Unitárius vallás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az unitarizmus azon keresztény gyökerű irányzatok gyűjtőneve, amelyek Isten egységében hisznek, és elutasítják a szentháromságot.
Lásd még:
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Eredet
Az unitarizmus a 16.századi protestáns reformáció radikális anabaptista ágából nőtt ki szervezett antitrinitárius, azaz szentháromságtagadó egyházzá Erdélyben.
Dávid Ferenc (1510-1579) a reformáció magyar [www.unitarius.hu] vezéregyénisége, Kolozsváron született és Wittenbergben tanult. Miután külföldről hazajött, Besztercén, Petresen és Kolozsváron mint katolikus iskolaigazgató majd lutheránus lelkész működött (és 1559-ben kálvinista lett), de Németországban tanult új gondolatok életcélját hamar a “tiszta jézusi kereszténység helyreállítása”-ként határozta meg, ami számára az igazság teljes szabadságban való kereséséhez való jogot is jelentette. A mohácsi csata utáni bizonytalan helyzet és Erdély vallási hagyatéka (ariánizmus, bogumilizmus és a török veszély mind gyengítette a katolikus uralmat, mondhatnánk az eretnekségnek hagyományai voltak) szinte előkészítette a lelki talajt a reformáció új eszméinek. Szapolyai János halála utáni hatalomharc után Petronics Péter kormányzó 1555-ben a kálvinizmust kezdte terjeszteni, és az 1557-es tordai országgyűlés rendeletet adott ki a “szabad vallás -hirdetésre és -gyakorlatra”. Dávid Ferenc alázatos hívősége által megnyitott kapuk akkor még senki által fel nem mért következményekkel járt. Az „unitárius” elnevezés az Isten oszthatatlan egységét valló egyistenhívőt jelent és először az 1600. évi lécfalvi országgyűlés vallási határozatában fordul elő. E “hősi” kezdetekből gyorsan terjedt el Anglián keresztül az Egyesült Államokba és onnan világszerte.
Ma az unitárius gondolatrendszer, a vallás egy nyitott gondolkodású, személyes megközelítése, mely a hitek és kétségek széles körének ad teret. Bár gyökerei a zsidó- és keresztény hagyományokban vannak, mégis az egész emberiség lelki-, kulturális- és szellemi felismerései számára nyitva áll. Az Unitarizmus központi gondolata a minden egyén számára való vallásos szabadság biztosítása. Szerintük mindenkinek alapvető joga van az élet értelmének felelőségteljes módon való kutatásához, és az azokból való következtetések levonásához. Ennek eredményeképpen az unitarizmus nagy általánosságban egy rögzített hitvallás nélküli vallásnak tekinthető. A felépítő egyes egyházak közötti kisebb, de inkább nagyobb nézetkülönbségek figyelhetők meg, ahogy azt az Erdélyi Unitárius Egyház hittana és az unitárius pogányság (CUUPS) alapelvei tanusítják. Az unitáriusok általában nem hisznek dogmákban, és nem gondolják, hogy a vallásos igazság szükségszerűen, vagy akár csak elsődlegesen is, szent írások, szentek, vagy vallásos intézményeken keresztül közvetítődne az egyénekhez. Unitáriusok sem egyénenként, sem testületileg nem emelnek kizárólagos igényt az igazság birtoklására, hanem egy bizonyos értékrenden belül minden unitárius azt hihet ami neki jól esik, vagyis amit igaznak érez.
[szerkesztés] Irányzatok
Az unitárius gondolat jelenleg három iskolába csoportosítható:
-
- A biblikus unitarizmus alaptétele az “Egy az Isten!”, azaz Isten egy, az Atyából álló lény. A Messiás az Isten Fia, de maga nem Isten, hanem egy, a Szent Lélek által fogantatott halandó ember (aki nem létezett fogantatása és az azt követő megszületése előtt), és aki később halhatatlanságot és isteni természetet kapott. Még most sem Isten Ő, hanem egyfajta fenkölt ember. A biblikus unitáriusok abban különböznek a racionalista unitáriusoktól, hogy ragaszkodnak a “Sola Scriptura” (Csak a Szentírás) elvéhez és a Bibliát ihletettnek és hibátlannak tartják. Többek között Dávid Ferenc, Isaac Newton és John Locke képviseli ezt az irányzatot.
