Orvos
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A gyógyítás története egyidős az emberiség történetével, így az orvos, már az ősközösségi társadalomban is jelen volt, az ilyen személyt akkoriban - varázslónak, guru-nak hívták. Később, a rabszolgatartó társadalomban, változott a helyzet, ekkor a papok vették át a gyógyítók szerepét, tevékenységüket a templomokban, kegyhelyeken végezték. Kínában már időszámításunk előtt több mint ezer évvel, - állami fizetéssel rendelkező, - ezért a lakosságot ingyen gyógyító, - a papoktól teljesen független orvosi kar működött. Még a rabszolgatartó társadalmi rend idején elindul a világi orvoslás kialakulása. Egyiptomban a fáraóknak saját orvosaik voltak.
[szerkesztés] Hippokratész
Görögországban is világi orvoslás alakult ki, ahol csak megfelelő iskolát végzett világi személyek gyógyíthattak. Így nem csoda, hogy Görögországból került ki az orvostörténet egyik máig legnagyobb alakja. Hippokratész volt az az orvos, aki rendszerbefoglalta és leírta az orvostudomány elméleti és gyakorlati alapjait, tudnivalóit. Ezek egy része - az orvostudomány fejlődésének ellenére, - még ma is érvényes.
Az orvoslás a rómaiaknál és az arab világban is tovább fejlődött, de a kereszténység megtorpanást, sőt visszaesést okozott. A sebész és az orvos sokáig nem volt azonos fogalom, így volt ez hazánkban is, ahol csupán a elmult század óta követelik meg a sebészektől, hogy diplomával rendelkezzen. Ezt megelőzően, képzetlen un. felcserek, vagy borbélyok látták el a sebészeti teendőket.
[szerkesztés] Mai értelmezés
A mai értelmezésünk szerint az orvos, a betegek gyógyításával, betegségek megelőzésével hivatásszerüen foglalkozó szakember. Aki az orvostudományi egyetemet sikeresen elvégezte, ott diplomát szerzett.
Magyarországon orvosi gyakorlatot, csak az folytathat, aki felvetette magát az orvosok országos nyilvántartásába, és az erről szóló igazoló okmánnyal rendelkezik. A külföldön szerzett diplomát pedig csak akkor, ha azt az orvostudományi egyetem elfogadja, vagy ha tulajdonosa, honosítás (nosztrifikáció), útján érvényesítteti.
[szerkesztés] A tevékenység szabályozása
[szerkesztés] Orvosi rendtartás
[szerkesztés] Orvosi eskü
[szerkesztés] Az orvosi eskü szövege
-
-
- ,,Én ................. esküszöm, hogy orvosi hivatásomhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítok. Orvosi tudásomat a betegségek megelőzésére, a betegek testi-lelki javára, betegségük gyógyítására fordítom. A hozzám fordulók bizalmával, kiszolgáltatott helyzetével visszaélni nem fogok, titkaikat fel nem fedem. Egyenlő figyelemmel és gondossággal gyógyítok minden embert. Tudásomat és gyakorlati ismereteimet állandó képzéssel magas szinten tartom, de ismereteim és képességeim korlátait is tudomásul veszem. Az orvosi működésemmel kapcsolatos etikai követelményeket tiszteletben tartom. Arra törekszem, hogy az orvostudomány, valamint a Semmelweis Orvostudományi Egyetem jó hírnevét öregbítsem és megbecsülését előmozdítsam."
-
[szerkesztés] Orvosi titoktartás
[szerkesztés] Munkakörök
[szerkesztés] Gyakorlati
[szerkesztés] Oktatási
[szerkesztés] Kutatóintézeti
[szerkesztés] Közegészségügyi
[szerkesztés] Szervezési
[szerkesztés] Orvosi bizonyítvány
[szerkesztés] Orvosi felelőség
[szerkesztés] Orvosi műhiba
[szerkesztés] Orvos képzés
[szerkesztés] Lásd még
- Az orvostan története
- Orvostudomány
- Orvostudományi egyetem
- Orvos továbbképzés
- Orvosi elektronika
- Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hippokratészi eskű
- Az orvosi és gyógyszerészi eskü
- Orvosok, bábák, állatorvosok esküje Zenta városában
 |
Ez az orvostudományi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by 