Århus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Polgármester | Nicolai Wammen |
| Közigazgatás | |
| - Járás | Århus járás |
| - Megye | Århus megye |
| Terület | |
| - Település | 468 km² |
| Népesség | |
| - Település (2004) | 228 547[1] |
| - Járás | 293 510[2] |
| - Agglomeráció | 661 013 |
| Honlap | www.aarhus.dk |
| Koordináták | |
|
|
Århus (régi helyesírás szerint, de közhasználatban gyakran ma is Aarhus) Dánia második legnépesebb városa, forgalmas kikötőváros Kelet-Jyllandban (Jütland). Az azonos nevű tartomány székhelye. Egyetemi város.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Kikötőváros a Kattegat egy öblénél. Vasúti csomópont.
[szerkesztés] Története
Püspökségét I. Ottó császár 948-ban alapította. 1849 május 31-én itt győzték le a poroszok a dánokat. 1890-ben 33 300, l955-ben 118 800, 1976-ban 246 400 lakosa volt.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Gótikus templom (13. század)
[szerkesztés] Gazdaság
Hajógyár. Vegyipar. Mechanikai ipar. Élelmiszeripar. Textilipar.
[szerkesztés] Források
| Dánia 25 legnagyobb települése (lakossági adatok: Danmarks Statistik[1]) |
|---|
|
Koppenhága (1 086 800) | Århus (228 500) | Odense (145 600) | Aalborg (121 500) | Esbjerg (72 600) | Randers (55 700) | Kolding (54 900) | Vejle (49 900) | Horsens (49 700) | Roskilde (44 200) | Næstved (40 500) | Silkeborg (38 500) | Fredericia (37 100) | Helsingør (35 000) | Køge (33 600) | Viborg (33 200) | Holstebro (31 800) | Slagelse (31 800) | Herning (29 900) | Hillerød (28 100) | Svendborg (27 600) | Sønderborg (27 000) | Hjørring (24 800) | Holbæk (24 300) | Frederikshavn (24 200) |
 |
Ez a településről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by 