Szent Ilona
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
Mottó: Loyal and Unshakeable | |||||
Hivatalos nyelv | angol | ||||
Politikai státusz | UK tengeren túli területe | ||||
Főváros | Jamestown | ||||
Kormányzó | Michael Clancy | ||||
Terület | 410 km2 | ||||
Népesség - Teljes (2003) - Népsűrűség |
7,367 18/km2 |
||||
Pénznem | Szent Ilonia font (SHP ) |
||||
Időzóna | UTC +0 | ||||
Himnusz | God Save the Queen | ||||
TLD | .sh | ||||
Hívószám | +290 |
||||
- Ez a szócikk a Szent Ilonáról mint szigetről szól. További jelentéséhez lásd: Szent Ilona császárné.
Szent Ilona (angolul Saint Helena) vulkanikus eredetű sziget az Atlanti-óceán déli részén, az Egyesült Királyság tengerentúli területe. A terület Magából Szent Ilona szigetéből és az Ascension-sziget és Tristan da Cunha brit függőségekből áll.
Szent Ilona neve arról ismert, hogy Bonaparte Napóleon második, végső száműzetésének helye volt 1815-től a trónfosztott császár haláláig 1821-ben. A sziget két helye és a völgy, ahol Napóleont eltemették, ma is francia terület.
A szigetet 1502. május 21-én fedezte fel João da Nova portugál hajós és Konstantinápolyi Helénáról (Szent Ilona császárné) nevezte el. A szigetet lakatlanul találta. Egy kápolnát és néhány házat épített, de állandó település ekkor még nem született.
Thoma Cavendish volt az első angol, aki járt a szigeten, 1591-ben, nem sokkal mielőtt meghalt a szomszédos Ascension-szigeten.
1645-ben a hollandok települést hoztak létre Szent Ilonán, ami ideiglenesnek bizonyult, hiszen csak 1651-ig létezett, amikor a sziget ellenőrzését a Brit Kelet-Indiai Társaság vette át.
A hollandok 1673-ban visszafoglalták a szigetet, de két hónap után megint kiűzték őket. A Kelet-Indiai Társaság állomáshelynek használta Szent Ilonát hajóinak, amelyek India felé tartottak a Jóreménység-fok felé vezető hosszú útvonalon. A sziget első állandó települése Jamestown lett, amelyet Jakab yorki hercegról (angolul James), a későbbi II. Jakab királyról neveztek el.
1815-ben a brit kormány választotta Szent Ilonát Napóleon száműzetésének helyszínéül. A volt császár 1815. októberében érkezett meg és a "The Briars" nevű helyen szállt meg Jamestown határában decemberig, amikor Longwoodba költözött. Itt halt meg 1821. májusában. Ezekben az években a szigetet megtömték katonákkal, kormányzójának a korona Sir Hudson Lowe-t nevezte ki. A britek ebben az időben foglalták el a szomszédos szigeteket is, hogy megakadályozzák az esetleges innen induló francia kísérleteket Napóleon kiszabadítására. Miután Napólen meghalt, a Kelet-Indiai Társaság visszanyerte a Szent-Ilona feletti teljes ellenőrzést, 1834. április 22-ig, amikor egy törvény a szigetet a brit korona fennhatósága alá helyezte.
A második búr háború (1899-1902 alatt a brit hadsereg mintegy ötezer hadifoglyot tartott fogva a szigeten, hogy a búrok ki ne szabadíthassák őket.
A világ országai | Afrika | |
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongó | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki-szigetek | |
Függő területek: Bouvet-sziget | Brit Indiai-óceáni terület | Francia déli területek | Mayotte | Prince Edward-szigetek | Réunion | Szent Ilona (A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.) |