Jane Goodall
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Jane Goodall, (1934. április 3. –) brit nemzetiségű etológus, antropológus és primatológus, a csimpánzok szociális és családi életének egyik legjobb tudója, kutatója, a Jane Goodall Intézet és a tanzániai Gombe Nemzeti Park igazgatója.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életrajz
Valerie Jane Goodall Londonban született 1934. április 3-án, Mortimer Herbert Morris-Goodall és felesége, lánykori nevén Margaret Myfanwe Joseph első gyermekeként. Édesanyját a világ Jane könyvein keresztül Vanne néven ismerte meg. A család második gyermeke, Judy négy évvel később érkezett. A kis Jane második születésnapjára édesapjától egy élethű játék csimpánzt kapott, amit a Londoni Állatkertben született csimpánzkölyök után Jubilee-nek neveztek el. A barátok figyelmeztették a szülőket, hogy egy ilyen ajándéktól rémálmai lesznek a gyereknek. De Jane imádta a majmot, amely ma is ott ül angliai otthonában, egy székben. Szüleik válása után, mikor Jane nyolc éves volt, a két lány az édesanyjukkal a tengerparti Bournemouthba költözött, ahol anyai nagyanyjuk és Vanne két testvére éltek.
Jane gyermekkorától kezdve nagyon érdeklődött az állatok iránt, érettségi után elvégzett egy titkárnői tanfolyamot, és 1957-58-ban Louis Leakey alkalmazottja lett Kenyában. Dr. Leakey úgy gondolta, az általa kutatott Olduvai-szakadék egykori emberszabásúinak viselkedését könnyebben lehetne rekonstruálni, ha megfigyelnék a mai emberszabású majmok egyéni és szociális viselkedését, természetes környezetükben. Így került Jane a Gombe-patak mellé csimpánzokat tanulmányozni. Rajta kívül még Dian Fossey figyelte meg a hegyi gorillákat Ruandában, illetve Biruté Galdikas az orángutánokat Borneón. Munkája idején Jane (Dr. Leakey segítségével) rövid nagy-britanniai tartózkodásokkal a Cambridge-i Egyetemen írhatta a doktori dolgozatát 1962 és 1965 között.
Jane Goodall kétszer ment férjhez. 1964-ben házasodott össze Hugo van Lawick-kal (a National Geographic fotósaként dolgozott együtt Jane-nel), fiuk, szintén Hugo, 1967-ben született. Könyveiben Jane csak a becenevén, Grub-ként emlegeti gyermekét, aki élete első éveit szüleivel töltötte Afrikában. Jane és első férje 1974-ben váltak el, majd egy évvel később Jane hozzáment Derek Brycesonhoz (a tanzániai parlament tagja, és az ország nemzeti parkjainak igazgatója) és Derek 1980-ban bekövetkezett haláláig nagyrészt Tanzániában éltek.
Jane ma a nagyvilágot járja, rengeteget utazik országról országra, és előadásokat tart arról, - szavait idézve - "hogyan használjuk az életünk ajándékát arra, hogy a világ egy jobb hely legyen".
[szerkesztés] Eredmények
Jane Goodall legismertebb munkája, melyet a tanzániai Gombe Nemzeti Park (eredeti nevén Gombe Stream National Park) csimpánzai között végzett. Jane 1977-ben alapította a Jane Goodall Intézetet (JGI), amely támogatja a gombei kutatásokat, és vezeti csimpánzok és élőhelyük védelmében tett erőfeszítéseket az egész világon. A JGI az innovatív, közösség-centrikus természetvédelelem lehetőségeit keresi, fejlesztési programokat indít és vezet Afrikában, és egy globális, fiatalokkal foglalkozó nevelési kihívásnak is igyekszik megfelelni, a Rügyek és Gyökerek (Roots and Shoots) mozgalomnak ma már több mint 8000 csoportja van 96 országban.
