Theophilosz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Theophilosz (829–842) bizánci császár
Apjával, Mihállyal szemben az Amorita-dinasztia második tagja nyíltan a képromboló irányzat híve volt. 832-ben ediktumot adott ki, melyben megtiltotta a szentképek használatát. Az ellenkezők ellen hozott kegyetlen intézkedéseiről szóló beszámolók azonban valószínűleg túloznak.
Uralma alatt Szicíliát még mindig a szaracén támadások fenyegették, de a császár minden erejét a bagdadi kalifák ellen való harcnak kellett, hogy szentelje. Ez a háború Theophilosz azon intézkedése miatt tört ki, mivel menedéket adott bizonyos perzsa menekülteknek, akik közül az egyik, akit a keresztségben a Theophobosznak neveztek el, elvette a császár testvérét, Helénét, és tábornoki rangra emelkedett. Eleinte sikeres volt a bizánci támadás: 837-ben elfoglalták és lerombolták Szamoszata és Zapetra városát. Ez utóbbi volt a kalifa, Motazim szülőhelye, aki bosszúszomját kielégítendő óriási sereget gyűjtött egybe, melynek egyik fele megverte a császár által vezetett bizánciakat Daszümonnál (838), a másik pedig a dinasztia bölcsője, Amorium ellen vonult. A város ötvenöt napnyi kitartó védekezés után árulás miatt veszett oda, és harmincezer lakóját megölték, a többit pedig rabszolgának adták el.
Theophilosz sosem heverte ki a csapást: egészségi állapota fokozatosan megromlott, majd 842 elején meghalt. Személyisége mindig is viták tárgyát képezte: egyesek szerint a Bizánci Birodalom egyik legtehetségesebb császára volt, mások despotának, illetve sokak túlbecsült, ám jelentéktelen uralkodónak tartják. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy keményen harcolt a korrupció ellen, és hogy mindig szigorú pártatlansággal bíráskodott – igaz, ítéletei nem mindig feleltek meg a bűn mértékének. Az is tény, hogy a keleti háború és az építkezésekre költött rengeteg pénz ellenére Theophilosz alatt a birodalom kereskedelme, ipara és pénzügyei virágkorukat élték. A császár javára írható művészetszeretete, Konstantinápoly falainak megerősítése és egy kórház megépítése a fővárosban, ami egészen a birodalom bukásáig (1453) fennmaradt.
| Előző uralkodó: II. Mihály bizánci császár |
Bizánci császár Amorita-dinasztia |
Következő uralkodó: III. Mihály bizánci császár |
Based on work by 