Roger Waters

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Roger Waters
Roger Waters a norvégiai Stavangerben, 2006. június 26.
Név:	George Roger Waters
Születés ideje:	1943. szeptember 6.
Születés helye:	Great Bookham, Egyesült Királyság
Stílus:	Progresszív rock Pszichedelikus rock Art rock
Zenekarok:	Pink Floyd
Kiadó(k):	Capitol Records Columbia Records Sony Records EMI
Aktív évek:	1964-
Weboldal:	www.roger-waters.com/

George Roger Waters (Great Bookham, Egyesült Királyság, 1943. szeptember 6.) angol énekes, basszusgitáros, zeneszerző.

Leginkább a Pink Floyd tagjaként ismert; 1965-től a zenekar basszusgitárosa, 1968-tól pedig fő dalszezője és egyik énekese volt. 1985-ös kiválását követően meglehetősen sikeres szólókarriert kezdett, melynek eredménye három stúdióalbum és az egyik legnagyobb koncert a rock történetében, a The Wall berlini előadása 1990-ben. 2005. július 2-án, a Live 8 londoni koncertjén újra együtt zenélt a Pink Floyddal, november 17-én, Rómában pedig bemutatták első, Ça Ira című operáját (az album már szeptember 26-án megjelent). 2006-ra egy nyári európai és egy őszi amerikai turnét szervezett; utóbbi a Dark Side Of The Moon Live Tour. Ezeken az előadásokon a teljes The Dark Side of the Moon mellett más dalok is elhangzanak majd, a Pink Floydtól és saját albumairól egyaránt.

Tartalomjegyzék 1 Ifjúkora 2 Pink Floyd 3 Szólókarrier 4 Díjak 5 Érdeklődési köre 6 Szóló diszkográfia 7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Ifjúkora

George Roger Waters 1943. szeptember 6-án született a Leatherhead közelében lévő Great Bookhamben, de Cambridgeben nőtt fel.

Bár apja, Eric Fletcher Waters kommunista és lelkes pacifista volt, a második világháborúban önként szolgálta hazáját; 1944-ben Anziónál esett el, amikor Roger még csak öthónapos volt. Waters egész életművében hivatkozott vagy célzott apja elvesztésére, leginkább a The Final Cut című albumon (melyet apjának ajánlott) és a "When the Tigers Broke Free" című dalban, mely a The Wall filmváltozatában szerepelt. Viszont elmondta, hogy a "Mother"-ben szereplő anya egyáltalán nem hasonlít az övére. Waters dalainak visszatérő témája a hatalomban - a kormányban -, az oktatási és katonai szokásokban való bizalmatlanság. Utóbbi a "When the Tigers Broke Free"-ben is szerepel, amikor apja halálára tesz utalást:

„And kind old King George sent Mother a note when he heard that Father was gone.

It was, as I recall, in a form of a scroll, with gold leaf and all.

And I found it one day in a drawer of old photographs, hidden away.

And my eyes still grow damp to remember, His Majesty signed with his own rubber stamp.”

„És amikor az öreg György király meghallotta, hogy Apám elesett, küldött Anyámnak egy levelet.

Úgy emlékszem, olyan volt, mint egy tekercs, aranyfüsttel.

Egy nap megtaláltam, régi fényképek között, egy fiók mélyén.

Még ma is könnyezek, ha rá gondolok, Őfelsége nyomta rá pecsétjét.”

Syd Barrettel a hills road-i Morley Memorial Junior Schoolba, majd a Cambridge County School for Boysba (ma Hills Road Sixth Form College) járt, David Gilmour pedig a The Perse School tanulója volt (ugyanabban az utcában). Nick Masonnel és Richard Wrighttal a Regent Street Polytechnicben találkozott, ahol mindhárman építészetet tanultak. Rendszeresen sportolt, Grantchester Meadowsnál gyakran úszott a Camben. 15 évesen a YCND (a nukleáris fegyverkezés beszüntetéséért harcoló szervezet) elnökségi tagja volt.

[szerkesztés] Pink Floyd

1965-ben megalakult a Pink Floyd, melynek tagjai Waters mellett az énekes-gitáros-dalszerző Syd Barrett, Richard Wright és Nick Mason voltak. Bár a legtöbb dalt Barrett írta, első albumukon, a The Piper at the Gates of Dawnon szerepelt Waters első saját dala, a "Take up Thy Stethoscope and Walk". Az albumot a rajongók és a kritikusok is kedvezően fogadták, a Beatles mellett a Pink Floyd lett az egyik legnépszerűbb brit zenekar.

Egyre kiszámíthatatlanabb viselkedése és romló mentális állapota miatt Barrett 1968-ban kiszállt a zenekarból. Akkoriban sokan azt mondták, hogy a tehetséges dalszerző nélkül nem tudják megtartani frissen szerzett hírnevüket. Hogy ezt elkerüljék, Waters vette át a művészeti irányítást. David Gilmourral - akit először Barrett mellé, majd annak helyére szerződtettek - sikerült visszahoznia a zenekart az elismert előadók sorába. Az 1970-es évek folyamán megjelent albumaik a rock történetének máig legnépszerűbb és legkelendőbb művei között vannak.

