A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Płock (németül Plotzk, Plozk, 1939-41: Plock, 1941-45: Schröttersburg) város Lengyelország középső részén, a mazóviai vajdaságban, a Visztula mentén 738 km-re a forrástól és 319 km-re a balti-tengeri torkolattól.
- A X. századig pogány kultusz regionális központja a mai Tumski dombon.
- a X. században hercegi megerősitett városka épült
- kb. 1009-ben behívták Płockba a bencéseket
- 1031-ben a város elpusztult az orosz Jaroszláv és Msztyiszlav Vlagyimirovics támadásában.
- 1037-1047 - Płock Masław, II. Mieszko vajdája önálló államának fővárosa volt
- w 1075-ben a mazóviai püspökség alapítása, melyet később płocki püspöknek hívnak, az első püspök Marek volt
- 1079-1138 - Płock volt az állam fővárosa I. Ulászló Herman és III. Ferdeszájú Boleszláv uralkodása alatt
- a XI. században először jelenik meg a latin oklevelekben a "Płock" név
- 1130-1144 között a Várhegyen Malonnei Alekszander püspök felépíti a román katedrálist
- 1138-ban meghal Ferdeszájú Boleszláv, Płock Mazóvia fővárosa és a mazóviai hercegség székvárosa lesz
- 1177-ben először vernek pénzt Płockban
- 1180-ban a Szent Mihály templom mellett elemi iskola nyílik, amely a középkori iskolák közül egyedül ma is működik (jelenleg mint Stanisława Małachowski általános gimnázium)
- 1237-ben a város I. Mazóviai Konrádtól lengyel típusú városi privilégiumokat kapott
- 1255-ben Mazóviai I. Siemowit megerősíti és kiterjeszti a privilégiumokat
- 1262-ben a Mendog vezetésével támadó litván és ruszin hadsereg felégeti a várost
- 1286-ban a litvánok és ruszinok újra felgyújtják a várost
- 1325-ben I. Lokietek Ulászló vezetése alatt a kis-lengyelországi lovagok felégetik a várost
- 1329-ben Luxemburgi János cseh király és Werner, a német lovagrend nagymestere ostromolja a várost - a płocki hercegség cseh hűbérbirtok lesz
- 1351-1370 között a płocki hercegség Nagy Kázmér uralkodása alatt, megépülnek a városfalak, új gótikus vár épül
- 1405-ben Alexandra hercegnő, II. Jagello Ulászló nővére és IV. Płocki Siemowit herceg felesége megalapítja a mai napig működő Szent Háromság kórházat
- 1410-ben Płock képezi a fő utánpótlási bázist a német lovagrend elleni nagy háborúban
- 1435-ben I. Płocki Vladiszláv megújítja a város privilégiumát (chełmi jogok)
- 1495-ben az utolsó płocki herceg, II. Płocki János halála, a płocki hercegséget a lengyel koronához csatolják - a város a płocki vajdaság és sztarosztaság fővárosa lesz
- 1496-ban a város jogot kap vízvezeték építésére
- 1511-ben hatalmas tűzvész pusztítja el a várat és a várost
- 1529-ben a sztarosztaság Bona Sforza királynő kezeibe kerül
- 1532-ben a támpillérek eltávolítása nyomán összedől a városfalak egy része
- 1534-ben Jan Alantsee polgármester városi vízvezetéket épít
- 1564-ben a város épületeinek száma elérte a 600-at, ez az akkori Varsóéval összemérhető szám volt
- 1603-ban súlyos járványban több, mint 2 000 lakos hal meg
- 1616-ban leégett a város több, mint 70 %-a
- 1625-ben újabb járvány szed kétezer áldozatot
- 1657-ben a svéd hadsereg pusztítja el Płockot
- 1705-ben ismét rombolások a városban az északi háború idején
- 1793-1816 között Lengyelország második felosztása után a város porosz megszállás alá kerül és kamara és helytartóság székhelye lesz
- 1803-1816 között lebontják a városfalakat és kapukat
- 1806-ban francia hadsereg Płockban
