Nemesnép

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.69966° k. h. 16.45423°

**Nemesnép**

Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Kistérség	Lenti
Rang	község
Terület	9,72 km²
Népesség
Összesen: 146 fő (2001) Népsűrűség: 15,02 fő/km²
Irányítószám	8976
Körzethívószám	92
Térkép é. sz. 46.69966° k. h. 16.45423°	település Mo. térképén

Nemesnép Zala megye északnyugati részén, a szlovén határ mentén elhelyezkedő szeres község. Önkormányzata Csesztregen működik.

[szerkesztés] Közlekedés

Nemesnép egyik fontos útja a Csesztreg–Szentgyörgyvölgy kisebb forgalmú mellékút. Ebből ágazik le egy út a falu északi határában, és halad tovább a Szlovénia Kebeleszentmárton településre. A település határában működő határátkelő minden nap 8 és 16 óra között várja a határt átlépni szándékozó európai uniós állampolgárokat. Az előbbi útra csatlakozik a település külterületén két további út is, a faluhoz közelebb lévő részen egy Bagladról, távolabb egy Lendvajakabfalva felől érkező mellékút.

Autóbusszal Csesztreg felé Zalaegerszeg és Lenti érhető el közvetlen járatokkal, illetve északra Őriszentpéter.

[szerkesztés] Történet

A településen folyt ásatások során több római kori leletre is bukkantak, így feltehető, hogy lakott település volt itt, bár mintegy öt kilométerre lehetett a Borostyánúttól.

Nemesnép kialakulása a XI - XII. századra tehető, hasonlóan a további őrségi falukhoz az itt élők elsősorban határőrzési feladatot láttak el. A település első említése 1407-ből való, és egyértelműen utal arra, hogy a településen nemességet kapott kiszolgált katonák telepedtek le. Földje amúgy kifejezetten rossz minőségűnek számított. Nemesnép egészen 1848-ig tisztán nemesi faluként működött. 1793-ban több községbeli máglyahalálra ítélt egy környékbeli gyújtogatót, amiért a vármegye pallosjogbitorlás miatt a falu lakóit három hónap börtönre ítélte.

A XIX. század végére a település lakossága már elérte az ezer főt, így kiemelkedő helységnek számított a környéken. Az 1920-as Trianoni békeszerződésben rögzített határ a település mellett húzódott, így sok itt élő szlovén és horvát nemzetiségű inkább a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba költözés mellett döntött.

Az 1950-es években a falut erősen súlytotta a kuláktalanítás, mivel a rossz termésátlag miatt az egyes parasztok földjei kifejezetten nagynak számítottak. Így a földek államosítása után a lakosságszám nagyban megapadt, amelyet később az elvándorlás is tovább csökkentett. Az 1990-es évek komoly változásokat hoztak a falu életében, kiépült az infrastruktúra, beindult a turizmus.

[szerkesztés] Látnivaló

A településen lévő református szoknyás harangláb már 1937 óta országos műemlékvédelem alatt áll, Nyugat-Magyarország legnagyobb és egyik legmegkapóbb ilyen képződménye.