Turóc vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Turóc vármegye** (1910)

Székhely	Turócszentmárton
Terület	km²
Népesség
Nemzetiségek

Turóc vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

Tartalomjegyzék

1 Földrajz
2 Lakói
3 Története
4 Közigazgatás

[szerkesztés] Földrajz

Turóc vármegye hazánk dunabalparti részében; határai Ny-on Nyitra és Trencsén, É-on az utóbbi és Árva, K-en Liptó és Zólyom, D-en Bars és Nyitra vármegye.

Területe 1150,35 km². T. egy magas hegyektől minden oldal felől körülvett katlant képez, melynek csak ÉK-en és ÉNy-on van természetes nyilása, ahol a Vág folyó a hegyövet áttöri. É-on a Kis-Fátra vagy Fátra-Kriván hegység emelkedik, mely a Kis-Kriván csúcsában 1711 m. magasságot ér el. Ezt a Vág kralováni szorosa választja el a Nagy-Fátrától, melynek hatalmas hegytömege Turóc vármegyét Liptótól és Zólyomtól választja el. E csoportnak magasabb kiemelkedései: a Klak (1395 m.), Javorina (1330 m.), Borisov (1512 m.), Ploska (1533 m.), Pusztalőja (1586 m.) és Krizsna (1575 m.), majd a hermánd-stubnyai nyergen (891 m.) túl az Ahornbrunn (1266 m.) és Vihnatova (1281 m.). DNy-on a jóval alacsonyabb Zsgyár-hegység (893 m.) alkotja a határt Bars vármegye felé. Ezt a Gajdell és Znió-Váralja közti nyereg (621 m.) választja el a Veterna hora vagyis a Rajeci havasok csoportjától, melynek nagyobb emelkedései: a Klak vagy Orrkő (1353 m.), Velka Luka (1477 m.) és Mincsol (1364 m.). Ezt a hegycsoportot a Sztrecsnói szoros választja el a Kis-Fátrától. Az ekként minden oldal felől hatalmas hegyektől övezett fennsík D-ről É. felé lejt, míg amott 565 m.-nyire van a tenger fölött, Ruttkánál már csak 376 méternyire. E síkságot a T. folyó öntözi, mindkét oldalról igen sok bővizű hegyi patakkal (Mossóci, Necpáli, Szklabinyai, Vrickói patak) gyarapítva vizét. Ruttkánál a Vágba ömlik, mely K-Ny-i irányban szeli át a vármegyét s egyuttal egyetlen tutajozható folyója is. Vannak kisebb tavai, több szép vizesése (Suttó mellett) és néhány ásványos forrása, köztük a stubnyai melegforrások. Éghajlata magas, hegyes vidékének megfelelőleg meglehetősen zord, de egészséges, csapadékban bővelkedő.

Turócz Szlovákiabán

[szerkesztés] Lakói

A lakosok száma 1870-ben 45,346, 1891-ben 49,979 volt; egy km2-re 43,5 lélek esik és igy T. a ritkábban lakott vármegyék közé tartozik. A lakosok közt van 1358 magyar (2,7%), 10,180 német (20,4%), 37,954 tót (75,9%) és 488 egyéb anyanyelvü. A magyarság tiz évi szaporulata 254 lélek vagyis 23%. A nem magyar ajkuak közül csak 2626 lélek vagyis 5,4% beszéli a magyar nyelvet. Hitfelekezet szerint van 20,853 róm. kat. (41,7%), 26,834 ág. evang. (53,7%) és 2214 izrael. (4,4%). Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a népesség: értelmiség 334, őstermelés 10,995, bányászat 22, ipar 3664, kereskedelem 339, hitel 14, közlekedés 475, járadékból élő 401, napszámos 3483, házi cseléd 1587, háztartás 11,079, egyéb foglalkozás 32, foglalkozás nélküli gyermek 16,105, felnőtt 1273. Az ipar nem nagy, legjelentékenyebb ága a faipar és szeszipar, van 2 gőzfürész, 1 hajlított fabutorgyár (Turóc-Szt.-Márton, 325 munkással) két kisebb rendü bőrgyár és 19 szeszgyár; jelentékeny még a ruttkai államvasúti javító műhely. A vármegyében van 2 bank, 1 takarékpénztár és 5 szövetkezet. Közlekedési eszközei: 71 km. vasút (13 álomással), 124 km. törvényhatósági és 54 km. községi út, állami útja nincs.