt nyújtanak korszerű tudományos ismereteket és klasszikus értelemben vett műveltséget. Hozzájárulnak a reflektív és kritikai gondolkodási képesség, a kommunikációs és technikai készségek fejlődéséhez, megteremtik az egész életen át tartó tanulás alapjait. A Kar elkötelezett a felelős állampolgárként, magas etikai mérce szerint élő, hivatásbeli értékeit megújítani képes szakemberek képzése mellett.
[szerkesztés] Egészségtudományi Kar
A Pécsi Orvostudományi Egyetemen az egészségügyi főiskolai képzés a Szociális és Egészségügyi Miniszter 1989. augusztus 18-i keltezésű "Alapító Okirata" alapján 1990. szeptember 1-jén indult a Minisztérium, a POTE, valamint Somogy, Zala és Vas megyék vezetőinek közös előkészítő munkáját követően.
A következő időszakot a képzés folyamatos kiépítése és felfejlesztése jellemezte. Mivel egy-egy városban többféle képzés működött, "képzési központ" elnevezéssel és intézeti jogosultsággal rendelkező igazgatási jellegű szervezeti egységek kerültek kialakításra. A hallgatói létszám folyamatos emelkedése, az oktatók és oktatást segítők számának növekedése, a főiskolai tanári testület megalakulása de facto létrehozta a kari struktúrát. Következő feladat ennek jogi kodifikáltatása volt. A Kormány 132/1995. (XI. 9.) Korm. rendelete az eddigiekben de facto kari struktúrát de jure is elismerte.
A PTE egyik legfiatalabb és legdinamikusabban fejlődő kara, mely 2000. január 1-jétől az intézményi integráció révén a Pécsi Tudományegyetem részeként működik. Az oktatás négy képzési központban zajlik: Kaposváron, Pécsett, Szombathelyen és Zalaegerszegen, ahol hatékony együttműködés alakult ki a helyi oktatókórházakkal és szociális intézményekkel.
A hallgatói létszám, a választható szakok száma, az oktatói, oktatást segítői létszám, valamint a képzési helyek számának tekintetében egyaránt ez a kar a hasonló profilú felsőoktatási intézmények közül az ország legnagyobb karaként tartható számon.
2006. március 1-től a kart Egészségtudományi Kar néven egyetemi karrá alakították.
Az Egészségtudományi Kar végzett diplomásai szakterületüknek megfelelően az európai normákat kielégítő kompetenciaszinttel rendelkeznek. Felkészültségük birtokában az egészségügyi és egészségügyi ellátó, szociális területeken működő teamek egyenrangú partnerei. Az Európai Unióban a közösségi jog alapján hét automatikusan elismert szakterület közül két területen (ápoló, szülésznő) lehet ezen a karon oklevelet szerezni. Az intézményben angol és német általános és egészségügyi szaknyelv oktatása folyik.
[szerkesztés] Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar
A Kar története a Pécsi Tanárképző Főiskola 1973/1974-es tanévében kezdődött a „Közművelődési szakcsoport” megalakulásával. A főiskola egyetemi karrá átalakulásakor a szakcsoport Közművelődési Tanszékké vált a Janus Pannonius Tudományegyetem keretein belül. A tanszék a 90-es évek elejét a növekedés állapotában élte meg. A nappali és levelező tagozatos hallgatók számának növekedése indokolttá tette, hogy a JPTE Szenátusa és a Rektor döntése alapján a tanszék önálló karközi intézetté alakuljon és 1998 szeptemberében három tanszékkel létrejöjjön a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet. Az Intézet rövidesen két újabb tanszékkel bővült ki. 1998-ban bevezették az ISO 9001-es szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszert, mely a szervezet teljes működésének minőségét garantálja. 2001-től 2005-ig az Intézet a Természettudományi Kar önálló részeként működött. 2005 májusában megszületett a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, mely 4500 fős hallgatói létszámával a Pécsi Tudományegyetem második legnagyobb kara. A Karon jelenleg 4 intézet és 12 tanszék működik tudományos kutatóműhelyekkel.
[szerkesztés] Illyés Gyula Főiskolai Kar
A szekszárdi intézmény egy országos integrációs folyamat következtében vált a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Karává és képez óvodapedagógusokat, német nemzetiségi óvodapedagógusokat, tanítókat, általános szociális munkásokat és 2002-től közgazdász- és kommunikációs szakembereket.