Jane nagy szerepe volt abban, hogy ma mennyi mindent tudunk a csimpánzok egyéni és szociális viselkedéséről. Az egyik, talán a legnagyobb megrökönyödést kiváltó magatartás, melyet megfigyelt, a csimpánzok eszközhasználata. Amikor a termeszek erősen elszaporodnak, a csimpánzok órákon át képesek a termeszvárak mellet ücsörögni, és termeszeket "halászni". Kiválasztanak egy alkalmas termeszbejáratot, beledugnak egy hosszú fűszálat, megvárják, míg a hangyák erős rágóikkal rákapaszkodnak a fűszálakra, és mikor kihúzzák a fűszálat, élvezettel leeszegetik róla a termeszeket. Ez tényleg eszközhasználatot jelent. Korábban csak az emberről feltételeztek ilyesmit, mostanában már nem eszközhasználó, hanem eszközkészítő állatnak titulálják rendszerint az embert, az ilyen és ehhez hasonló viselkedésformák miatt.
Jane munkájának fontos jellemzője, hogy az állatokat nem számok segítségével tartotta, tartja számon, ahogy az a megfigyelések kezdetének idején elfogadott volt, hanem elnevezte a példányokat. Ez könyveinek olvashatóságát és megértését is nagyban megkönnyíti, Szürkeszakállú Dávid, Flo, Fifi, és a többiek nagyon is életszerűek, és elképzelhetőek a könyvek alapján.
[szerkesztés] Elismerések
Dr. Goodall számos elismerést kapott munkája során, többek között a Tanzánia Medált, a National Geographic Társaság Hubbard Medálját, Japán Kyoto Díját, Asturia hercegének 2003-as Technikai és Tudományos Kutatói Díját, a Benjamin Franklin Élettudományi Medált, és a Gandhi/Királyi Díjat az Erőszakmentességért. 2002 áprilisában Kofi Annan, az ENSZ főtitkára "a Béke hírnöke" címet adományozta Dr. Goodallnak. A hírnökök segítik megmozgatni az embereket, hogy részt vegyenek a világ jobbá tételében. Szószólóként tevékenykednek különféle területeken, így a nyomor megszűntetésében, az emberi jogokért, a békéért és a konfliktusok megoldásáért, a HIV/AIDS megállításában, a fegyverkezés csökkentésében, a közösségi fejlesztésben és a környezeti szemléletre nevelésben. 2003-ban II. Erzsébet királynő Dr. Goodallt a Brit Birodalom Hölgyévé (Dame) nevezte ki, mely egyenértékű a lovaggá választással.
Dr. Goodallt számos egyetem választotta díszdoktorává, többek között a holland Utrechti Egyetem, a müncheni Ludwig-Maximillian Egyetem, a skót Stirling Egyetem, a taiwani Providence Egyetem, a kanadai Guelph és Ryerson Egyetemek, valamint a Buffalo, Tufts és más amerikai egyetemek.
- 1980: Order of the Golden Ark, World Wildlife Award for Conservation
- 1984: J. Paul Getty Wildlife Conservation Prize
- 1985: Living Legacy Award from the International Women's League
- Society of the United States; Award for Humane Excellence, American Society for the Prevention of Cruelty to Animals
- 1987: Albert Schweitzer Prize
- 1989: Encyclopaedia Britannica Award for Excellence on the Dissemination of Learning for the Benefit of Mankind; Anthropologist of the Year Award
- 1990: The AMES Award, American Anthropologist Association; Whooping Crane Conservation Award, Conoco, Inc.; Gold Medal of the Society of Women Geographers; Inamori Foundation Award; Washoe Award; The Kyoto Prize in Basic Science
- 1991: The Edinburgh Medal
- 1993: Rainforest Alliance Champion Award
- 1994: Chester Zoo Diamond Jubilee Medal
- 1995: en:Commander of the British Empire, presented by Her Majesty Queen Elizabeth II; The National Geographic Society Hubbard Medal for Distinction in Exploration, Discovery, and Research; Lifetime Achievement Award, In Defense of Animals; The Moody Gardens Environmental Award; Honorary Wardenship of Uganda National Parks
- 1996: The Zoological Society of London Silver Medal; The Tanzanian Kilimanjaro Medal; The Primate Society of Great Britain Conservation Award; The Caring Institute Award; The Polar Bear Award; William Proctor Prize for Scientific Achievement
