Madrid

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Madrid város zászlaja

Madrid Spanyolország fővárosa és az azonos nevű tartomány székhelye. Területe: 587 km². Lakóinak száma az elővárosokkal együtt kb. 3,9 millió fő. London és Berlin után a harmadik legnagyobb város az Európai Unió területén. Területének több mint 50 %-át utcák, terek és parkok alkotják.

[szerkesztés] A városnév eredete

A város elnevezésének eredete a mai napig nem tisztázott. A vélemények megoszlanak a kelta, illetve keltibér Magerito ("nagy híd"), valamint a vízigót Matrice ("a vizek anyja"), illetve az arab Mayrit (Magerit) között. Az arab Mayrit, amelyet mádzsritnak kell ejteni, a spanyol kiejtéshez igazodva könnyen átalakulhatott "Matrit"-ra, hiszen a spanyol nyelvben "dzs" hang nem létezik.

[szerkesztés] Fekvése

Az Ibériai-félsziget közepén, Új-Kasztília síkságán, a Mezeta fennsíkján, a Manzanares folyó partján, az ország mértani középpontjától néhány km-re található. Tengerszint feletti magassága: 665 m, amellyel Európa egyik legmagasabban fekvő városa. é. sz. 40°25′ ny. h. 3°45′

A várostól mintegy 50 km-re északra emelkedik a Sierra de Guadarrama és északnyugatra a Sierra de Gredos, délen a Toledói-hegyek, délkeleten és keleten pedig a La Mancha-fennsík határolja.

[szerkesztés] Története

Az 1862-ben megkezdődött régészeti feltárások szerint 25 000 évvel ezelőtt Madrid környékén állt Európa egyik legnagyobb paleolit települése a Manzanares partján. A folyó jobb partján egy mamut maradványait és megmunkált kőeszközöket találtak.

Az 1917-es feltárások során újabb kerámiákat és edényeket találtak a neolitikumból.

A régészeti leletek alapján megállapítható, hogy a vaskorban épültek az első erődítményszerű települések, amelynek falait faágakból és kövekből készítették.

Madrid tulajdonképpeni története a mórokkal kezdődött, amikor 852-től 886-ig II. Abdar-Rahman uralkodása alatt egy városfalrendszert építettek ki. A város ekkor az arabok északi megfigyelőpontjaként működött.

A korabeli Madridban sem a művészetek, sem a kézműipar nem fejlődött, csupán az öntözhető földek miatt támadták. 932 volt az első történelmi dátum, amikor II. Ramiro, León királya seregével leromboltatta a városfalat, majd elfoglalta és kifosztotta Madridot. A lakosok nem építették újjá a várost.

1047-ben az első kasztíliai uralkodó I. Ferdinánd seregei támadták ismét a várost.

1083-ban az arabok már nem tudták tartani a várost, ezért átadták VI. Alfonz kasztíliai királynak. A székhely funkcióját azonban továbbra is - a 16. század közepéig - Toledo töltötte be.

Madrid első városi kiváltságait VII. Alfonztól kapta 1152-ben, majd 1202-ben VII. Alfonz unokájától, VIII. Alfonztól igazi városi szabadságlevelet kapott.

VIII. Alfonz sok törvényt hozott, amely a várost elindította a felemelkedés felé. A királyok egyre gyakrabban látogattak Madridba, illetve a 13. században új betelepülők érkeztek.

IV. Ferdinánd 1309-ben a városban hívta össze a kasztíliai rendi gyűlést, majd fia XI. Alfonz szintén itt tartotta meg 1329-ben és 1335-ben.

XI. Alfonz 1346-ban a városnak újabb városi jogokat, illetve városháza alapítására felhatalmazó kiváltságot adományozott, valamint megalapította Madrid első közoktatási intézményét, az Escuela de Gramáticát.

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

1561 óta Spanyolország központja, mikor II. Fülöp idehelyeztette udvartartását. Véglegesen azonban csak 1606-ban vált fővárossá.

1625-1635 között a gyors léptekkel fejlődő 4 km² területet IV. Fülöp fallal vetette körül, mely vámfunkciókat is szolgált.

1759-1788 között III. Károly idején óriási fejlődésen ment keresztül Madrid. Ekkor jöttek létre a minisztériumok, a Prado, a Csillagvizsgáló, a Nyomda, a Lovarda, a Banco de Espana őse, kórházak, iskolák, közvilágítás, rendőrség, lottó született. A jezsuiták kiűzésének ideje.

1804-ben nagy földrengés rázta meg a fővárost.

A 19. században lebontották a falakat, egykori nyomvonaluk körútrendszernek adott helyet (északon: boulevar, keleten: paseo, délen: ronda). A város a körutakon kívül is gyors terjeszkedésnek indult, ez az Ensache időszaka, a múlt század közepének 250 ezres lakossága félmillióra gyarapodott.

1936-1939 között a polgárháború megakasztotta a fejlődést, 1939 márciusában adták át Franconak Madridot.

Az 1960-as években bevándorlók tömege érkezett, hatalmas építkezések kezdődtek a város peremén.

1992-ben a világ kulturális fővárosává választották, a művészetek fővárosának is hívják, ma majdnem 5 milliós nagyváros.

