Jupiter (bolygó)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a bolygóról szól. További jelentéséhez lásd: Jupiter (mitológia).

Jupiter

Kattints a képre bővebb leírásért

Pálya jellemzői (Epocha J2000)

Fél nagytengely

778 412 027 km
5,203 363 01 CsE

Pálya kerülete

4,888 Tm
32,675 CsE

Excentricitás

0,048 392 66

Perihélium

740 742 598 km
4,951 558 43 CsE

Afélium

816 081 455 km
5,455 167 59 CsE

Keringési periódus

4335,3545 nap
(11,87 év)

Szinódikus periódus

398,86 nap

Átlagos pályamenti sebesség

13,050 km/s

Max. pályamenti sebesség

13,705 km/s

Min. pályamenti sebesség

12,440 km/s

Inklináció

1,305 30°
(6,09° a Nap egyenlítőjéhez)

Felszálló csomó hossza

100,556 15°

Perihélium szöge

274,197 70°

Holdak száma

Fizikai tulajdonságok

Egyenlítői átmérő

142 984 km [1]
(11,209·Földé)

Poláris átmérő

133 709 km
(10,517·Földé)

Lapultság

0,064 87

Felszín

6,14·10¹⁰ km²
(120,5·Földé)

Térfogat

1,338·10¹⁵ km³
1235,6·Földé)

Tömeg

1,899·10²⁷ kg
(317,8·Földé)

Közepes sűrűség

1,326 g/cm³

Egyenlítői gravitáció

23,12 m/s²
(2,358 g)

Szökési sebesség

59,54 km/s

Forgási periódus

0,413 538 021 nap
(9 h 55 min 29,685 s) ¹

Forgási sebesség

12,6 km/s = 45 300 km/h
(egyenlítőn)

Tengelyferdeség

3,13°

Északi pólus rektaszcenziója

268,05°
(17 h 52 min 12 s)

Deklináció

64,49°

Albedo

0,52

Felszíni hőmérséklet

min	átlag	max
110 K	152 K	N/A K

Légkör jellemzői

Légköri nyomás

70 kPa

~86%

~14%

0,1%

0,1%

0,02%

Etán

0,0002%

Phosphine

0,0001%

Hidrogén-szulfid

<0,00010%

A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a naprendszerünkben. Óriásbolygó; a többi óriásbolygót is gyakran Jupiter típusú bolygónak nevezik.

Nevét Jupiterről, a római istenről kapta. A bolygó csillagászatban és asztrológiában használt jele az istenség kezében hagyományosan megjelenő villámot jelképezi (Unicode: ♃).

[szerkesztés] Magnetoszféra

A Jupiter magnetoszférája a legnagyobb alakzat az egész Naprendszerben. Elnyúlik egészen a Szaturnusz pályáján túlra. Ha látható lenne, az esti égbolton nagyobbnak látszana mint a telihold. Kb. 10-szer erősebb a földi magnetoszféránál. A forgástengely és a mágneses tengely 11°-os szöget zár be egymással, de úgy, hogy a északi mágneses pólus az déli pólus közelében van, a déli pedig az északi pólus közelében. A Jupiter magnetoszférájának mérete a napszél hatása miatt változik. A magnetoszféra kialakulásának oka valószínűleg a bolygó belsejében lévő folyékony fémszerű burok. A mágneses pólusoknál a magnetoszféra és a napszél részecskéinek interakciójából jön létre a Jupiter aurórája.

[szerkesztés] Gyűrűk

A Jupiter is rendelkezik halvány gyűrűkkel, amelyek főleg a holdakról származó porrészecskékből állnak.

[szerkesztés] Holdak

A Jupiternek jelenleg 63 holdja ismert. A négy legnagyobbat (Io, Europa, Callisto, Ganymedes) Galilei-holdaknak nevezik, felfedezőjük Galileo Galilei után, aki 1610-ben észlelte őket. A következő négy évszázadban további kilenc kisebb holdat fedeztek fel a csillagászok földi távcsöveikkel. 1979-ben a Voyager 1 űrszonda három újabbat talált, ezzel az ismert holdak száma 16-ra emelkedett. Később az fejlettebb technológiáknak köszönhetően további holdakat fedeztek fel a csillagászok; ezek kicsi, átlagossan 3 km átmérőjű aszteroidák, amelyeket befogott a Jupiter gravitációs tere. Jelenlegi 63 hold több, mint amennyi bármely más bolygónak van, de valószínűleg még sok kisebb, ismeretlen hold is kering a Jupiter körül.