- A racionalista unitarizmus alaptétele az előbbivel egyezően az, hogy Isten egy, az Atyából álló lény. Jézus nem az Isten Fia, hanem csupán egy “jó és bölcs ember”, aki másokat tanított arra, hogy életvitelük jobb legyen. A racionalista unitarizmus a 19.század német racionalista áramlatból fejlődött ki. Támogatói a vallást teljesen intellektuális oldalról közelítették meg: a Biblia összes csodás eseményeit elvetették (a szűztől való születést is). Elfogadták az evolúciós elképzeléseket, látták és láttatták “az ember lényegi jóságát” és feladták a legtöbb keresztény elvet. Egyik alapító vezéralakjuk James Martineau (1805-1900) volt. Sok közös vonásuk ellenére a racionalista unitarizmust nem tekinthetjük a deizmus egyik formájának, mert ők hisznek egy, teremtményével kapcsolatot tartó személyes istenségben, míg a deisták Istent a teremtményektől távolmaradó személytelen erőnek tekintik.
- Az unitárius univerzalizmus elutasít mindenféle rögzített hitvallást, megfogalmazott hitrendszert, és tulajdonképpen ezt az irányzatot a unitarizmus és az univerzalizmus 1961-ben az Egyesült Államokban létrejött intézményes egyesülésnek tekinthetjük. A legtöbb unitárius univerzalista ma már nem tekinti magát kereszténynek, és azok, akik még nem mentek ilyen messzire, azok sem támasztanak semmilyen követelményt az unitárius vagy trinitárius hit kérdésében azon túl, amit az egyén magában elhatározott. Ezen túl, az unitárius pogányság (CUUPS közösségei próbálják a “régi vallás”-t feléleszteni.
Bár az unitarizmus különböző formáinak fejlődése csaknem felismerhetetlenül összevegyült, mégis az megállapítható, hogy korát tekintve a biblikus unitarizmust képviselő Erdélyi Unitárius Egyház a legrégibb, és az 1961-es egyesülés eredményeként létrejött unitárius univerzalizmust képviselő unitárius pogányság (CUUPS) a legfiatalabb, és területileg is megoszlanak: a BU főleg Kelet-Európában, az RU főleg Nyugat-Európában és az UU Amerikában honos.
[szerkesztés] Hitrendszer
[szerkesztés] Istenképzet
Az unitáriusok / Általánosítók (?) nagyon változatos hiteket vallanak, gyakorlatilag minden elképzelést elfoganak az egyistenhittől kezdve a többistenhiten keresztül az ateizmusig. Egyes gyülekezeteik néha közösen elfogadott hitrendszer alapján szerveződnek, így például az Erdélyi Unitárius Egyház keresztény antitrinitárius alapokon áll, míg az amerikai CUUPS a pogányságot vallja.
[szerkesztés] Megtestesülések
A meglehetősen változatos hitek magukba foglalják a megtestesülés tagadásától a mindent és mindenkit Isten megtestesülésének tekintő nézetek széles sávját. Némelyek elhiszik, hogy Krisztus Isten Fia, vagy ha nem is Fia, akkor is az “Útmutató”.
[szerkesztés] A világmindeség és az élet eredete
Nagyon változatos elképzelések és hitek, de legtöbbjük a Biblia jelképes magyarázatában hisznek és úgy gondolják, hogy az eredetért is természeti folyamatok felelősek.
[szerkesztés] A halál után
Az unitárizmuson belül meglehetősen változatos hitek léteznek, de legtöbben úgy hiszik, hogy a menny és a pokol nem valóságos, hanem jelképes helyek. Vannak akik mindkettőt az életbeni-, vagy a halál után folytatódó tudatállapotnak tekintik, némelyek hisznek az újraszületésben, s végül vannak akik az életutáni létezést tagadják, ismeretlennek, vagy lényegtelennek tekintik, mert szerintük csakis az életbeni tettek fontosak.
[szerkesztés] Miért van Gonosz?
