1503

[szerkesztés] Események

január 20. - A kasztíliai Sevilla különleges jogokat kap az újvilággal való kereskedelemre.
április 21. - A cerignolai csata, az aragóniai sereg Gonzalo Fernández de Cordoba parancsnoksága alatt legyőzi a franciákat. A csatában a francia hadvezér Nemours hercege is elesik. Az első csata a történelemben, melyben kis erők puskapor használatával győztek.
május 10. - Kolumbusz Kristóf felfedezi a Kajmán-szigeteket és az ott talált számos tengeri teknősről Las Tortugasnak nevezi el.
május 13. Nápolyt elfoglalják a spanyolok. Ezzel vége XII. Lajos francia király nápolyi uralkodásának, II. Ferdinánd aragóniai király lép a nápolyi trónra.
augusztus 8. - IV. Jakab skót király házassága Margaret Tudorral, VII. Henrik angol király lányával Edinburgh-ben.
szeptember 22. - Francesco Todeschini Piccolominit III. Pius néven pápává választják, de október 18-án meghal.
december 29. - A garigliano-i csata. A Cordoba vezette spanyolok legyőzik a Saluzzo márki vezette francia-itáliai sereget. A franciák visszavonulnak Gaetáig.
Giuliano della Roverét II. Gyula néven pápává választják.
Leonardo da Vinci elkezdi festeni Mona Lisa című képét.
A ruvo-i csata a spanyolok és franciák között Itáliában.
Vasco da Gama megalapítja Indiában az első portugál erődöt Kochinál.
Mariotto Albertinelli megfesti fő művét, az Angyali üdvözletet.

március 10. - I. Ferdinánd német-római császár (†1564)
augusztus 12. - III. Keresztély dán és norvég király. (†1559).
Pier Luigi Farnese Parma és Piacezna hercege († 1547).
Sir Thomas Wyatt, költő és nagykövet VIII. Henrik angol király szolgálatában.
december 14. - Nostradamus újkori orvos, látnok.
Robert Estienne, párizsi nyomdász, az első nyomdász aki számozott szakaszokra osztva nyomtatta ki a Bibliát.
Parmigianino, Itáliai festő és grafikus (†1540)