Az Amerikai Egyesült Államok elnökei

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Amerikai Egyesült Államok elnöke az Egyesült Államok legmagasabb rangú tisztségviselője, államfője. Az alkotmány értelmében az elnök egyúttal az Egyesült Államok Kormányának kormányfője és az Egyesült Államok fegyveres erőinek főparancsnoka is.

Az Egyesült Államok szuperhatalmi pozíciója folytán e poszt mindenkori betöltője a világ legismertebb közszereplőinek egyike.

Tartalomjegyzék 1 A hivatal betöltésének feltételei 2 Elnökválasztások 3 Utódlás 4 Az amerikai elnökök névsora 5 Grafikus idővonal 6 Elnöki rezidenciák 7 Tények, adatok 7.1 Elnökváltások 7.2 Egyes elnökök születési dátumai 7.3 Egyéb adatok 8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A hivatal betöltésének feltételei

Az alkotmány második cikkelyének első bekezdése szerint elnök lehet minden, az Egyesült Államok állampolgáraként született (vagy az alkotmány elfogadásának pillanatában állampolgársággal bíró), harmincötödik életévét betöltött személy, aki a jelölését megelőző legalább tizennégy évben az Államokban élt.

Az elmúlt években az a kitétel, amely szerint csak született amerikai lehet elnök, viták tárgyává vált. Sokan érvelnek amellett, hogy ezt a pontot törölni kellene, mivel számos, az elnökségre egyébként alkalmasnak tűnő embert kizár a jelöltségből, és korlátozza az amerikai társadalomért sokat tett bevándorlók munkájának jutalmazhatóságát. Az elnökségtől emiatt a kitétel miatt elzárt, prominens amerikai közéleti szereplők között olyanok vannak, mint az osztrák születésű Arnold Schwarzenegger, Kalifornia jelenlegi kormányzója, a cseh születésű Madeleine Albright, a Clinton adminisztráció külügyminisztere, vagy a német születésű Henry Kissinger, Richard Nixon egykori biztonsági tanácsadója, későbbi külügyminiszter.

Az alkotmány értelmében az elnökök négyéves ciklusokban szolgálnak. Az 1951-ben életbe lépett XXII. kiegészítés szerint minden elnök legfeljebb két teljes cikluson keresztül maradhat hivatalban, de legtovább tíz éven keresztül (abban az esetben, ha először alelnökként került elnöki pocícióba, és a következő választásokig nem több, mint két évig volt hivatalban). Ezt a kiegészítést elsőként Dwight D. Eisenhower elnöksége idején alkalmazták.

[szerkesztés] Elnökválasztások

Elnökválasztásokat négyévente tartanak. Az elnököt közvetve választják, az elektori kollégiumon keresztül. Országos szinten egyedül az elnököt és az alelnököt választják, minden más közhivatalt betöltő személyt államonként választanak vagy jelölnek.

Eredetileg minden elektor két embert jelölt elnöknek. Az elektori szavazatok összeszámlálása után a legtöbb szavazatot kapott jelölt lett az elnök, míg az alelnöki székbe a második legtöbb szavazatot kapott ember ült. Így fordulhatott elő a második elnökválasztáson, hogy John Adams föderalista elnök alelnöke az ellenjelölt, demokrata-republikánus Thomas Jefferson lett.

Ez a rendszer 1804-ben, az alkotmány XII. kiegészítésének ratifikálása után változott meg. Ekkortól az elektorok külön szavaztak az elnök és külön az alelnök személyére. Az elnöki cím elnyeréséhez a jelöltnek az elektori szavazatok legalább felét meg kell szerezni. Ha ezt egyik jelölt sem éri el, az elnököt az alsóház, az alelnököt pedig a Szenátus jelöli ki. 1937, az alkotmány XX. kiegészítésének elfogadása óta az újonnan megválasztott vagy újraválasztott elnököt a választásokat követő év januárjának 20. napján iktatják hivatalába (ez általában a Legfelsőbb Bíróság elnökének feladata).