Legtöbben nem hiszi hogy az emberiség örökölte az eredeti bűnt Ádám és Évától, vagy hogy a Sátán ténylegesen létezne. Hitük szerint Isten jó, és az emberiséget is lényegileg jónak teremtette, de szabad akaratot adott neki és az ember tökéletlen természete néha erkölcstelen viselkedést eredményez. Emellet változatos hiteik vannak. Vannak akik hiszik, hogy a bűnt akkor követik el, mikor az illető elválasztja magát Istentől. Némelyek hisznek a „karmában”, azaz amit vetsz, azt aratsz. Mások szerint a bűn az emberi természet része és tudományos módszerekkel kutatják okait a lélektan, társadalomtudományok stb. keretein belül.
[szerkesztés] Megváltás
Nincs általánosan elfogadott nézet: vannak akik hisznek a Jézus Krisztusba vetett hit által az Isten kegyelméből való megváltásban; mások hisznek a jótéteményekben és másoknak kárt okozó tettek elkerülésében mint a megváltás kulcsában; sokan hiszik hogy Isten jó és megbocsátó, így mindenki meg lesz mentve; némelyek hisznek az újraszületésekben és abban, hogy szükséges a személyes kapzsiságot kiírtani, vagy hogy az élet minden leckéjét meg kell tanulni mielőtt felvilágosulás, vagy megváltás elérhetővé válik; míg egyeseknek az egész megváltás-felvilágosulás fogalma lényegtelennek tűnik, vagy egyáltalán nem hisznek benne.
[szerkesztés] Érdemtelen szenvedés
Nincs még megközelítően általánosan elfogadott nézet sem. A legtöbb Unitárius nem hiszi, hogy Sátán okozza a szenvedést. A keresztény-szerű egyházak vallják, hogy a szenvedés Isten tervének, akaratának része még akkor is, ha nem ismerjük azt fel azonnal. Sokan nem hiszik hogy a szenvedésnek akármilyen lelki oka is lenne, s a legtöbben humanista megközelítéssel próbálják segíteni a rászorulókat.
[szerkesztés] Mai kor kérdései
E mai kérdésekben is megoszlanak a vélemények, minthogy hitük alapját képezi a különbözőségek elismerése. Sokan konzervatív nézeteket vallanak, de az általános álláspont szerint igyekeznek védeni az abortusz választásához való személyes jogot, a nemek- és homoszexualitás egyenlőségének elismerését és a válást és újraházasodást vallási felhangok nélküli személyes ügynek tekintik. Támogatják a nyomor felszámolását, a békét és erőszakmentességet, valamint a környezetvédelmi kezdeményezéseket.
[szerkesztés] Püspökök
1. Dávid Ferenc 1568-1579 2. Hunyadi Demeter 1579-1592 3. Enyedi György 1592 – 1597 4. Kósa János 1597 – 1601 5. Toroczkai Máté 1601 – 1616 6. Radeczki Bálint 1616 – 1632 7. Csanádi Pál 1632 – 1636 8. Beke Dániel 1636 – 1661 9. Járai János 1661 április 7- június 3
( Két évig a püspöki tisztség betöltetlen
maradt, mivel a háború miatt püspök
választó zsinatot nem lehetett
tartani. )
10. Koncz Boldizsár 1663 – 1684 11. Szentiványi Márkos Dániel 1684- 1689
12. Bedő Pál 1689 – 1690 13. Nagy Mihály 1691 – 1692 14. Almási Gergely Mihály 1692 - 1724 15. Pálfi Zsigmond 1724 – 1737 16.Szentábrahámi Lombard Mihály 1737 – 1758 17. Agh István 1758 – 1786 18. Lázár István 1786 – 1811 19. Körmöczi János 1812 – 1836 20. Székely Miklós 1838 – 1843 21. Székely Sándor 1845 – 1852
( Kilenc évig a püspöki tisztség
betöltetlen maradt, mivel a kormány
nem ismerte el az egyház püspök
választói jogát. Ezen idő alatt a
püspöki teendőket Székely
Mózes egyházi főjegyző látta el.)
