Perzsa Birodalom
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Perzsa Birodalom több birodalom sorozatából állt, melyek az Iráni-fennsík (Irān - "az árják földje") vidékét uralták a történelem során. A legkorábbinak ezek közül az Akhemenidák dinasztiáját tartják (Kr. e. 648–Kr. e. 330), ami az árják egyesült királysága fölött uralkodott. Ez eredetileg a mai iráni tartomány, Fársz területén jött létre, és Nagy Kürosz uralma alatt. Az itt fönnálló birodalmakat 1935-ig a nyugati történészek többnyire a "Perzsa Birodalom" névvel illették.
[szerkesztés] Elnevezése
Sokáig Iránt a nyugatiak Perzsiaként emlegették. Az elnevezés a perzsa tengerparti tartomány ókori görög elnevezéséből ered, amit a modern perzsa nyelvben Fársznak, közép-perzsául Pársznak hívnak, óperzsául pedig a Pārsā névvel illetik. A kifejezés annyit tesz, mint kb. "szégyen fölött". A Pársz hellenizált változata a Perszisz, a latin változat pedig a Persia. Ez utóbbi néven emlegették az országot a későbbi európai népek is. Fársz volt az ókori Perzsa Birodalom magja. Magát az országot 1935. március 21-ig hívták Perzsiának a nyugatiak, amikor Reza Pahlavi sah hivatalosan fölkérte a világ nemzeteit, hogy ezentúl országát nevezzék Iránnak. Ezt az elnevezést használták a területet az Akhemenidák uralma alatt egyesítő árja törzsek.