BASIC programozási nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A BASIC (Beginner's All-purpose Symbolic Instruction Code) programozási nyelvet 1964-ben készítette Kemény János és Thomas Kurtz a Dartmouth College-ben, oktatási céllal.

A nyelv interpretált nyelv, azaz a programot futás közben fordítja a gép saját nyelvére.

A nyelv alapjait a Fortran programozási nyelv alapján tervezték meg.

Elterjedésében nagyban közrejátszottak az 1980-as években elterjedt számítógépek, melyeknél gyakran a számítógéppel egybeépítve adták a BASIC értelmezőt. Ezekben a különböző számítógépeken futó BASIC programok szinte mindig inkompatibilisek voltak egymással: az egyik géptípusra írt programot más számítógéptípusokon nem lehetett futtatni.

Nagy lökést jelentett a nyelv elterjedésében a DOS operációs rendszer elterjedése, melynek újabb verzióiba beépítették a Qbasic nevű BASIC változatot. A Qbasic szoros rokonságban állt a Microsoft QuickBasic fejlesztőeszközével, de nem tudott futtatható fájlt készíteni.

A 1990-es évek elejére sokan leírták a Basicet, mivel a Basic alapú mikroszámítógépek kora lejárt, PC-n a C/C++ és a Pascal nyelvek vívtak ki dominanciát. A Microsoft 1991-ben kiadta a Visual Basic-et, ami a legnagyobb megújítása lett a nyelvnek: a QuickBasic strukturált Basic nyelvjárása eseményvezéreltté vált, megjelentek benne objektumorientált vonások, így hatékony és egyszerűen használható Windows fejlesztőeszközzé vált. Tovább segítette a nyelv terjedését két variánsa: Visual Basic for Applications (VBA) az Office programcsomag makrónyelvévé, a Visual Basic Script a Windows operációs rendszer scriptnyelvévé vált.

A Visual Basic 2002-ben jelentős átalakításon esett át: megjelent a Visual Basic .NET, ami teljesen objektumorientálttá tette a nyelvet, a .NET keretrendszerhez igazodva. A Visual Basic .NET-ben gyakorlatilag csak a kulcsszavak emlékeztetnek a klasszikus Basic-re, a változások olyan mélyrehatóak voltak, hogy még a klasszikus Visual Basic-kel sem kompatibilis visszafele. Emiatt több kritika érte és éri, sokak szerint csak nevében Basic, a legközelebbi rokonságban a C# nyelvvel van.

Noha a Microsoft féle irányvonal a legelterjedtebb a nyelv fejlesztésében, a Basic-nek rengeteg nyelvjárása és értelmezőprogramja van. Könnyű tanulhatósága miatt sokan kezdik a programozást vele. Több speciális célú Basic változat létezik, pl. mikrovezérlők programozására vagy játékfejlesztésre.

[szerkesztés] Hello World

10 PRINT "Hello World!"

[szerkesztés] Példa programok

 10 INPUT "Kérem adja meg a nevét: "; U$
 20 PRINT "Üdvözlöm "; U$
 25 REM
 30 INPUT "Hány csillagot szeretne? "; N
 35 S$ = ""
 40 FOR I = 1 TO N
 50 S$ = S$ + "*"
 55 NEXT I
 60 PRINT S$
 65 REM
 70 INPUT "Kér még csillagot? "; A$
 80 IF LEN(A$) = 0 GOTO 70
 90 A$ = LEFT$(A$, 1)
100 IF (A$ = "i") OR (A$ = "I") THEN GOTO 30
110 PRINT "Viszontlátásra! ";
120 FOR I = 1 TO 200
130 PRINT U$; " ";
140 NEXT I
150 PRINT

 INPUT "Kérem adja meg a nevét: "; UserName$
 PRINT "Üdvözlöm "; UserName$
 DO
    INPUT "Hány csillagot szeretne?"; NumStars
    Stars$ = ""
    Stars$ = REPEAT$("*", NumStars)   ' <- ANSI BASIC
    --or--
    Stars$ = STRING$(NumStars, "*")   ' <- MS   BASIC
    PRINT Stars$
    DO
       INPUT "Kér még csillagot? ";  Answer$
    LOOP UNTIL Answer$ <> ""
    Answer$ = LEFT$(Answer$, 1);
 LOOP WHILE  UCASE$(Answer$) = "Y"
 PRINT "Viszontlátásra! ";
 FOR I = 1 TO 200
    PRINT UserName$; " ";
 NEXT I
 PRINT

[szerkesztés] Nyelvi változatok

Zárójelben a program futtatási környezet található.