Napjainkban az amerikai elnökválasztás az ún. elnöki előválasztással kezdődik, amelynek során a nagy pártok (a demokraták és a republikánusok) megválasztják elnökjelöltjüket a párton belüli aspiránsok közül. Az elnökjelöltek ezután megnevezik az alelnökjelöltet. Valamivel a választások előtt a jelöltek szokás szerint több, országosan közvetített, nyilvános vitában ütköznek meg, és hosszasan kampányolnak, elsősorban az ingaállamokban, a bizonytalan szavazók meggyőzése érdekében.

[szerkesztés] Utódlás

Pontosan rögzített, hogy az elnök halála, lemondása vagy büntetőjogi elmozdítása esetén mely közjogi méltóságok, és milyen sorrendben veszik át a helyét. A hosszú sor első három tagja a következő:

1. az alelnök
2. az Alsóház elnöke
3. a Szenátus elnöke

Az alkotmány XXV. kiegészítése rögzíti a pontos feltételeket és az eljárást annak megállapítására, hogy egy hivatalban lévő elnök nem képes többé ellátni feladatát, valamint azt, hogy ilyenkor az alelnök veszi át a helyét, mint az Egyesült Államok megbízott elnöke.

[szerkesztés] Az amerikai elnökök névsora

#	Név	Beiktatás	Kilépés	Párt	Alelnök(ök)
1	George Washington	1789	1797	párton kívüli	John Adams
2	John Adams	1797	1801	föderalista	Thomas Jefferson
3	Thomas Jefferson	1801	1809	demokrata-republikánus	Aaron Burr és George Clinton[1]
4	James Madison	1809	1817	demokrata-republikánus	Elbridge Gerry[1]
5	James Monroe	1817	1825	demokrata-republikánus	Daniel D. Tompkins
6	John Quincy Adams	1825	1829	demokrata-republikánus	John C. Calhoun
7	Andrew Jackson	1829	1837	demokrata	John C. Calhoun[2] és Martin Van Buren
8	Martin Van Buren	1837	1841	demokrata	Richard Mentor Johnson
9	William Henry Harrison[3]	1841	1841	whig	John Tyler
10	John Tyler	1841	1845	whig[4]	senki
11	James Knox Polk	1845	1849	demokrata	George M. Dallas
12	Zachary Taylor[3]	1849	1850	whig	Millard Fillmore
13	Millard Fillmore	1850	1853	whig	senki
14	Franklin Pierce	1853	1857	demokrata	William R. King[5]
15	James Buchanan	1857	1861	demokrata	John C. Breckinridge
16	Abraham Lincoln[6]	1861	1865	republikánus	Hannibal Hamlin és Andrew Johnson
17	Andrew Johnson	1865	1869	demokrata[7]	senki
18	Ulysses Simpson Grant	1869	1877	republikánus	Schuyler Colfax és Henry Wilson[5]
19	Rutherford Birchard Hayes	1877	1881	republikánus	William A. Wheeler
20	James Abram Garfield[6]	1881	1881	republikánus	Chester A. Arthur
21	Chester Alan Arthur	1881	1885	republikánus	senki
22	Stephen Grover Cleveland	1885	1889	demokrata	Thomas A. Hendricks[5]
23	Benjamin Harrison	1889	1893	republikánus	Levi P. Morton
24	Stephen Grover Cleveland	1893	1897	demokrata	Adlai E. Stevenson
25	William McKinley[6]	1897	1901	republikánus	Garret A. Hobart[5], később Theodore Roosevelt
26	Theodore Roosevelt, Jr.	1901	1909	republikánus	senki, később Charles W. Fairbanks
27	William Howard Taft	1909	1913	republikánus	James S. Sherman[5]
28	Thomas Woodrow Wilson	1913	1921	demokrata	Thomas R. Marshall
29	Warren Gamaliel Harding[3]	1921	1923	republikánus	Calvin Coolidge
30	John Calvin Coolidge, Jr.	1923	1929	republikánus	senki, később Charles G. Dawes
31	Herbert Clark Hoover	1929	1933	republikánus	Charles Curtis
32	Franklin Delano Roosevelt[3]	1933	1945	demokrata	John Nance Garner és Henry A. Wallace és Harry S. Truman
33	Harry S. Truman	1945	1953	demokrata	senki, később Alben W. Barkley
34	Dwight David Eisenhower	1953	1961	republikánus	Richard M. Nixon
35	John Fitzgerald Kennedy[6]	1961	1963	demokrata	Lyndon B. Johnson
36	Lyndon Baines Johnson	1963	1969	demokrata	senki, később Hubert H. Humphrey
37	Richard Milhous Nixon[8]	1969	1974	republikánus	Spiro Agnew[2], később senki, később Gerald Ford
38	Gerald Rudolph Ford, Jr.	1974	1977	republikánus	senki, később Nelson Rockefeller
39	James Earl "Jimmy" Carter, Jr.	1977	1981	demokrata	Walter F. Mondale
40	Ronald Wilson Reagan	1981	1989	republikánus	George H. W. Bush
41	George Herbert Walker Bush	1989	1993	republikánus	James Danforth Quayle III
42	William Jefferson Clinton	1993	2001	demokrata	Albert A. Gore, Jr.
43	George Walker Bush	2001	jelen	republikánus	Richard B. Cheney