[szerkesztés] Közgazdaságtudományi Kar
A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara 1970 óta szereplője a magyar felsőoktatásnak. A Kar missziója az üzleti tudományok széleskörű elméleti, módszertani és társadalomtudományi bázison megalapozott rangos, világszínvonalú művelése és közvetítése, oktatása.
[szerkesztés] Művészeti Kar
A pécsi Művészeti Kar az ország egyetlen felsőfokú zenei és képzőművészeti képzést integráltan folytató központja. A Művészeti Kar a jogelődök különböző művészeti tanszékeiből 1996-ban alakult meg.
[szerkesztés] Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum
A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara orvosokat, fogorvosokat és gyógyszerészeket képez, de feladata a továbbképzés és a szakképzés is.
[szerkesztés] Pollack Mihály Műszaki Kar
A Pollack Mihály műszaki Kart 1970-ben alapították. Jogelőd intézménye egy építőipari és gépészeti felsőfokú technikum volt. Névadója a neves klasszicista építész Pollack Mihály, aki az 1800-as években számos középület, templom és vidéki kúria alkotójaként szerzett világra szóló hírnevet. A főiskola 1995. július 1-jei hatállyal integrálódott a Janus Pannonius Tudományegyetem, majd Pécsi Tudományegyetem szervezetébe, 2004-től pedig egyetemi karként működik.
[szerkesztés] Természettudományi Kar
A PTE Természettudományi Karának jogelődjei részben a Nagy Lajos által 1367-ben alapított első magyar egyetem, illetve a pozsonyi Erzsébet Egyetem, melyet az 1921-ben helyeztek át Pécsre. Természettudomány oktatás 1948-ban indult Pécsett, az akkor még önálló Tanárképzõ Főiskolán. 1982-ben a korábbi főiskola Tanárképzõ Karként a Jogtudományi Karral és a Közgazdaságtudományi Karral tagja lett az akkor létrehozott Janus Pannonius Tudományegyetemnek. Ettől kezdve indult meg úgy a természettudományi, mint a bölcsész képzés egyetemi szintre emelkedése. Ennek eredményeként 1992-ben, az addig három karú egyetemen egyidőben kialakulhatott a Természettudományi Kar és a Bölcsészettudományi Kar. Az 1910-es, 1920-as években elkészült, régi jezsuita gimnáziumi épületegyüttes felújítása 1991-ben indult meg. Ennek eredményeként 1992-re felépült a Bölcsészkarral közös kari könyvtár és aula, majd 1993-ban új hallgatói és kutatói laborszárnnyal, 1994-ben és 1995-ben pedig felújított előadótermekkel, szemináriumi helyiségekkel és dolgozószobákkal gyarapodott a Kar. 1997 nyarán adták át a tornacsarnokot és a modern uszodát magába foglaló új sportcentrum épületét. Az épületegyüttes rekonstrukciója 1998-ban befejeződött. Ezzel a Kar minden területe modern elhelyezést kapott. A Természettudományi Kar épületegyüttese kitűnő rekreációs lehetőségeket magában rejtő környezetben foglal helyet. A TTK-BTK campus részét képezi a jelentős értékkel bíró botanikus kert, valamint a sportpálya, csakúgy mint az új sportcentrum épülete. A Kar szervezeti egységei: Biológia Intézet, Fizikai Intézet, Földrajzi Intézet, Kémia Intézet, Környezettudományi Intézet, Matematikai és Informatikai Intézet, valamint Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Az országban egyedülálló sajátosság, hogy a pécsi egyetemen testnevelő tanárképzés folyik. Alapképzést 9 szakterületen (biológia, fizika, földrajz, geográfus, kémia, matematika, számítástechnika, technika és testnevelés) folytatnak, tanári és nem tanári szakokon egyaránt. A karon négy doktoriskolában folyik posztgraduális képzés: a Biológiai Doktori Iskolában, a Fizikai Doktori Iskolában, a Földtudományok Doktori Iskolában, továbbá a Kémiai Doktori Iskolában.
[szerkesztés] Egyetemi média
- UnivPécs (egyetemi újság)
- Universitas Televízió
- Nyitott Egyetem
[szerkesztés] Lásd még
- Janus Egyetemi Színház
- PTE Hunyor Vendégház
[szerkesztés] Kollégiumok
- Boszorkány kollégium
- Jakabhegyi kollégium
- Szántó kollégium
- Universitas kollégium
- Laterum kollégium
[szerkesztés] Gyakorló iskolák
- 1. sz. Gyakorló Általános Iskola
- Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola
- Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola
Based on work by Raddi, 