Rezi

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.84111° k. h. 17.22090°

**Rezi**

Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Kistérség	Keszthely–Hévízi
Rang	község
Terület	29,78 km²
Népesség
Összesen: 1100 fő (2001) Népsűrűség: 36,94 fő/km²
Irányítószám	8373
Körzethívószám	83
Térkép é. sz. 46.84111° k. h. 17.22090°	település Mo. térképén

Rezi: község Zala megyében, a Keszthely–Hévízi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Rezi Keszthelytől 8 kilométerre északra, a Keszthelyi-hegység belsejében helyezkedik el. Nyugatról, délről és északról erdősségek, keletről szőlős domboldalak övezik a községet. A faluba Cserszegtomaj – Keszthely felől lehet közúton eljutni, illetve egy kis forgalmú bekötőút vezet a Keszthely–Zalaszántó–Sümeg mellékútra. Sűrű autóbusz-összeköttetésben áll Keszthellyel, illetve a település központjától egy kilométerre fekvő zalaszántói mellékúton Sümeggel is.

[szerkesztés] Története

Légifotó a várról

Rezi első említése 1236-ból való. Ekkor királyi szolgák lakták a települést. A helység legjelentősebb épülete, a vár később épült. A forrásokban legkorábban 1335-ban fordult elő mint királyi vár. Az 1370-es évek során a Laczfiak kezére szállt a vár, ám hűtlenségük miatt a király visszakobozta a tulajdont. 1427-ben Zsigmond király a Gersei Pethőknek adományozta – ezúttal – a településsel együtt.

A 16. században a települést sok csapás érte. Először, 1538-ban, a veszprémi érsek familiárisai fosztották ki. 1555-től a törökök birtokolták a települést, amely többször is lerombolásra került, ám pusztán nem maradt. A vár eközben védelmi funkciókat látott el, annak ellenére, hogy nem számított végvárnak. Így lényegében csak a katonák hatalmaskodásai ismertek a környék lakói felett. Végül 1586-ban a elrendelték a vár lebontását egyrészt a lakosok érdekében, másrészt félve, hogy a törökök kezére kerül.

A törökök kiűzése után hamar a Pethő család egyedüli földesúrrá vált a településen. A 18. században rövid időre az Esterházy család kezére szállt a birtok, ám a század közepétől a Festeticsek jobbágytelepülése lett Rezi egészen 1945-ig. Ez egyben a falu életének fellendülését is jelentette, lakosságszáma nagyban nőtt, azonban a 20. század közepéig nagyrészt mezőgazdasági település maradt Keszthely szolgálatában.

Az 1950-es években kiépült a település infrastruktúrája. Az 1960-as években a század elejétől jellemző kőipar nagyban meglódult, a kőfaragó iparosok termékei országszerte híressé váltak. Az 1980-as évek során azonban az iparág lehanyatlott, 1988-ban megszűnt a helyi kőbánya is.

Az 1990-es évek végén, egy csendes időszak után, a település ismét fejlődésnek indult. Ezúttal az idegenforgalom vált Rezi elsődleges profiljává, amelyben fontos szerepet játszik egyrészt Keszthely és Hévíz közelsége, másrészt kedvező adottságai a falusi turizmus számára (csendessége és természetközelisége), végül a település komoly borkultúrája.