Érték

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék 1 Az érték fogalma 2 Az érték alapja 3 Az értékek egyéb hierarchiája 4 A gondolkodás értékközpontú 5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Az érték fogalma

Érték a szociológiában és a pszichológiában az emberi viselkedésben megnyilvánuló fogalom, amelynek tartalma részben gének által öröklődik, részben a szocializációval alakul ki. Az értékek kialakulását a csoportok, a társadalmi helyzet (státusz), a szerepek és a társadalmi lakóközösségek befolyásolják.

Az értékeket hierarchiába szokás rendezni. Eszerint vannak elsődleges, másodlagos és harmadlagos értékek.

Elsődleges értéknek nevezzük azt, amelyek megvédése miatt az emberek ölni képesek, vagy önmaguk életét feláldozni.

Másodlagos értéknek nevezzük azokat a dolgokat, amelyek védelméért az emberek harcolni, küzdeni (akár verekedni is) hajlandók.

Harmadlagos értéknek nevezzük az élet apróbb, többnyire személyes szintjén előforduló, meglévő dolgokat, amelyek csekély méretük és jelentőségek ellenére komoly vitához, küzdelemhez és szembekerüléshez, illetve konfliktusok kifejlődéséhez vezetnek.

Az érték fogalma az összehasonlítás gondolati műveletben merül fel, és a mérlegelés nevű művelet tárgya. Akkor van rá szükség, ha a dolgokat

1. sorbaállítjuk vagy rendezzük
2. elcseréljük vagy egyéb módon elidegenítjük.

[szerkesztés] Az érték alapja

Elvont, általános fogalomként értéknek az számít, ami ritkaságával, egyediségével vagy pótolhatatlanságával tűnik ki.

Így érték:

1. az emberi élet - mindaddig, amíg az ember személyiségnek, vagyis minden más embertől megkülönböztethetőnek számít. (Tehát maga az ember, testi-lelki valóságában.)
2. az egészség, amely értékként leginkább hiányában mutatkozik meg, illetve az élethez (anyagcseréhez) szükséges minden anyag. Ez az érték egy (elvont) állapot vagy cél, amelynek elérésére az ember dinamikusan törekszik, de idővel s végül alulmarad.
3. a természet, amely saját, az ember által befolyásolhatatlan törvények szerint, de ember által befolyásolható módon működik és fejlődik, következésképpen hasonló az élőlényekhez, amelyeknek ezt figyelembe nem vevő kezelése és használata azok megbetegedéséhez, esetenként gyógyulásához, de néha pusztulásához vezet. Mivel az ember a természet részeként, abból táplálkozva él, azt akár a saját teste meghosszabbításának is tekintheti.
   Ide tartoznak még a nem anyagi természetű javak, a szellemi eredmények vagy teljesítmények is, amelyek szintén az ember fennmaradását szolgálják, és amelyek az emberi élet egyedi létet meghaladó szerveződésének jelei.
4. a kincs, az anyagi javak, pl. a ritka fémek, tárgyak, köztük az emberi munka olyan termékeivel, amelyeket csak kevesen tudnak előállítani (mindenféle művészet).

A felsorolt értékek közül nem helyettesíthető vagy nem cserélhető értéknek számít maga az élet, az egészség és a természet. Mindössze az ember által létrehozott javaknak és technológiáknak, stb. vannak alternatívái.

[szerkesztés] Az értékek egyéb hierarchiája

Az emberi társadalomban kialakult értékek közül a leggyakoribbak a hasznosság alapján azonosított értékeket megtestesítő javak. A hasznos tárgyaknak, stb. használati értéke van, mely használati érték nem független attól, hogy a tulajdonosának/megszerzőjének milyen fokú szüksége van az adott tárgyra vagy jószágra. A használati érték részleteivel a közgazdaságtan foglalkozik.

A javak nem cseretárgyként (fogyasztásként), hanem felhalmozási célból történő előállítása és gyűjtése tezaurálási értéket kölcsönöz a dolgoknak és viszonylag hosszú időn át ez az érték tartósnak vagy növekvőnek mutatkozik. Tipikusan ilyen értéket képvisel a föld, az ingatlanvagyon, illetve a hírnévvel vagy goodwill-el összekötött, használatban nem megsemmisülő tárgyak köre, pl. az ékszer, a dísztárgy, a műtárgy, stb.

A föld, az ingatlan és a műtárgyak kereskedelmét, forgalmát törvények, jogszabályok szabályozzák, tulajdonlásukban jellegzetes módon állandó koncentráció megy végbe, amit csak a háborúk, katasztrófák vagy forradalmak zavarnak meg időközben.

