Erwin Rommel
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Erwin Johannes Eugen Rommel (1891. november 15. – 1944. október 14.) német tábornagy.
Rommel már serdülő korában katona szeretett volna lenni. 1912-ben belépett a német hadseregbe, a 124. gyalogezredben szolgált. Parancsnoka felfedezte rátermettségét, ezért tiszti iskolába küldte. Az I. világháború elején egy rohamcsapat tisztje volt, az első vonalban szolgált. 1914 szeptemberében puszta bajonettel támadt 3 francia katonára, a kézitusában megsérült, kórházba került, majd hősi cselekedetét a Vaskereszttel jutalmazták. 1915 elején visszatért a frontra, ahonnan az év végén keletre helyezték. 1916-ban megmérettette magát a románok ellen, majd Olaszországban Caporettóban kiérdemelte az akkor létező legmagasabb német katonai kitüntetést, a Pour le Mérite-t.
A háború után is katona maradt, Drezdában, majd 1929-ben Stuttgartban szolgált. Eközben könyvet írt, Gyalogság előre címmel. 1933-ban, a nácik hatalomra jutásából csak előnyei származtak. A Potsdami Akadémián már vezérezredes volt. 1939-ben a lengyel hadjárat során Hitler testőrségének parancsnoka lett. A Führer olyannyira meg volt elégedve szolgálataival, hogy felajánlotta neki, szolgálhat bármely alakulat élén. Rommel a 7. páncélos hadosztályt választotta, ezen alakulat parancsnoka lett a franciaországi hadjárat idején. Hadosztályával sikert-sikerre halmozott, az alakulatot jellemzően Szellemhadosztálynak nevezték. A 7. páncélos hadosztály eredményei:
- napi 50-60 km előrenyomulás (volt olyan nap, hogy 160 km-t!)
- több száz kilőtt ellenséges páncélos
- 97 000 hadifogoly
Rommel megkapja a Vaskereszt Lovagkeresztjét.
1941 februárjában kinevezték a Deutsches Afrika Korps élére, amely alakulattal egymás után érte el sikereit, visszafoglalta Tobrukot. A tábornagy 1942 őszén elutazott Németországba pihenni, ezt használta ki Montgomery, aki 1942 októberében támadást indított El-Alameinnél, és legyőzte az Afrikakorpsot. Rommel visszaérkezése sem segített, a „tengely” seregei 1943. május 13.-án megadták magukat.
Ekkor Rommel már Európában tartózkodott. Egy rövid ideig Olaszországban szolgált, majd Franciaországban a B-hadseregcsoport élére került. A normandiai partraszállásnál nem tartózkodott a helyszínen, így a német csapatok is késve reagáltak. Rommel ismét későn érkezett vissza, a partraszálló erők áttörték a partszakaszon felállított német védrendszert.
Nem sokkal ezután súlyos sérülést szenvedett és kórházba került. Bár nem vett részt tevőlegesen a Hitler-ellenes összeesküvésben, a Gestapo emberei mégis rátaláltak, és öngyilkosságra kényszerítették (1944. október 14.-én).
Based on work by 