- 1997: John & Alice Tyler Prize for Environmental Achievement; David S. Ingells, Jr. Award for Excellence; Common Wealth Award for Public Service; The Field Museum's Award of Merit; Tyler Prize for Environmental Achievement; Royal Geographical Society / Discovery Channel Europe Award for A Lifetime of Discovery
- 1998: Disney's Animal Kingdom Eco Hero Award; National Science Board Public Service Award; The Orion Society’s John Hay Award
- 1999: International Peace Award; Botanical Research Institute of Texas International Award of Excellence in Conservation, en:Community of Christ International Peace Award
- 2001: Graham J. Norton Award for Achievement in Increasing Community Livability; Rungius Award of the National Museum of Wildlife Art, USA; Roger Tory Peterson Memorial Medal, Harvard Museum of Natural History; Master Peace Award; Gandhi/King Award for Non-Violence
- 2002: The Huxley Memorial Medal, Royal Anthropological Institute of Great Britain and Ireland; United Nations “Messenger of Peace” Appointment
- 2003: Benjamin Franklin Medal in Life Science; Harvard Medical School's Center for Health and the Global Environment Award; Prince of Asturias Award for Technical and Scientific Achievement; en:Dame of the British Empire, presented by His Royal Highness Prince Charles; Chicago Academy of Sciences’ Honorary Environmental Leader Award
- 2004: Nierenberg Prize for Science in the Public Interest; Will Rogers Spirit Award, the Rotary Club of Will Rogers and Will Rogers Memorial Museums; Life Time Achievement Award, the en:International Fund for Animal Welfare (IFAW); Honorary Degree from en:Haverford College
- 2005: Honorary doctorate degree in science from en:Syracuse University
- 2005: Presented with Discovery and Imagination Award
- 2006: Received the 60th Anniversary Medal of the UNESCO and the French en:Légion d'honneur.
[szerkesztés] Publikációk
[szerkesztés] Munkásságát összefoglaló könyvek
- 1969 My Friends the Wild Chimpanzees, Washington DC: National Geographic Society
- - nem jelent meg magyar nyelven
- 1971 Innocent Killers (with H. van Lawick), Boston: Houghton Mifflin; London: Collins.
- - magyar kiadás: 1987 Ártatlan gyilkosok (társszerző: H. van Lawick), Budapest, Gondolat
- 1971 In the Shadow of Man, Boston: Houghton Mifflin; London: Collins.
- - magyar kiadás: 1975 Az ember árnyékában, Budapest, Gondolat
- 1986 The Chimpanzees of Gombe: Patterns of Behavior, Boston: Bellknap Press of the Harvard University Press
- - nem jelent meg magyar nyelven
- 1990 Through a Window: 30 years observing the Gombe chimpanzees, London: Weidenfeld & Nicolson; Boston: Houghton Mifflin.
- - nem jelent meg magyar nyelven
- 1993 Visions of Caliban on chimpanzees and people (co-authored with Dale Peterson, Ph.D.), Boston: Houghton Mifflin. New York
- - nem jelent meg magyar nyelven
- 1999 Brutal Kinship (with Michael Nichols), New York: Aperture Foundation.
- - nem jelent meg magyar nyelven
- 1999 Reason For Hope; A Spiritual Journey (with Phillip Berman), New York: Warner Books, Inc.
- - magyar kiadás: 2000 Amíg élek, remélek; Lelki utazás (társszerző: Phillip Berman), Budapest, Atheneum 2000
- 2000 40 Years At Gombe, New York: Stewart, Tabori, and Chang.
- - nem jelent meg magyar nyelven
- 2000 Africa In My Blood (edited by Dale Peterson), New York: Houghton Mifflin Company.
- - nem jelent meg magyar nyelven
- 2001 Beyond Innocence: An Autobiography in Letters, the later years (edited by Dale Peterson), New York: Houghton Mifflin Company
- - nem jelent meg magyar nyelven
- 2002 The Ten Trusts: What We Must Do To Care for the Animals We Love (with Marc Bekoff), San Francisco: Harper San Francisco.
- - magyar kiadás: 2003 Az utolsó pillanat; Az élővilág megóvásának tíz parancsolata (társszerző: Marc Bekoff), Budapest, Gabo
- 2005 Harvest for Hope: A Guide to Mindful Eating, New York: Warner Books, Inc. ISBN 0-446-53362-9
- - nem jelent meg magyar nyelven