A természeti kincsek (pl. állat és növényfajok, tájkép, erőforrás, mikroklíma, stb.) értéke pénzben nem kifejezhető, rendszerint pótolhatalan, ezért ezeknek eszmei értket tulajdonítanak.

Értéke van még az eredetiségnek, az eredeti, nem hamisított vagy másolt tárgynak azon az alapon, hogy eredeti csak egy van - ami azzal teljesen megegyezik, az másolat vagy klón, amelynek előállításához másfajta képesség és erőforrás szükséges, mint az eredeti előállításához.

Értéket tulajdonítunk továbbá az eszméknek, az olyan elvont fogalmaknak, mint a szabadság, szeretet, haza, isten, igazság, függetlenség, jóság és igazságosság, stb. Ezen eszményi lények (entitások vagy ideák) megtestesülése az emberek szemében esetenként más és más, nem ritkán a belső érzelmek kivetítései bizonyos jelképekre, vagy a vonatkozó tulajdonsággal vagy minőséggel rendelkező, példaként működő létező alanyokra (szubjektumokra és objektumokra).

Végül, de nem utolsósorban érték maga az idő, gyakorlatilag az ember élete élésének az ideje, amelynek a hosszát előre többnyire nem ismerjük, ezért a vele való gazdálkodás, az idő átváltása más javakra, egyfajta szerencsejáték kérdése.

Az idővel a legnagyobb mértékben és eredménnyel a bankok kereskednek, amelyek alaptevékenysége abból áll, hogy pénzt adnak kölcsön drágábban, mint amennyiért kölcsönvesznek. A két ár közötti különbség a már elég magas ahhoz, hogy mára az időt, mint értéket kiszorították, és helyette a pénzt tették meg a cselekvést mozgató központi, uralkodó gondolati tartalomnak.

Az idő akkor szokta visszanyerni eredeti (a pénz uralma előtti) értékét, amikor valakivel közlik, hogy, mennyi van neki még hátra belőle. Ilyenkor az illető rendszerint átrendezi meglévő értékeit és prioritásait (fontosság szerint sorba rakott tennivalóit), és viselkedését látványosan át tudja alakítani.

[szerkesztés] A gondolkodás értékközpontú

Az emberi gondolkodásban az érték - nem szükségképpen a pénz - központi helyet foglal el. Nemcsak azért, mert pl. a gyermeknevelés kapcsán ezt demonstrálja, hanem azért is, mert az emberi cseretevékenységek is értékalapon történnek.

Ilyen cseretevékenységek lehetnek tényleges tárgyi eszközök és szolgáltatások, amelyek értékarányos cseréjét törvények igazgatják. Nem számít normális, jogszerű tranzakciónak, ha valaki nem értékes ellenszolgáltatás ellenében ad valamit egy másik embernek, illetve az is, ha elmarad egy ilyen ellenszolgáltatás.

A dolgok értékét ugyanúgy meg kell tanulni a szocializáció során, mint a dolgok használati, működtetési módját is. Az az ember, aki neheze jut el valami megszerzéséhez, elsajátításához, az jobban értékeli az elért állapotot, mint az, akinek az "ölébe hullik". Az iskolai nevelés folyamatosan küzd azzal a problémával, hogy a világ változásai éppen az értékek átrendezésével szembeállítják a tanulókat a szocializálásban még érvényesnek tekintett, de az iskolán kívüli "kereskedelmi közegben" már lecserélt értékek követése miatt.

Az értékek elsajátításának helye, terepe ezért és egyébként is továbbra is a család, ha megvan, illetve a kortársi csoportok (az egyívásúak közössége), sőt egyben a konfliktusok forrása is, mivel jelentős különbségek vannak a deklarált és a ténylegesen elismert vagy méltányolt értékek között akár a családon belül és kívül, vagy akár csak a családon belül is.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• http://www.oki.hu//printerFriendly.php?kod=2004-03-kf-Bathory-Magyari.html
• http://harmonet.hu/cikk.php3?dire=filagoria&rovat=45&cikkid=6816&rovatnev=Filag%F3ria&alrovat=47
• http://www.ertekforma.hu/
• http://termeszetiertek.lap.hu/
• http://www.valtozovilag.hu/mba.html
• http://www.babaszoba.hu/topics/articles?aid=99
• http://www.ibc-hungary.hu/engis/controller.jsp?view=product&product_id=20001256482
• http://mimi.hu/gazdasag/ertek.html
• http://www.c3.hu/~prophil/profi031/louis.html
• http://www.communio.hu/ppek/k364.htm
• http://www.dermatron.hu/cikk.php3?=&dire=szabadido&rovat=87&cikkid=1126&rovatnev=Szabadid&alrovat=89
• http://www.mimi.hu/matematika/abszolut_ertek.html
• http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/rejtettert/rejtettert.htm