Szentgyörgy
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Szentgyörgy (szlovákul Svätý Jur, korábban Jur pri Bratislave, németül Sankt Georgen, latinul Sanct Georgius) város a mai Szlovákiában a Pozsonyi kerület Bazini járásában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Pozsony központjától 12 km-re északkeletre fekszik.
[szerkesztés] Története
1217-től a Szentgyörgyi grófok birtoka volt, akik innen vették nevüket. A tatárjárás után németeket telepítettek be, akik 1945-ig a lakosság többségét alkották. 1592. szeptember 8-án a török lakóit meglepte és nagy vérengzést vitt véghez. Híres szőlőtermő hely, 1638-ban lett szabad királyi város. A 17. században kőfallal vették körül, melyet számos bástya erősített. Ennek ellenére 1666-ban a török elfoglalta és lakóit nagyrészt elpusztította. Falai részben ma is állnak, de kapuit lebontották. 1910-ben 3458 lakosából 1897 szlovák, 916 német és 641 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott.
[szerkesztés] Látnivalók
- Reneszánsz várkastélya is az egykori erődítés része volt.
- A várostól északnyugatra hegytetőn állnak Fehérkő várának maradványai. A 13. században épült kisebb várként, a középkorban az építtető Szentgyörgyi és Bazini grófok birtoka volt. Jelentősége nem volt.
- Plébániatemploma 13. századi eredetű, számos freskó, síremlék díszíti.
- Másik temploma 1654-ben épült, előbb a pálosoké, majd a piaristáké lett, akik 1685-ben gimnáziumot nyitottak itt.
- A határában álló Nagyboldogasszony kápolna búcsújáróhely.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született Vámbéry Ármin orientalista, 1832. március 19-én.
- Számos neves személy tanult gimnáziuma falai között, köztük Benyovszky Móric utazó is.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Fehérkő vára (szlovák nyelvű képes leírás)
Based on work by Koltand, 