22. Kriza János 1861 - 1875 23. Ferencz József 1876 – 1928 24. Dr. Boros György 1928 – 1938 25. Dr.Varga Béla 1938 – 1941 26. Józan Miklós 1941 – 1946 27. Dr. Kiss Elek 1946 – 1971 28. Dr. Kovács Lajos 1972 – 1994 29. Dr. Erdő János 1994 – 1996 30. Dr. Szabó Árpád 1996 –
1918 után Erdélyt Romániához csatolják. Lényegében csak a 1945 után alakult ki önálló egyházi vezetés Magyarországon, választottak vezetőket :
Szent-Iványi Sándor egyházi elnök 1945 – 1947 Dr.Csiky Gábor püspöki helynök 1947 – 1957 Pethő István püspöki helynök 1957 – 1966 R. Filep Imre püspöki helynök 1966 – 1970
1. Dr. Ferencz József 1971 - 1988 2. Huszti János 1988 – 1994 3. Bencze Márton 1994 – 2001 4. Rázmány Csaba 2001 -
[szerkesztés] Főgondnokok
1. Homoródszentmártoni Biro Sámuel 1718 – 1721 2. Désfalvi Simon Mihály 1718 – 1723 3. Vargyasi Daniel Ferenc 1718 – 1747 4. Kénosi Sándor Gergely 1718 – 1728 5. Gidófalvi Gábor 1718 - ? 6. Bongardus János 1718 - ? 7. Teleki Ferenc 1718 - ? 8. Vargyasi Daniel Péter 1723 – 1741 9. Káli Kun István 1723 – 1736 10. Désfalvi Simon János 1732 – 1765 11. Szentiványi Henter János 1747 – 1752 12. Petrichevich Horváth Boldizsár 1753 – 1778 13. Árkosi Benkő Rafay 1753 – 1761 14. Árkosi Benkő Ferenc 1761 – 1771 15. Ürmösi Maurer Sámuel 1771 – 1786 16. Petrichevich Horváth Ferenc 1778 – 1804 17. Ürmösi Maurer László 1786 – 1789 18. Toroczkai Mihály 1789 – 1802 19. Vargyasi Daniel Elek 1802 – 1812
20. Petrichevich Horváth Miklós 1805 – 1814 21. S.Szentiványi Sámuel 1811 – 1817 22. Petrichevich Horváth Károly 1815 – 1830 23. Vargyasi Daniel Elek 1820 - 1848 24. Augusztinovics Pál 1832 - 1837 25. Káli Nagy Elek 1854 – 1878 26. Harczói Gálfalvi Imre 1862 – 1875 27. Vargyasi Daniel Gábor 1876 – 1905 28. Laborfalvi Dr. Berde Áron 1876 – 1905 29. Petrichevich Horváth Kálmán 1892 – 1925 30. Nagyfalusi Fekete Gábor 1907 – 1917 31. Árkosi Ferenczy Géza 1920- 1938 32. Dr. Szent-Iványi József 1925 – 1938 33. Dr.Gál Miklós 1938 – 1951 34. Dr. Elekes Domonkos 1938 – 1941 35. Dr.Gelei József 1941 – 1945 36. Dr. Mikó Lőrincz 1946 – 1952 37. Ferencz József 1953 – 1968 38. Kereki András 1953 – 1968 39. Kelemen Lajos 1960 – 1963 40. Dr.Mikó Imre 1964 – 1968, 1975 – 1977 41. Székely János 1970 – 1975 42. Dr. Barabássy László 1969 – 1991 43. Dr.. Gyarmathy Árpád 1978 – 1989 44. Jenei Dezső 1990 – 1996 45. Gálfalvi Sándor 1992- 1996 46. Szabó Pál 1996 – 2000 47. Dr. Kisgyörgy Árpád 2000 -
Trianon után Erdély Romániához csatolják. 1945 Után kialakul az önálló egyházi vezetés Magyarországon. Így Magyarországon azóta Főgondnokot is választanak :
1. Daniel Gábor világi elnök 1902 - 1919 2.. Hajós Béla 1923 – 1957 3. Vargyasi Daniel Gábor 19?? – 1957 4. Gál Jenő 1947 – 1961 5. Imre Dénes 1947 – 1975 6. Gálfalvi István 1957 – 19?? 7. Ferencz József 1957 – 1971 8. Bartók Béla ifj. 1971 – 1994 9. Gyarmathy László 1971 – 1992 10.Kiss József 1982 – 1983 11.Murvay Sámuel 1994 – 2001 12. Mikó István 2001 – 2005 13. Dr. Elekes Botond 2005 -
Based on work by 