^[1] Alelnöki hivatalában elhunyt.
^[2] Lemondott az alelnökségről.
^[3] Természetes halállal elhunyt.
^[4] Demokrata whig színekben.
^[5] Elhunyt, hivatalában nem követte senki.
^[6] Meggyilkolták.
^[7] A republikánus Lincolnnal közösen, a szakszervezetek jelöltjeként induló demokrata.
^[8] Lemondott.

[szerkesztés] Grafikus idővonal

[szerkesztés] Elnöki rezidenciák

Az amerikai elnök legfőbb rezidenciája a Fehér Ház, amely a fővárosban, Washingtonban van. Hivatalos hétvégéit és szabadságait rendszerint a marylandi Camp Davidben tölti. Számos elnök használta hivatának betöltése alatt saját házát, nyaralóját, farmját hosszabb-rövidebb ideig.

[szerkesztés] Tények, adatok

[szerkesztés] Elnökváltások

• Hivatali ideje során négy elnököt gyilkoltak meg:
  • Abraham Lincoln-t 1865-ben John Wilkes Booth
  • James Garfield-et 1881-ben Charles J. Guiteau
    • Guiteau rálőtt, de Garfield vélhetően a merényletet követő nem megfelelő orvosi kezelésbe halt bele.
  • William McKinley-t 1901-ben Leon Czolgosz
  • John F. Kennedy-t 1963-ban Lee Harvey Oswald
    • A Warren Bizottság jelentése.
    • Bizonyos teóriák szerint nem egyedül dolgozott [1].

• További négy elnök halt természetes halált:
  • William Henry Harrison, tüdőgyulladásban 1841-ben
  • Zachary Taylor, „akut gyomorrontásban” 1850-ben
  • Warren G. Harding, szívroham következtében 1923-ban
  • Franklin Delano Roosevelt, agyvérzés következtében 1945-ben

• Egy elnök mondott le hivataláról:
  • Richard Nixon 1974-ben, a Watergate botrány kipattanását követően

• Két hivatalban lévő elnök ellen emeltek vádat, bár egyiket sem ítélték el:
  • Andrew Johnson 1868-ban
  • Bill Clinton 1998-ban

• Négy jelölt lett elnök a választói szavazatok többségének megszerzése nélkül:
  • John Quincy Adams - 44 804 szavazattal végzett Andrew Jackson mögött 1824-ben
    • Huszonnégy államból hatban az elektorokat az állami törvényhozás jelölte ki, nem pedig a választók szavazatai döntöttek.
  • Rutherford B. Hayes - 264 292 szavazattal végzett Samuel J. Tilden mögött 1876-ban
  • Benjamin Harrison - 95 713 szavazattal végzett Grover Cleveland mögött 1888-ban
  • George W. Bush - 540 520 szavazattal végzett Al Gore mögött 2000-ben

• Két elnököt választottak meg az elektori szavazatok többségének megléte nélkül, az alsóház döntése alapján:
  • Thomas Jefferson - Aaron Burr-rel megegyező számú szavazatot kapott 1800-ban
  • John Quincy Adams - 15 szavazattal maradt le Andrew Jackson mögött 1824-ben