2004. március 11-én volt a madridi terrormerénylet.

[szerkesztés] Gazdaság és ipar

A főváros aszályra hajló területen fekszik, 4 hónapon keresztül nem kap csapadékot, ezért létfontosságú kapcsolatok fűzik az északra húzódó hegyvidékekhez. Már a középkor óta a szomszédos hegyekből vezetett föld alatti csatornák látták el vízzel, majd a múlt század közepétől nyitott csatornán érkezett ide a Lozoya folyó vize. A város mai napi vízigényének kielégítésére valamennyi közeli folyón duzzasztótavakat létesítettek. Villamos energiájának ellátására a Duero és Tajo folyókon Aldeadávilánál és Alcantaránál épített vízerőművekből, illetve Ponferrada hőerőművéből és Zorita atomerőművéből vezetik ide az áramot.

Madrid a tengerparttól távol fekszik és számottevő nyersanyaglelőhely sincs a közelében, mégis kb. 6600 üzemben folyik itt az ipari termelés 80 %-a.

A városban egyetlen összefüggő ipari övezet alakult ki, amely a város két déli pályaudvaráról (Atocha, Imperial) kiinduló vasútvonalak által átszőtt területen található.

Iparának 66 %-a nehézipar, kiemelkedő az elektronika és a gépgyártás. Második legfontosabb ágazata a könnyűipar, amely a cipő- és a ruházati iparnak köszönhető, de fontos élelmiszeripara is. Említésre méltó Madridban a filmgyártás!

[szerkesztés] Testvérvárosai

Peking, Kína

Belgrád, Szerbia

Berlin, Németország

Bordeaux, Franciaország

Brüsszel, Belgium

Caracas, Venezuela

Havanna, Kuba

Lisszabon, Portugália

Managua, Nicaragua

Mexikóváros, Mexikó

Moszkva, Oroszország

New York City, USA

Nouakchott, Mauritánia

Panamaváros, Panama

Párizs, Franciaország

Quito, Ecuador

Rabat, Marokkó

San José, Costa Rica

Santo Domingo, Dominikai Köztársaság

Tegucigalpa, Honduras

Tripoli, Líbia

Varsó, Lengyelország

[szerkesztés] Sport

Labdarúgócsapatok:

[szerkesztés] Közlekedés

Az Atocha pályaudvar belülről

Madrid Spanyolország legnagyobb közlekedési csomópontja. Rendkívül kiemelkedő vasúti hálózattal rendelkezik: északon a Chamartín és az Estación del Norte (Északi pályaudvar), délen Atocha pályaudvar, amely összeköttetésben áll a Chamartínnal.

Kiterjedt és folyamatosan fejlődő metróhálózattal rendelkezik (több, mint tíz vonal), amelynek hosszúsága a világon a legnagyobbak közé tartozik.

Metróval rövid idő alatt elérhető nemzetközi repülőtér található a várostól 10 km-re (Bajaras), amely Európa első 10 legforgalmasabb légiközlekedési csomópontjaihoz tartozik.

[szerkesztés] Természetvédelem

Madrid tágabb környezetében több természetvédelmi oltalom alatt álló terület is található. Nyugatra a Parque Natural de Monte el Pardo, északon a Parque Regional de la Cuenca Alta del Manzanares és attól még északabbra, de még a sierrától délre a Parque Natural de la Peñalara. Mind kedvelt kiránduló és pihenő helyei a madridi lakosságnak. Madrid legnagyobb, és talán legszebb parkja a Lago, itt találjuk a Madridi állatkertet is. A város közepén a királyi fűvészkert hívogatja a természetszerető embert.

[szerkesztés] Kultúra

Madrid kiemelkedő gazdasági és politikai szerepe mellett Spanyolország tudományos és kulturális életének is központja.

[szerkesztés] Oktatás

Universidad Complutense (Universidad Complutense de Madrid)
Autonóm Egyetem (Universidad Autonoma de Madrid)

[szerkesztés] Látnivalók

Plaza Mayor

Retiro Park
Prado Múzeum
Lázaro Galdiano Múzeum (Museo de Lázaro Galdiano)
Cervantes-emlékmű (Monumento a Cervantes)
Királyi Palota (Palacio Real vagy Palacio de Oriente)
Az ország legnagyobb barokk palotája, Madrid fő turistacélpontja. Fogadótermeit ünnepélyes alkalmakkor ma is igénybe veszi a király, akit 1975. november 27-én itt koronáztak meg.

San Barnabeu Stadion

Almudenai Miasszonyunk Székesegyház
Plaza Mayor - egykori főtér
Puerta del Sol
San Barnabeu Stadion - a Real Madrid labdarúgó csapatának stadionja

[szerkesztés] Híres személyek

[szerkesztés] Források

A Világ fővárosai (Kossuth Könyvkiadó, 1986) ISBN 963-09-2873-6
Panoráma Városkalauzok, Verzár István: Madrid (Panoráma, 1983) ISBN 963-243-034-4
Panoráma Városkalauzok, Lőrincz Zsolt: Madrid (Panoráma, 2002) ISBN 963-243-866-3
Polyglott útikalauz - Spanyolország (Pegazus Rt., 1990) ISBN 963-02-7867-7