San Diego
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
||||||
|
||||||
| Becenév: "America's Finest City" | ||||||
| Elhelyezkedése | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
 San Diego megyében (piros) |
||||||
| Koordinátái: | ||||||
| Kormányzat | ||||||
| Ország Állam Megye |
USA Kalifornia San Diego |
|||||
| Alapítás dátuma | 1769. május 14. | |||||
| Polgármester | Jerry Sanders | |||||
| Földrajzi jellemzői | ||||||
| Területe | ||||||
| Teljes | 963,6 km² | |||||
| -szárazföld | 840 km² | |||||
| -víz | 123,6 km² | |||||
| Magasság | 22 m | |||||
| Népesség | ||||||
| Város (2005) | 1 305 736[1] fő | |||||
| Agglomeráció | 3 051 280 fő | |||||
| Népsűrűség | 1 456,4 fő/km² | |||||
| Időzóna Nyáron (DST) |
PST (UTC-8) PDT (UTC-7) |
|||||
San Diego az Egyesült Államok 8. legnagyobb városa[2], haditengerészeti kikötő és bázis is egyben, mely Kalifornia (és az USA) legdélnyugatibb szegletében helyezkedik el, a Csendes-óceán partján, az azonos nevű megyében. San Diego egyik lehíresebb pontja az állatkert, a San Diego Zoo, mely a világon az egyik legynagyobb, közel 800 állat és növényfaj mintegy 4000 példánya tekinthető meg benne, illetve az ehhez kapcsolódó San Diego Wild Animal Park, mely a veszélyztetett állatfajok széles skáláját vonultatja fel, eredeti élőhelyüket a lehető legnagyobb mértékben rekonstruálva a parkban.
Haditengerészeti bázis révén az amerikai hadiflotta egy része itt állomásozik, köztük két anyahajó, több romboló, cirkáló illetve Los Angeles típusú tengeralattjáró, valmint számos más, kisebb hajó is, A helyi bázison található a tengerészgyalogosok két kiképzőhelye közül az egyik. A város tiszteletére négy, különböző típusú hajó is viselte, viseli a „USS San Diego” nevet.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelme
A környéket a Kumeyaay törzs lakta a spanyolok betelepülése előtt. Az első ismert európai aki a vidékre érkezett a spanyol zászló alatt hajózó portugál felfedező, Juan Rodriguez Cabrillo volt 1542-ben, aki a spanyol korona számára birtokba is vette. 60 év múlva, 1602. november 12-én a spanyol felfedező Don Sebastian de Viscaíno hazózta végig a partvidéket. Szent Didactus (spanyolul San Diego) napján érkezett a mai város környékére, melyet ez alkalomból San Diegonak keresztelt át. Véletlen egybeesés, hogy Viscaíno zászlóshajójának neve szintén San Diego volt.
A spanyol király megbízásából Pedro Fages ezredes 1769. május 14-én megalapította San Diego királyi erődjét, egy katonai erődítményt, ahonnan irányítani lehetett Kalifornia spanyol gyarmatosítását, kolonizálását. Ezzel San Diego lett az első állandó európai település a Csendes-óceán partvidékén. Két hónap múlva megérkeztek a Ferences rendi szerzetesek is, akik Junípero Serra vezetésével 1769. július 16-án megalapították Kalifornia első misszióját, a környékbeli indiánok megtérítésére. Ebből hamar kisebb összetűzések kerekedtek az őslakosok és a betelepülők között, melyből kifolyólag a misszió 1774-ben néhány kilóméterrel északabbra költözött, a további összetűzéseket elkerülendő. 1797-ben már Kalifornia legnagyobb indián gyülekezetét tudhatta magáénak, mintegy 1400-1500 taggal.
A mexikói függetlenségi háború végén (1821) az újonnan alakakult Mexikó állam részévé vált. 1848. február 2-án a Mexikói-Amerikai háborút lezáró Guadalupe Hidalgo-i béke értelmében (18 250 000 - mai árfolyamon 627 500 000 dollárért) San Diego teljes Kalifornia, Utah, Arizona és Új-Mexikó államokkal, valamint a mai Wyoming, Colorado és Texas bizonyos részeivel együtt az Egyesült Államok fennhatósága alá került. Még meg sem száradt a tinta a papíron és máris özönlöttek az emberek a nyugati partra a néhány nappal a békekötés napja előtt kitört kaliforniai aranyláz következtében, mely révén San Diego is villámgyors fejlődésnek indult. 1885-ben emlkedett városi rangra. A XX. század első felében két világkiállításnak is otthont adott (1915, 1935). A II. világháború után stratégiai szerepe felértékelődött, ekkor költözött ide az amerikai haditengerészet egy része is, jelentős szerepet vállalva a város gazdasági életének fellendítésében. Az 1990-es évek közepe-vége óta egyre inkább fellendülő turizmus új iparágat teremtett, mely egyben új lendületet is adott a hidegháború utáni hadi kiadások hirtelen csökkentése miatt visszaesett gazdaságnak.
A elmúlt egy éveben több vesztegetési botrány is megrázta San Diegót, több városvezetőt és helyi politikust is elítéltek, mert csúszópénzeket fogadtak el.
[szerkesztés] Látnivalók
- San Diego Zoo
- San Diego Wild Animal Park
- Balboa Park - ingyenes kultúrális rekreációs központ, közpark
- Black's Beach - Amerika legnagyobb nudista strandja
- Little Italy - olasznegyed
- Old Town San Diego State Historic Park - történelmi park, egy skanzen, mely az 1821-72 közötti helyi életet mutatja be
- Presidio of San Diego - az eredeti, spanyolok által alapított erőd romjai
- SeaWorld - tengeri akvárium (szórakoztatópark)
- Mission San Diego de Alcalá - az eredeti misszió romjai
[szerkesztés] Testvérvárosai
San Diegónak ma 15 testvérvárosa van. [3]
|
|
|
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ http://profilewarehouse.sandag.org/profiles/est/city14est.pdf
- ↑ We're now No. 8 a „San Diego Union Tribune” cikke
- ↑ Sister Cities International, Inc.
Based on work by 