Követelésbehajtás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.

A követelésbehajtás lejárt teljesítési határidejű tartozások behajtását, illetve a behajtás megkísérlését jelenti

Tartalomjegyzék

1 A követelés
2 Követelés típusok
3 A követelésbehajtás eszközei
4 Behajtás
5 Követelésbehajtó cégek
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A követelés

A lejárt tartozás majdnem mindig hitelezésből keletkezik, ami lehet

pénz
szolgáltatás
áru

hitelezése. Lejárt tartozásnak tekintjük a követelést, ha a számla kifizetésének határideje elmúlt, és az adós valamilyen oknál fogva nem fizette ki azt a hitelezőnek.

[szerkesztés] Követelés típusok

A követelések alapvetően két csoportra oszhatók:

magánszemélyekkel szembeni követelések
cégekkel, önkormányzatokkal, egyéb szervezetekkel szembeni követelések

A két esetben teljesen különbözőek a követelésbehajtás eszközei.

[szerkesztés] A követelésbehajtás eszközei

A cégekkel szembeni követelésbehajtás eszközei:
- figyelmeztető levelek küldése
- személyes felkeresés, tárgyalásos rendezésre való törekvés
- átütemezés megszervezése
- adóslistán szerepeltetés
- hitelezők értesítése
- ügyfelek értesítése
- felszámolási eljárás megindítása

A magánszemélyekkel szembeni követelésbehajtás eszközei:
- figyelmeztető levelek küldése
- személyes felkeresés, tárgyalásos rendezésre való törekvés
- részletfizetés megszervezése
- átütemezés megszervezése
- adóslistán szerepeltetés

[szerkesztés] Behajtás

Ha a cég által kibocsátott számlák és a késedelmesen fizető ügyfelek száma elég nagy, a hitelező cég létrehozhat házon belül követeléskezelő ügyosztályt. Gyakran azonban hatékonyabb külső követelésbehajtó cégek szolgáltatásait igénybe venni.

[szerkesztés] Követelésbehajtó cégek

A legtöbb követelésbehajtó cég csak az adós által elismert, és a hitelező által igazolt tartozások behajtását vállalja. A piac tisztességes működésének garantálására Magyarországon a követelésbehajtó cégek szakmai szervezetet hoztak létre: a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információ Szolgáltatók Szövetségét (MKÜISZSZ). Ez a szervezet kamaraként működik, és a piaci szereplők legtöbbjét tömöríti.

A követelésbehajtó cégek vállalkoznak a tartozások beszedésére

alapdíj és
sikerdíj

ellenében.

Legtöbbször nem vásárolják meg a tartozásokat, csak kezelésre veszik át. (A tartozások megvásárlását a faktoráló cégek végzik.) A szerződésben meghatározott kezelési idő lejártával az ügyeket visszaadják a hitelezőnek. Fontos, hogy ezalatt a hitelező általában nem avatkozhat be az ügymenetbe, és bármilyen okból folyik is be a tartozás, a sikerdíjat ki kell fizetnie.

Az alapdíj egy egyszeri, a hitelező által kifizetett összeg, a sikerdíj pedig a behajtott tartozás valahány százaléka. Előfordul tisztán alapdíjas, tisztán sikerdíjas, és kombinált típusú követelésbehajtás is.

A követelésbehajtó cégeknek a hitelező akkor jogosult átadni az adós magánszemélyek személyes adatait, ha ezt a szerződésben kikötötték. Cégek adatait a hitelező minden további nélkül átadhatja.