J??b

Fejezet 41

1 Kih??zhatod-?? a levi??th??nt horoggal, leszor??thatod-?? a nyelv??t k??t??llel?
2 H??zhatsz-?? g??zst az orr??ba, az ??ll??t szigonynyal ??tfurhatod-???
3 Vajjon j??rul-?? el??dbe sok k??ny??rg??ssel, avagy sz??l-?? hozz??d sima besz??dekkel?
4 Vajjon frigyet k??t-?? veled, hogy fogadd ??t ??r??k??s szolg??dul?
5 J??tszhatol-?? vele, mik??nt egy mad??rral; gyermekeid kedv????rt megk??t??zheted-???
6 Alkudozhatnak-?? felette a t??rsak, vagy a kalm??rok k??zt feloszthatj??k-?? azt?
7 Tele rakhatod-?? ny??rsakkal a b??r??t, avagy szigonynyal a fej??t?
8 Vesd r?? a kezedet, de megeml??kezz??l, hogy a harczot nem ism??teled.
9 ??m??, az ?? rem??nyked??se csal??rd; puszta l??t??sa is hal??lra ijeszt!
10 Nincs oly mer??sz, a ki ??t felverje. Ki h??t az, a ki velem sz??llna szembe?
11 Ki adott n??kem el??bb, hogy azt visszafizessem? A mi az ??g alatt van, mind az eny??m!
12 Nem hallgathatom el test??nek r??szeit, erej??nek mivolt??t, alkot??s??nak sz??ps??g??t.
13 Ki takarhatja fel ruh??ja felsz??n??t; k??t sor foga k??z?? kicsoda hatol be?
14 Ki nyitotta fel orcz??j??nak ajtait? Fogainak sorai k??r??l r??m??let lakik!
15 B??szkes??ge a csatorn??s pajzsok, ??sszetartva mintegy szor??t?? pecs??ttel.
16 Egyik szorosan a m??sikhoz lapul, hogy k??z??je leveg?? sem megy.
17 Egyik a m??sikhoz tapad, egym??st tartj??k, egym??st??l elszakadhatatlanok.
18 T??sszent??se f??nyt sug??roz ki, ??s szemei, mint a hajnal szempill??i.
19 A sz??j??b??l sz??v??tnekek j??nek ki, ??s t??zes szikr??k omlanak ki.
20 Orrlyukaib??l g??z l??vel el??, mint a forr?? faz??kb??l ??s ??stb??l.
21 Lehellete meggyujtja a holt szenet, ??s sz??j??b??l l??ng l??vel el??.
22 Nyakszirtj??n az er?? tany??z, el??tte f??lelem ugr??ndozik.
23 Test??nek r??szei egym??shoz tapadtak; kem??ny ??nmag??ban ??s nem izeg-mozog.
24 Sz??ve kem??ny, mint a k??, oly kem??ny, mint az als?? malomk??.
25 Hogyha felk??l, h??s??k is remegnek; ijedt??kben veszteg ??llnak.
26 Ha ??ri is a fegyver, nem ??ll meg benne, legyen b??r d??rda, kopja vagy kelev??z.
27 Annyiba veszi a vasat, mint a pozdorj??t, az acz??lt, mint a korhadt f??t.
28 A ny??l vessz??je el nem ??zi ??t, a parittyak??vek pozdorj??v?? v??ltoznak rajta.
29 Pozdorj??nak tartja a buzog??ny??t??st is, ??s kineveti a b??rd suhog??s??t.
30 Alatta ??les cserepek vannak; mint szeges borona hentereg az iszap felett.
31 Felkavarja a m??ly vizet, mint a fazekat, a tengert olyann?? teszi, mint a fest??ked??ny.
32 Maga ut??n vil??gos ??sv??nyt hagy, azt hinn?? valaki, a tenger meg??sz??lt.
33 Nincs e f??ld??n hozz?? hasonl??, a mely ??gy teremtetett, hogy ne rettegjen.
34 Len??z minden nagy ??llatot, ?? a kir??ly minden ragadoz?? felett.