Verancsics Antal

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Verancsics Antal
Verancsics Antal
Született:
1504. május 29. Šibenik
Meghalt:
1573. június 15. Eperjes

Verancsics Antal (Antun Vrančić) (1504. május 29. - 1573. június 15.) királyi helytartó, római katolikus főpap, diplomata, történetíró.

Anyai nagybátyja, Statileo János erdélyi püspök támogatta Verancsics neveltetését, előbb Trauban és Sebenicóban, 1514-től Magyarországon, majd a padovai egyetemen taníttatta. Itt 1526-ban magisteri fokozatot szerzett. 1530-ban óbudai préposttá és királyi titkárrá nevezte ki őt Szapolyai János. 1530. és 1539. között Szapolyai János követe volt. Ilyen minőségében járt háromszor a boszniai pasánál, kétszer Velencében, többször a lengyel királynál, kétszer VII. Kelemen pápánál, Rómában, Párizsban, Bécsben, Londonban. 1541-ben Erdélybe költözött, de Fráter Györggyel való szembenállása miatt főképp diplomáciai megbízatásokkal csak utazgatott.

1549-ben átpártolt I. Ferdinándhoz. Ő egri kanonokká, szabolcsi főesperessé, esztergomi olvasókanonokká, majd pornói ciszterci apáttá nevezte ki. 1553-ban a pécsi püspökség élére került. 1553-1557 között II. Szulejmán szultánnál volt követ Isztambulban, Zay Ferenccel együtt. Innen hazatérve kapta meg az egri püspökséget.

1557-1569-ig Borsod és Heves megye főispánja volt. Ekkor kezdett harcba a magyarországi reformáció ellen, Huszár Gált is bebörtönözte. 1563-ban az egri püspök valamennyi birtokát a kincstár kezelésébe adta. 1567-ben ismét Törökországba utazott a király követeként, s ott 1568-ban megkötötte a nyolc évre szóló drinápolyi békét.

1569-ben az esztergomi érsekség élére helyezték, ezzel egyidejűleg ő lett Esztergom vármegye főispánja. 1572. júniusától haláláig töltötte be a királyi helytartói tisztséget. Bíborosi kinevezését követően tíz nappal meghalt, a nagyszombati Szent Miklós-székesegyházban van eltemetve.

[szerkesztés] Értékelése

Verancsics Antal korának egyik legnagyobb formátumú magyar gondolkodója volt. Pályája kezdetén rokonszenvezett a reformációval, de püspökként már határozottan ellene lépett fel. Irodalmi tevékenysége is jelentős: magasztaló költeményeket, verseket, elégiákat, szónoklatokat, leveleket írt. Levelezésben állt többek között Rotterdami Erasmusszal és Philipp Melanchthonnal is. 1530-tól kezdve dolgozott Antonio Bonfini magyar történetének folytatásán, melyből bár csak töredékek jelentek meg, anyaggyűjtéséből sok adat fennmaradt. A történettudomány számára értékesek utazásainak fennmaradt feljegyzései is.

Előző érsek:
Oláh Miklós

Esztergomi érsek
1569–1573

Következő érsek:
Fehérkövy István

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../v/e/r/Verancsics_Antal_790d.html"

Kategóriák: Magyar történelmi személyek | Esztergomi érsekek