Ani
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ani (örményül: Անի) a középkori Örményország fővárosa volt, amelynek romjai ma Törökország Kars tartományában találhatók az örmény határ közelében, 1400 méteres magasságban. Közel van az Arpaçay patakhoz, amely az Araks folyóba ömlik és amely a határt képezi.
[szerkesztés] Története
A Római Birodalom idején még Abnicum néven ismerték. A 10. században vált jelentős várossá, III. Ashot uralkosása alatt, aki Örményország fővárosává tette. Amikor a Bizánci Birodalom uralma alá került 1045-ben, népes város volt: "az 1001 templom városaként" ismerték, és voltak olyan időszakok, amikor százezernél is több lakosa volt.
A bizánci uralom rövid volt, a várost 1064-ben a szeldzsuk törökök foglalták el. Ezután a várost sorban érték a támadások. A grúzok 1125 és 1209 között ötször foglalták el, majd 1239-ben a mongolok is és a rombolást 1319-ben egy földrengés tette teljessé. A 14. században lakosai lassan elhagyták. A területet 1534-ben az ottomán török birodalom kebelezte be. 1878 és 1917 köz Oroszország uralma alatt állt, ekkor kezdhették meg területén az ásatásokat.
A város viszonylag jó állapotban fennmaradt középkori örmény épületeiről híres, bár a törökök időnként erőfeszítéseket tesznek,, hogy "újjáépítsék" a romokat, kevés tekintettel értékükre. Romokban megőrződött a város dupla fala, közöttük az 1010-ben befejezett pátriárkai Szent György templom és két, 1031-ben, illetve 1034 és 1036 közt épült másik templom romjaival (Arak'elto templom és Szent Patrick templom). A negyedik fennmaradt templom, Szűz Mária temploma 1215-ben épült. Szintén fennmaradt egy nagy, valószínűleg 11. századi szeldzsuk palota.
Based on work by 