Jozefin császárné

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Joséphine de Beauharnais, született Marie Josèphe Rose Tascher de la Pagerie (1763. június 23 – 1814. május 29) Napoléon Bonaparte első felesége, Franciaország császárnéja.

Tartalomjegyzék 1 Ifjúsága 2 Beauharnais vikomtné 3 Napóleon felesége 4 A hátralevő évek

[szerkesztés] Ifjúsága

Les Trois-Îlets-ben, Martinique szigetén született egy rabszolgaültetvényen Joseph-Gaspard de Tascher lovag, La Pagerie ura, a tengerészgyalogság hadnagya, Sanois gyümölcsöskertjeinek birtokosa lányaként. Testvére, Cathérine-Désirée, akit egy francia katonatisztnek ígértek feleségül, 1777. október 16-án elhunyt. A tiszt, Alexandre de Beauharnais vikomt belegyezett, hogy helyette Joséphine-t vegye nőül. Ezért aztán a 15 éves lány 1779 októberében Franciaországba hajózott, majd december 13-án összeházasodott a vikomttal Noisy-le-Grand-ban. A házasság nem volt boldog: a férjnek sok nőügye volt, és nehezen viselte gyarmatokon nevelkedett felesége faragatlanságát. 1786-tól már nem is éltek együtt, noha viszonyuk baráti maradt: Joséphine rövid ideig zárdába vonult, ahol kitanulta a korabeli illemszabályokat és viselkedést. Hamarosan a párizsi társaság egyik legkedveltebb tagja lett, és már ekkor megkezdte különféle gyengéd kapcsolatok kiépítését fontos személyiségekkel.

[szerkesztés] Beauharnais vikomtné

Két gyermeke született férjétől: egy fiú, Eugène de Beauharnais (1781-1824) és egy leány, Hortense de Beauharnais (1783-1837), aki később Napóleon fivéréhez, Louis Bonaparte-hoz ment feleségül 1802-ben (az ő gyermekük volt a későbbi III. Napóleon). Gyermekein keresztül Joséphine közvetlen őse a mai Belgium, Svédország, Dánia, Görögország, Norvégia, Luxemburg, Liechtenstein és Monaco királyi házainak. Szintén közvetlen leszármazottja a híres svájci divattervező, Egon von Fürstenberg.

1794. március 2-án, a forradalmi terror idején az Közjóléti Bizottság elrendelte a férje letartóztatását. Carmes börtönébe zárták a vikomtot, és hamarosan az ellenforradalmi pénzügyi körökhöz közelállónak ítélt Joséphine-t is letartóztatták (1794. április 19.), két nap múlva pedig kiadták a hivatalos elfogatóparancsot, mire őt is Carmes-be szállították rabnak. Férjét július 23-án guillotine általi halálra ítélték és kivégezték Augustin nevű bátyjával együtt Párizsban, a mai Concorde téren (akkoriban Forradalom tere). Alexandre már arisztokrata származása miatt is gyanús volt, a fő vád pedig az volt ellene, hogy nem védte megfelelően Mayenne-t 1793-ban.

[szerkesztés] Napóleon felesége

Robespierre megbuktatása mentette meg a biztos haláltól: július 28-án Jean Lambert Tallien végül rendelkezett az özvegy kiszabadításáról. Joséphine eleinte pénzügyi gondokkal küszködött, amíg 1795 júniusában egy új törvény lehetővé nem tette számára, hogy birtokába vegye néhai férjének tulajdonát. Özvegyként Joséphine de Beauharnais több vezető politikus és befolyásos pénzember szeretője volt, feltehetően többek között Paul François Jean Nicolas Barras-nak, a Direktórium egyik vezetőjének is. Ebben az időszakban ismerte meg Napoléon Bonaparte tábornokot, aki hat évvel fiatalabb volt nála. 1796. március 9-én házasodtak össze. Noha Jozefin hűtlen feleségnek bizonyult, és a házasság után folytatta nagyvilági életét, a forrásokból úgy tűnik, hogy férje mindvégig őszinte szerelemmel szerette.

Bonaparte a párizsi Notre-Dame katedrálisban 1804. december 2-án saját magával egyszerre koronázta meg feleségét, noha választottja az összetartó Bonaparte családban kezdettől fogva nagy ellenkezést váltott ki (Napóleon édesanyja meg sem jelent a koronázáson). Jozefin császárné, noha beutazta egész Európát, nagy népszerűségre tett szert és tehetségesnek mutatkozott a birodalom ügyeinek intézésében, képtelen volt gyermeket szülni a császár számára 1799-ben leszakadt alatta egy erkély miközben termékenységi kúrán volt( mert korábban üszögöt állapítottak meg nála), és belső sérüléseket szenvedett. Végül beleegyezett, hogy elváljon a Napóleontól 1809-ben, amit 1810. január 10-én hivatalosan is deklaráltak. (Érdekesség, hogy ez volt az első válás a Code Civil, vagy Code Napoléon megjelenése óta.) 1811-ben a császár végül nőül vette Mária Lujza osztrák hercegnőt, akitől már abban az évben megszületett fia, a későbbi II. Napóleon.

[szerkesztés] A hátralevő évek

Válása után a császártól kapott évjáradékon élő Joséphine a malmaisoni kastélyba költözött, Párizs közelében. Az épületett már 1800 körül felújíttatta, berendezte - valószínűleg már ekkor tisztában volt vele, hogy a válás elkerülhetetlen. Az ő kb. 200 fajta rózsával büszkélkedő kertjében többszöri keresztezéssel jött létre a mai tearózsa, sok mai rózsa őse. 1814-ben, nem sokkal Napóleon száműzetése után meghűlt, és hamarosan bekövetkezett halála után nem messze, a Szent Péter és Szent Pál templomban temették el Rueil-ben fényes körülmények között. Leányát, Hortense-ot később a közelébe temették.

Unokái közé tartozott egy francia császár, egy orosz nagyherceg, egy svéd királyné, egy brazil császárné és egy portugál herceg is.