- 1807-ben Płock a Varsói hercegség egyik részlegének fővárosa lesz
- 1811-ben az egykori Szentháromság templom épületében megnyílik a szinház
- 1815-ben Płock a Lengyel Királyság vajdasági székhelye lesz
- 1820-ban a Płocki Tudományos Társaság alapítása
- 1824-ban kiadják az első płocki folyóiratot a "Dziedzilia - czyli Pamiętnik Płocki"
- 1825-ben I. Sándor cár meglátogatja Płockot
- 1824-1827 között Jakub Kubicki felépíti a klasszicista városházát
- 1831-ben a płocki városházán ülésezik utoljára a Lengyel Királyság forradalmi szejmje
- 1837-ben Płock kormányzósági központ lesz
- 1836-1839 között hajóhíd építése a Visztulán
- 1846-ban gőzhajózás kezdete a Visztulán
- 1869-ben megnyílik a Vasárnapi Kereskedelmi Iskola (az egyik első szakiskola Lengyelorzságban) - jelenleg Gazdasági-Kereskedelmi Iskola
- 1869-ben az élelmiszerkereskedők "Zgoda" szövetkezete megalakulása, ez az egyik első szövetkezet Lengyelországban
- 1906-ban gimnázium alapítása
- 1920 augusztus-18-20 között Płock hősies védelme az orosz támadás ellen a lengyel-szovjet háború alatt
- 1921. április 10-én Józef Piłsudski marsall Płock várost kitünteti a Krzyż Walecznych-el (Bátrak keresztje) a város hősies védelméért a szovjet-lengyel háború során
- 1937-1938 - a Visztula állandó vasúti hídjának építése
- 1939 - a várost a III. Birodalomhoz csatolják, a ciechanówi helytartóság járási központjaként Schröttersburggá átnevezve
- 1945 - a lengyel hadsereg és a vörös hadsereg felszabadítja a várost, a lakosság által melegen fogadott népi hatalom kezdetei Płockban
- 1951 - a płocki állatkert megnyitása
- 1959 - döntés született a Mazóviai Petrokémiai-Köolajfinomító Vállalat megalapítására (később PKN Orlen)
- 1975 - a város vajdasági székhely lesz, új utak, iparvállalatok, a város gyorsan épül, jelentős népesség növekedés
- 1991 - II. János Pál látogatása
- 1999 - Płock leminősítése járási székhellyé
- 2002 - megkezdődik a második híd építése a Visztulán (Lengyelország leghosszabb kábelhídja lesz)
[szerkesztés] Műemlékek és turista attrakciók
- Katedrális (1129-1144) eredetileg román, majd reneszánsz, jelenleg klasszicista
- Mazóviai Múzeum
- Egyházmegyei Múzeum
- Małachowianka: Lengyelország legrégibb iskolája
- Mariavitizmus katedrálisa (1911-1914) (Mariavitizmus: lengyel alapítású római katolikus apácarend)
- Plébániatemplom
- Isten szerető szíve templom
- Állatkert
2004-es adatok:
| Lakó kerületek |
Terület (km²) |
Népesség |
Népsűrűség fő/km² |
| Borowiczki |
7,09 |
3650 |
514 |
| Ciechomice |
5,55 |
1010 |
182 |
| Dobrzyńska |
0,44 |
11 530 |
26 204 |
| Dworcowa |
0,48 |
5010 |
10 437 |
| Góry |
8,71 |
1550 |
1779 |
| Imielnica |
2,72 |
2550 |
937 |
| Kochanowskiego |
0,50 |
10 251 |
20 502 |
| Kolegialna |
1,14 |
11 160 |
9789 |
| Łukasiewicza |
2,24 |
13 900 |
6205 |
| Międzytorze |
0,90 |
8190 |
9100 |
| Podolszyce Południe |
2,46 |
9030 |
3671 |
| Podolszyce Północ |
2,84 |
9110 |
3207 |
| Pradolina Wisły |
7,36 |
390 |
53 |
| Radziwie |
7,42 |
3640 |
491 |
| Skarpa |
1,28 |
10 060 |
7859 |
| Stare Miasto |
0,53 |
5950 |
11 226 |
| Trzepowo |
8,68 |
390 |
45 |
| Tysiąclecia |
0,18 |
6150 |
34 167 |
| Winiary |
6,13 |
1880 |
307 |
| Wyszogrodzka |
2,52 |
8970 |
3560 |
| Zielony Jar |
1,22 |
3470 |
2844 |
| Ipari városrászek |
Terület (km²) |
| Petrochemia |
11,85 |
| Kostrogaj |
5,82 |
Based on work by 