RAM
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
RAM (ang. Random Access Memory): tetszőleges hozzáférésű memória. Nem állandó, az adatok csak addig maradnak meg benne, amíg a számítógép feszültség alatt van. Kikapcsoláskor a benne tárolt adatok elvesznek.
Kétféle típusuk terjedt el:
- Dinamikus DRAM, DRAM (ang. Dynamic Random Access Memory). Egy memória cellát egy kondenzátor, és egy tranzisztor épít fel. Az információt addig tárolja, amíg a kondenzátor ki nem sül. Az információ elvesztését kiküszöböli a memória frissítése. előnye az olcsósága, kis mérete, hátránya a frissítés szükségessége, valamint kisebb sebessége.
- Statikus RAM, SRAM (ang. Static Random Access Memory). Minden memóriacellát egy kétállapotú tároló alkot, amelyet több tranzisztor alkot, ezért bonyolultabb, és drágább kivitelü. Előnye viszont hogy nagyobb a sebessége, ezért főleg gyorsítótárakban (Cache) alkalmazzák.
Az első számítógépek alig 1 KByte memóriát tartalmaztak, míg egy mai modern számítógépben akár 4 GByte memória is lehet.
[szerkesztés] Lásd még
- ROM
- EDO RAM
- BEDO RAM
Based on work by Vargaviktor, 