Hit
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
[szerkesztés] A kifejezés használata
A hit szót számos jelentésével használjuk.
A filozófiában és a mindennapi használatban tágabb az értelme: valamit igaznak elfogadni. Szűkebb értelemben igazolatlan állítást igaznak elfogadni. (Az analitikus filozófusok valójában megkülönböztetik a hitet az elfogadástól.)
A hinni szó jelentése árnyalt: lehetséges
- vallásos hit: „hinni valamiben” (például elfogadni, hogy egy istenség létezik)
- bizalom: „hinni valakinek” (megbízni az illetőben)
- értékrend: „hinni egy célban” (támogatni egy értékekkel alátámasztott - például politikai - hitrendszert)
- A hit: „A hit pedig a reménylet dolgok valósága, a nem láthatóról való meggyőződés."(A zsidókhoz írt levél 11:1, Károli Biblia)
- meggyőződés Könnyen hihetjük, hogy az áldott állapotú nőnek csecsemője lesz.
Vallásos környezetben a hit gyakran leszűkül a vallásos hitre , és mint ilyen tartalmazza azt is, hogy a hit tárgya nem igazolható, de ennek ellenére személyes vagy egyéb okoból elfogadott, ez a dogmatizmus.
A Bibliában bemutatott hit eredménye mindig nyilvánvaló megvalósult tényeket mutat be. Ami reményre ad okot sok vallásos embernek.
A filozófiában a hit természetét elemezve olyan fogalmakat vizsgálnak, mint ítélőképesség (ez nem foglalja magában automatikusan az értékek felismerését: bármilyen ítélőképességet lefed). David Hume és Immanuel Kant volt két ismert személy, aki a hit és az ítélőképesség kérdéseit vizsgálta.
Egy népcsoport hitét a különböző természetfeletti lényekben, jelenségekben hitvilágnak nevezzük.
[szerkesztés] Memetikai megközelítés
A hit a vallási mémkomplex egyik tagja. Szélsőséges formájában vakhitről beszélünk.
A hit, vak bizalom bizonyítékok hiányában, sőt, kényszerítő bizonyítékok ellenében is. Az elmének azon állapota, mikor az ember hisz valamiben – teljesen mindegy, hogy miben – az azt alátámasztó bizonyítékok nélkül. (Ha volnának bizonyítékok, akkor a hit fölösleges volna, a bizonyítékok eleve arra kényszerítenének, hogy elhiggyük.)
A vakhit irodalmi példája Douglas Adams Dirk Gently holisztikus magánnyomozó irodája című művében megjelenő robotszerzetes, aki megingathatatlanul hiszi – minden bizonyítékkal szemben, hogy a világon minden rózsaszín.
A vakhit mémje a racionális vizsgálódástól való elrettentés egyszerű, öntudatlan kibúvójával biztosítja fennmaradását.
A hit lehet olyan erős, hogy szélsőséges esetekben az emberek képesek ölni vagy meghalni minden további igazolás nélkül (számos példa látható erre Afganisztántól Irakon keresztül Észak-Írországig).
[szerkesztés] idézet
„A hitnek elegendő ereje van ahhoz, hogy immunizálja az embereket minden sajnálat, megbocsátás és tiszteletre méltó emberi érzéssel szemben. Még a félelemmel szemben is immunizálja őket, ha őszintén hisznek abban, hogy a mártírhalál egyenesen a menyországba juttatja őket. Micsoda fegyver! A vallásos hit külön fejezetet érdemel a haditechnika évkönyveiben, ugyanakkora jelentőséget kell neki tulajdonítani, mint a számszeríjnak, a csatalónak, a tanknak és a hidrogénbombának.” (Richard Dawkins: Az önző gén)
Based on work by 