• Nyolc elnököt iktattak be megelőző választások nélkül, alelnöki pozícióból előlépve:
  • Négyen mandátumuk lejárta után nem indultak az elnöki posztért, így soha nem választották meg őket elnönek:
    • John Tyler - William Henry Harrison halálát követően lett elnök, nem indult az 1844-es választásokon
    • Millard Fillmore - Zachary Taylor-t követte, nem indult az 1852-es választásokon
    • Andrew Johnson - Abraham Lincoln helyét vette át, nem indult az 1868-es választásokon
    • Chester A. Arthur - James Garfield-et követte, nem indult az 1884-es választásokon
  • A másik négy indult a választásokon, és mind a négyen sikeresen újraválasztatták magukat:
    • Theodore Roosevelt - William McKinley-t követte, 1904-ben újraválasztották
    • Calvin Coolidge - Warren G. Harding utódja, 1924-ben újraválasztották
    • Harry S. Truman - Franklin D. Roosevelt utódja, 1948-ben újraválasztották, de 1952-ben már nem indult, noha erre jogilag még lett volna lehetősége
    • Lyndon B. Johnson - John F. Kennedy-t követte, 1964-ben újraválasztották, 1968-ban már nem jelöltette magát

• Gerald Ford-ot soha nem választották meg, őt Spiro Agnew alelnök lemondása után Richard Nixon nevezte ki alelnöknek a Kongresszus támogatásával. Nixon lemondása után követte őt az elnöki székben, de a 76-os választásokon kikapott Jimmy Carter-től. Eddig ő az egyetlen elnök, akit sem elnökként, sem alelnökként nem választottak meg.

[szerkesztés] Egyes elnökök születési dátumai

• Martin Van Buren az Egyesült Államok függetlenségének kikiáltása után, 1782. december 5-én, született, így ő lett az első, nem brit alattvalónak született elnök. Egyben ő volt az első nem brit származású elnök is.
• John Tyler az alkotmány elfogadása után, 1790. március 29-én született, a nála nem idősebb elnököknek tehát már született amerikaiaknak kellett lenniük.
• Franklin Pierce 1804. november 23-án született, elsőként a 19. században az elnökök közül. (Érdekesség: Millard Filmore 1800. január 7-én született, a 18. század utolsó évében.)
• Warren Harding, aki 1865. november 2-én jött a világra, volt az első, a polgárháború után született elnök.
• John F. Kennedy 1917. május 29-én született, elsőként a 20. században.
  • Utódja, Lyndon B. Johnson korábban, 1908. augusztus 27-én született.
  • Johnsont követően még három olyan elnök lépett hivatalba, akik Kennedy előtt születtek: születési sorrendben Ronald Reagan, Richard Nixon és Gerald Ford.
• Jimmy Carter volt az első, az I. világháború után, egészen pontosan 1924. október 1-jén született elnök.
  • George H. W. Bush, aki Carter-nél később lett elnök, valamivel korábban, 1924. június 12-én született.
• Bill Clinton, aki 1946. augusztus 19-én látta meg a napvilágot, volt az első, a II. világháború után született elnök.
  • Clinton utódja, George W. Bush, egy bő hónappal korábban 1946. július 6-án született.

[szerkesztés] Egyéb adatok

• A legtöbb elnök angol (brit) származású, néhányuk a szokásostól eltérő háttérrel rendelkezik:
  • Martin Van Buren holland nemzetiségű volt.
    • Noha Theodore Roosevelt és Franklin Delano Roosevelt neve szintén holland, egyikük sem volt holland nemzetiségű, mindkettejüknek csak egy-egy holland nagyszülőjük volt. Theodore másik három nagyszülője észak brit volt, Franklin nagyszülői pedig puritánok voltak.
  • Herbert Hoover és Dwight Eisenhower német családból származott.
  • Ír családból való (volt) William McKinley, John F. Kennedy, Richard Nixon, Ronald Reagan és Bill Clinton.
    • Kennedy volt Amerika első és eddig egyetlen római katolikus elnöke.
• A mai napig sem nők, sem nem-fehér férfiak nem viseltek elnöki hivatalt.
• Egy 1998-as felmérés szerint a történészek általános vélekedés szerint George Washington-t, Abraham Lincoln-t, és Franklin D. Roosevelt-et tartják az amerikai történelem három legjobb elnökének, Franklin Pierce-t, James Buchanan-t és Warren G. Harding-ot pedig a három legrosszabbnak.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• whitehouse.gov A Fehér Ház hivatalos honlapja (angol nyelvű)