I. György görög király
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
I. György (Koppenhága, 1845. december 24. - Szaloniki, 1913. március 18.) 1863-tól 1913-ig Görögország királya a Glücksburg-házból
Eredetileg Vilmos dán hercegként született IX. Keresztély dán király (1818-1906) és Lujza hessen kasseli hercegnő (1817-1898) második fiaként. A dán haditengerészetnél kapott kiképzést. 1863. március 30-án Görögország királyává választották. Ottót követte a trónon, akit az előző éven lemondattak. Végig nagy népszerűségnek örvendezett. 1881-re Thesszália, Janina, Szaloniki, Kréta, valamint Mekedónia jelentős részével gyarapította az ország területét.
Támogatta az ókori olimpiai játékok újraélesztőjét, Pierre de Coubertin báró kampányát, melynek eredményeként az első újkori nyári olimpiai játékokat Athénban rendezhették meg 1896-ban. A már katonailag stabil Görögország összefogott a Balkán más nemzeteivel, hogy legyőzze a megyengült Oszmán Birodalmat. A két Balkán-háború során Görögország jelentős területekkel lett gazdagabb. 1913-ban az 50-ik jubileumát megünnepelni szándékozó királyt egy őrült tanító egyetlen revolverlövéssel megölte.
1867. október 27-én kötött házasságot Olga Konstantinovna orosz nagyhercegnővel (1851-1926), II. Sándor orosz cár unokahúgával, akitől nyolc gyermeke született:
- I. Konstantin (1868-1923)
- Georgios (1869-1957)
- Alexandra (1870-1891)
- Nikolaos (1872-1938)
- Maria (1876-1940)
- Olga (1880. március 26. - 1880. október 21.)
- Andreas (1882-1944)
- Christophoros (1888-1940)
Based on work by 