Vonyarcvashegy

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.76195° k. h. 17.31621°

**Vonyarcvashegy**

Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Kistérség	Keszthely–Hévízi
Rang	nagyközség
Terület	14,28 km²
Népesség
Összesen: 1960 fő (2001) Népsűrűség: 137,25 fő/km²
Irányítószám	8314
Körzethívószám	83
Térkép é. sz. 46.76195° k. h. 17.31621°	település Mo. térképén

Vonyarcvashegy: nagyközség Zala megyében, a Keszthely–Hévízi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Vonyarcvashegy a Keszthelyi-öböl partján, a Keszthelyi-hegység déli lankáin, Zala megye keleti részén fekszik. Délről a Balaton, északról a hegyek zárják el a települést, így csak kelet-nyugat irányba nyitott. Így fut a Balatonszentgyörgy–Keszthely–Tapolca vasútvonal is keresztül a településen, amelyen a település egy vasútállomása elővárosi szerelvényeket és Pécsről, valamint Szombathelyről gyorsvonatokat fogad.

A község főútja a 71-es másodrendű főút, amely a Balaton északi parti településeivel és Keszthellyel köti össze. Vonyarcvashegy Keszthely felől kiválóan megközelíthető autóbusszal, de Tapolcáról sűrűn járnak járatok.

[szerkesztés] Története

A Balatonhoz közelebb eső Vonyarc településrész történetileg jóval megelőzi Vashegyet. Első említése 1335-ből való már mint anyaszentegyház. Ekkori birtokosai a Karmacsi család.

1573-ban a török megrohanta a települést, és felgyújtotta. Az 1580-as évektől évszázadokig lakatlanná vált a falu. A 17. században a környék mint szőlőhegy éled újjá. A vonyarci hegyközségben a birtokosok elsősorban keszthelyi gazdák voltak, azonban az 1690től kezdve pár helyi lakosról is lehet beszélni. A mai település másik része, Vashegy, is ebben az időszakban jelent meg. Első említése 1689-ből való mint Balatongyörök szőlőhegye.

A 18. században két apró falu volt a mai nagyközség helyén. Lakosai zsellérek voltak, és főként a szőlőföldeken végzett bérmunkákból éltek. A terület birtokosa 1741-től a Festetics család mellett a horvát bán, aki végül 1779-ben lemondott tulajdonáról, így teljes mértékben a Festeticsek birtokába került.

Vonyarc és Vashegy 1850-ben egyesült, és kisebb fejlődésbe kezdett. Iskolája 1870-ban nyílt meg.

A település a 20. század elején tovább nőtt, azonban kiemelkedő fejlődése csak az 1950-es évektől figyelhető meg, amikor a község bekapcsolódott a balatoni turizmusba, jó minőségű strandot hoztak itt létre. 1952-ben új iskolája létesült, 1957-ben pedig egy kemping jött létre. 1960-ban Vonyarcvashegy nagyközséggé alakult, ahol a turizmus meghatározó jelleggel bír.