Geokémia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A geokémia a Föld kémiája. A diszciplína kezdetben és többnyire napjainkban is a szükséges nyersanyagok megszerzésének eszközéül szolgál. A tudományterület kezdete ismeretlen, ám az 1800-as évek elején Schöuwein már használta a „geokémia” kifejezését.
A Geokémiai definíciója 1933 óta időtálló: A geokémiai feladata a Földnek és az egyes geoszféráknak a kémiai és ásványos összetételét meghatározni.
Geoszféra 2 fő csoportba bontható:
- belső (kéreg, köpeny, mag)
- külső (atmoszféra, hidroszféra, bioszféra)
1. Első lépésben általános adatgyűjtés történik a komolyabb vizsgálatok megkezdése előtt. Az összetételek megállapítása után makroösszetételek kiértékelése történik.
2. Meghatározni az elemek eloszlását az egyes geoszférákban és a különböző természetes képződményekben, azaz további feladata az eloszlásmód vizsgálata.
3. Megállapítani az észlelt elemeloszlásban megmutatkozó törvényszerűségeket.
4. Feltárni az elemek migrációját befolyásoló tényezőket, melyek a földtörténet egészében vagy egyes időszakaiban hatottak és amelyek a ma észlelhető (pl. mállás) elemek eloszlásához vezetnek (pl. magmás kristályosodás). Ez a pont már egy geospecifikus feladatnak minősül.
Pautó György, 2004-es megfogalmazásában a geokémia klasszikus feladatai (azaz a fent felsorolt négy pont) az utóbbi időben kibővültek a földi litoszféra egészének megismeréséhez. A magyarországi medencén belül kiemelkedtek az utóbbi időben a hidrogeokémiai és környezetgeokémiai vizsgálatok.
A XX. század második felére a geokémia egységes tárgya 3 fő fejlődési irányba haladt tovább:
1. általános geokémia: litoszféra, kozmokémia, szerves geokémia, óceánok geokémiája;
2. alkalmazott geokémia: ásványi nyersanyagok kutatása (területi geokémia);
3. környezeti geokémia: toxikus elemek, vegyületek felhalmozódását, mozgását vizsgálja;
Based on work by 