1970-ben Waters az avantgarde zeneszerzővel, Ron Geesinnel közösen készítette el a Music from "The Body" című albumot, ami az emberi testről szóló dokumentumfilm zenéjét tartalmazta. Geesin a Pink Floyd Atom Heart Mother című albumán is közreműködött.

Waters a Pink Floyd legfőbb dalszövegírójaként egyre erősebb vezető szerepet vívott ki magának. Ennek hatására kezdtek úgynevezett koncept albumokat felvenni, melyek egy-egy (olykor meglehetősen személyes) témát jártak körül. Ezek a The Dark Side of the Moon, a Wish You Were Here, az Animals és a The Wall, melyet Waters szinte teljesen egyedül írt. A Pink Floyd ismertebb dalainak, „slágereinek” ("Money", "Another Brick in the Wall (Part II)") ő az egyedüli szerzője. A Pink Floyd-katalógus több mint 70%-ában jelölik szezőként (egyedül vagy megosztva).

Zenésztársai örültek, hogy ő írta a dalszövegeket és meghatározta, hogy merre haladjanak, míg ők leginkább a zenével voltak elfoglalva (1995-ben, ellenségeskedésük csúcsán Gilmour Waterst „nagyon lelkesítő és nyilvánvalóan remek szövegíró”-nak nevezte). A zenekar legnépszerűbb dalai, mint az "Echoes", a "Time", az "Us and Them", a "Wish You Were Here" és a "Shine on You Crazy Diamond" sikeresen ötvözik Waters költői szövegeit Gilmour, Wright és Mason precíz zenéjével. Az "Us and Them" első változata Michelangelo Antonioni Zabriskie Point című filmjéhez készült könnyed darab volt (nem került be a filmbe), de igazán akkor lett kellően éles, amikor Waters panaszos, háborúellenes szöveget írt hozzá. Sajnos ez a kompromisszumokra épülő munkakapcsolat az 1975-ös Wish You Were Here után megszűnt. Az 1977-es Animalsen sem Mason, sem Wright nem vett részt a dalszerzésben, Gilmour is csak a "Dogs" társszerzője volt (a dal a korábbi koncerteken "You Gotta Be Crazy" címmel szerepelt). Az 1979-es The Wallon Waters csak négy dalt írt valaki mással: hármat Gilmourral ("Young Lust", "Comfortably Numb", "Run Like Hell"), egyet pedig Bob Ezrinnel ("The Trial"). Ebben az időben a szerzőség jelölése állandó vitaforrás volt: Gilmour azt mondta, hogy az "Another Brick in the Wall (Part II)"-hoz hasonló dalokban való közreműködéséért (például az említett dal gitárszólójáért) egyáltalán nem kapott szerzőségi jelölést. Nick Mason Inside Out: A Personal History of Pink Floyd című könyvében sokkal tárgyilagosabban ír a belső csatározásokról. A The Wall felvételei idején történt, hogy Waters kirúgta Wrightot a zenekarból, aki a turnén már fizetett zenészként vett részt. Mivel ő mindig megkapta a szerződésben foglalt fizetést, ő volt az egyetlen négyük közül, akinek a turné nyereséges volt. A turné költségeit a másik három tagnak kellett állnia.

[szerkesztés] Szólókarrier

[szerkesztés] Díjak

[szerkesztés] Érdeklődési köre

[szerkesztés] Szóló diszkográfia

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Pink Floyd
Syd Barrett | David Gilmour | Nick Mason | Roger Waters | Richard Wright
Diszkográfia
Stúdióalbumok: The Piper at the Gates of Dawn | A Saucerful of Secrets | Ummagumma | Atom Heart Mother | Meddle | The Dark Side of the Moon | Wish You Were Here | Animals | The Wall | The Final Cut | A Momentary Lapse of Reason | The Division Bell
Filmzenék: Tonite Let's All Make Love in London | Music from the Film More | Zabriskie Point | Obscured by Clouds
Koncertalbumok: Ummagumma | The Man and the Journey | Delicate Sound of Thunder | P*U*L*S*E | The Wall Live
Válogatások: Relics | A Nice Pair | Masters of Rock | A Collection of Great Dance Songs | Works | Shine On | Echoes
Filmográfia
Live at Pompeii | The Wall | Delicate Sound of Thunder | La Carrera Panamericana | P*U*L*S*E
Kapcsolódó cikkek
Bob Klose | Steve O'Rourke | Alan Parsons | Storm Thorgerson/Hipgnosis | A Pink Floyd koncertjei | Érdekességek | Disznók | Publius Enigma