Oszlopfő
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az oszlopfő (capitellum) az építészetben az oszlop legfelső része, amelyen közvetetlenül a mennyezetnek vagy párkányzatnak terhe nyugszik, melynek nyomását viszi a törzsre át. Alakjában és díszítésében tehát a nyomást és az ellenállást kell kifejezenie. Már az egyiptomi, perzsa, ind építészet törekedett ezt az esztetikai szabályt oszlopfőinek alakjában érvényesíteni (a bimbó- és virág-alakú oszlopfők, a volutás vagy állati alakokkal díszített oszlopfők stb.), de leginkább sikerült ez a görög építészetnek, amely oszlopfőinek formáját tökélyre vitte.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- A Pallas Nagy Lexikona
