Árva vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Árva vármegye** (1910)

Székhely	Alsókubin
Terület	km²
Népesség
Nemzetiségek

Árva vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.

[szerkesztés] Földrajz

Árvamegye Magyarország régi dunáninneni kerületének egyik me gyéje, hazánk legészakibb, Tréncsén-, Turóc-, Liptó megyétől és Galiciától határoltmegyéje, mely négyszög-alakban, egytömeg ben terül el s 2077.42 km2 területü. Egyike hazánk leghegyesebb, legzordabb s legszegényebb megyéinek, melyet az Árva völ gyének ÉK-DNy irányú völgyelése két részre oszt.

E völgy, a megye keleti részében terjedelmes, részben mocsaras (Bori) fensikká (660-680 m.) terül s tőle É-ra a Magyar-Morva határhegység vagyis az északnyugati Kárpátok egyes csoportjai emelkednek, melyek Galícia felé természetes határt alkotnak; ilyen a Babiagura (1725 m.), tovább Ny felé a polhorai hágón (809 m.) túl a Pilszko (1557 m.) a Novoty-i nyergen (845 m.) tul az Osszus (1069 m.), míg a Fehér-Árva-völgyétől délre a Parács (1326 m.) s az ehhez csatlakozó Árvai Magurának (1345 m.) a Fehér- és Fekete-Árva völgy közti hosszú hegytömege terül el. Ennek, csak a zázrivai harántvölgytől elválasztott DNy-i folytatása a Kis-Fátra hegység, melynek két jelentékeny csúcsa (Roszugyec 1606 m., Stoh 1608 m.) a megye nyugati határán emelkedik. Az Árva völgyétől D-re az Árva-Liptói mészkőhegység (l. azt) a Chocs-heggyel (1613 m.) s ennek keleti folytatásaként a Liptói havasoknak (l. azt) a Banikov-val 2178 méterig emelkedő zord ormai emelkednek. A hegységek nagy része magasságnál fogva az év nagy részében hóval van takarva s zordságánál fogva mezőgazdasági kulturára alkalmatlan. A megyét harántút hasító Árva folyó a megye vízereinek egyedüli gyüjtőjét képezi mivel a természetes határok gyanánt emelkedő hegységek összes völgyei az Árva felé nyulnak; a Liptói havasokban a Rohács táján több alpesi tavat találunk, a keleti fensíkon elterjedő Bori mocsarakban pedig újabban tőzeget vágnak.

[szerkesztés] Lakossága

Lakossága az elmult husz év alatt alig növekedett; száma (1891) 84,820 (1 km2-re 41), kik közt 773 (1881: 368) magyar, 1918 német és 81,600 tót van; vallás szerint 74,892 katolikus, 7153 ágostai és 2742 zsidó. A nép erős, izmos s szálas termetü, míg a námesztói járásbeli havasaljai ujabb (Thurzó idejebeli) telepek lakói középnagyságuak, inkább elsatnyultak. A nép szorgalmas és munkás, földjeit gonddal műveli, nyáron lejár a Tisza és Duna környékére dolgozni, az erdőkben szálfákat, léceket, deszkákat, karókat, zsindelyeket, faedényeket készít, melyeket tutajokon levisz egészen Komáromig és Budapestig; a főkikötőhely, hol minden megyebeli tutaj megállapodik, Kralován a Vág és Árva összefolyásánál van. Fontosabb foglalkozás a vászonszövés és fehérítes, mely annyira elterjedt, hogy a námesztói és trsztenai járásokban még a férfiak is szőnek és fonnak; jobbára közönséges vásznat és gyolcsot készítenek, ennél finomabb a becses trsztenai gyolcs. Námesztó környékén azelőtt kiterjedt kereskedést üztek vászonnal s az árvai gyolcsos tótok nemcsak az Alföldet, hanem a külföldet is bejárták árúikkal s ily úton szép vagyonra tettek szert; volt idő, midőn Á. egyik faluja Szerbiát, egy másik Bulgáriát járta be gyolcsárúival, sőt a század harmincas éveiben egy zubrohlavai gyolcsos tótnak Alexandriában volt gyolcsraktára;. akkor a nép maga termelte a kendert és lent s maga fonta és szőtte ruháit s fehérnemüit, míg ma a gyári munka, mit a vásáron csekély pénzért megvesz, a régi iparággal s kereseti forrással együtt a régi népviseletet is, kiszorítja. A juhok és kecskék gyapjából azonban még ma is készítenek halinát és pokrócokat. Á. megyében a sör- és pálinkafőzés is elterjedt, a pálinka itt is anyagilag és erkölcsileg, tönkreteszi a népet; cserépedényt Oszadában égetnek, durva posztót és szűrt Zuberec, Lomna, Habovka, Lipnica és Zábidó községekben szőnek. A gyáripar igen jelentéktelen nehány gőzfürészre szorítkozik. A. közlekedésének egyetlen számbavehető eszköze a kassa-oderbergi vasútvonal, mely a megyének DNy-i sarkát szeli, ahol Kralován egyetlen vasúti állomása. A forgalom innen a kitünő karban tartott országutakon tengelyen megy tovább az Árva völgyén Alsó-Kubin és Trsztena érintésével Galícia felé, egyfelől a poihorai, másfelől a liszai hágón át; egy harmadik vonal Jablonka felől keleti irányban Neumarkt felé megy végül Alsó-Kubinból a bresztovai horpadáson át Rózsahegyre vonul az országút.