Nagycenk
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Győr-Moson-Sopron |
| Kistérség | Sopron–Fertődi |
| Rang | község
|
| Terület | 19,46 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 9485 |
| Körzethívószám | 99 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Nagycenk: község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A nyugat-magyarországi peremvidék Sopron-Vasi-síkságán helyezkedik el. A határ dél-nyugati rész dombos és a Soproni-hegység nyúlványihoz kapcsolódik.
[szerkesztés] Nevének eredete
A község nevét 1291-ben írták le először egy latin nyelvű birtokeladási oklevélben, ekkor Zenk-nek hívták. A két Cenk megkülönböztetésére időnként jelzős nevek is feltűnnek, pl. 1359-ből: Gudurzenk (Gödörcenk) A Nagy Czenk név 1544 óta ismeretes. Kiscenk első ismert neve Tótcenk volt. 1544-től már Dávid Czenknek írják.
[szerkesztés] Története
Késői ásatások őskori telepet tártak fel (1904-ben), réz- és bronzkorból is találtak leleteket, és hallstattkori hamvasztásos sírra bukkantak. Római és avar kori temetőt tártak fel. Római kori kőépület maradványait is fellelték a község határában.
A község első birtokosai Czenki Demeter és Lőrinc, majd Osli Gergely. Később a Kanizsay-család, a Poki-család, majd az Ember-család volt a birtokos. Ez utóbbi család kihalása után 1570-ben a Nádasdyak birtokába került a két (Kiscenk és Nagycenk) község. A török időkben, német és vallon katonaság járta és pusztította a környéket (1590). Később Bethlen Gábor hadjárata idején szenvedett a lakosság. A Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért Nádasdy III. Ferencet kivégezték, és a cenki birtok a királyi kincstárra szállt át, és evvel a Nádasdyak birtokossága 1671-ben megszűnt. I. Lipót, Draskovich Miklósnak adományozta az elkobzott Nádasdy birtokok közül Sárvárt, és a hozzá tartozó Alsó -és Felsővidéket, amelyhez Cenk is tartozott.
Hogy örökjogon a Draskovich-család birtokába kerülhessen a terület, egy nagyobb mennyiségű pénzre lett volna szüksége. Mivel Draskovich ezt megfizetni nem tudta, így Széchenyi György , akkori gazdag győri püspökhöz fordult, hogy készpénzért elzálogosítaná-e neki a birtokok egy részét. A létrejött egyezség (1678) után Széchényi György érsek, valamint testvére és gyermekei harmadíziglen birtokolhatták a javakat. A Széchényi-családra véglegesen csak utódja, II. Széchényi György révén szállt át a vagyon 1711-ben, amely lehetőséget adott arra, hogy a család a magyarországi főnemesek közé emelkedjen.
Nagycenk és Kiscenk sokáig két önálló község volt. 1892-ben egyesítették Nagycenk néven, de máig sem épültek össze.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A nagycenki Széchenyi kastély közelében, 1972-ben megépült 760 mm nyomtávolságú , gőzüzemű múzeumvasút.
- Széchenyi István Emlékmúzeum (Széchenyi-kastély) - nyitvatartás: április 1-től október 31-ig: 10-től 18 óráig november 1-től március 31-ig: 10-től 14 óráig
- a kastély bejáratával szemben induló hársfasor
- Széchenyi Mauzóleum (a plébániatemplom mögött, balra helyezkedik el)
- Szent István tiszteletére szentelt templom, és a templom előtti téren álló Széchenyi István szobor
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút|Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút 2005. évi menetrendje.
- Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút (1969-1972 között épült; Fertőbozt Nagycenkkel köti össze.)
- A község honlapja.
- Légifotók Nagycenkről
- A vendégváró cikke.
Based on work by 