• Altair BASIC (MITS Altair, S-100; Microsoft első terméke)
• Amiga BASIC (Commodore Amiga)
• AMOS BASIC (Commodore Amiga)
• Apple Business BASIC (Apple ///)
• Applesoft BASIC (Apple II)
• ASIC programozási nyelv (MS-DOS)
• Atari 2600 Basic Programming (Atari 2600 video játék konzol)
• Atari BASIC (aka Sheperdson BASIC) (Atari 8-bites család)
• Atari Microsoft BASIC II (Atari 8-bites család)
• B32 Business Basic (Data General Eclipse MV, UNIX, MS-DOS)
• BASIC09 (OS-9 és OS-9 68K, a Motorola 6809 és 68K processzoron, külön külön)
• Microsoft BASICA interpreter (Advanced BASIC, IBM PC korai változatán ROM-ba égetve) (Lemezzel ellátott gépeken a PC-DOS része)
• BASIC A Plus+ (Atari 8-bit család)
• BASIC-E programnyelv (aka 'submarine BASIC') (CP/M)
• Basic Plus (Digital Equipment Corporation gyártmány a RSTS/E OS, PDP-11 processzoron)
• BASIC XE programnyelv (Atari 130XE)
• BBC BASIC (Acorn/BBC Micro, RISC OS, Tiki 100, Cambridge Z88, CP/M, MS-DOS)
• Blitz BASIC (Win32, Commodore Amiga)
• Business Basic
• Bxbasm (Win32, open source, native compile)
• Bywater BASIC (aka bwBASIC) (MS-DOS, POSIX)
• Caché Basic (Caché Database egyik parancsleíró nyelve a kettőből)
• CBASIC programnyelv (BASIC-E leszármazottja) (CP/M, MS-DOS)
• Chipmunk Basic programnyelv (Apple Macintosh, CLI port Win32 részére, GNU/Linux; szabad szoftver)
• Color BASIC programnyelv (Tandy Radio Shack TRS-80 Color Computer, aka CoCo)
• Commodore BASIC (Commodore 8-bites család)
• DarkBASIC & DarkBASIC Professional
• Dartmouth BASIC (lásd még: True BASIC)
• Data General Business Basic (Data General Nova és későbbi DG miniszámítógépek)
• Ethos Game Basic (MS Windows)
• Extended Color BASIC (TRS-80 Color Computer)
• FutureBASIC (Apple Macintosh)
• Gambas (GNU/Linux) (Visual Basic-hez hasonló)
• geoBASIC (GEOS Commodore 64 számítógépen)
• GeoBASIC (Leica) (Leica TPS 1000/1100 vizsgálati állomásokon)
• Gnome Basic (GNU/Linux) (Visual Basic klón)
• GFA BASIC (Commodore Amiga, Atari ST)
• Microsoft GW-BASIC interpreter (MS-DOS) (BASICA compatibilis, IBM ROM routinoktól független)
• Hbasic (GNU/Linux) (Visual Basic-hez hasonló)
• HotPaw Basic programnyel (aka yBasic, nee cbasPad Pro) (PalmOS)
• IBasic (MS Windows)
• Integer BASIC (Apple II)
• IS BASIC (Zilog Z80)
• Liberty BASIC programnyelv (MS Windows)
• Locomotive BASIC (Amstrad CPC)
• LotusScript (Lotus Notes)
• MAI Basic Four Business Basic (többféle miniszámítógép)
• Mallard BASIC programnyelv (Amstrad PCW, CP/M on ZX Spectrum +3)
• Microsoft BASIC (Microsoft BASIC variációk) (különféle mikroszámítógépeken)
• Microsoft MBASIC programnyelv (CP/M operációs rendszer alatt)
• MSX BASIC (MSX)
• Northstar BASIC (Processor Technology, Northstar, később átdolgozva x86 platformra Bazic '86 néven)
• NSBasic (Windows CE rendszer alatt)
• Phoenix Object Basic programnyelv (GNU/Linux)
• PowerBASIC (Turbo BASIC leszármazottja) (MSDOS, Win32)
• PureBasic (Win32, GNU/Linux és Commodore Amiga)
• QBASIC programnyelv (MS-DOS)
• Microsoft QuickBASIC fordító (MS-DOS)
• RapidQ (keresztplatform, szabad szoftver)
• REALbasic (Apple Macintosh, Win32, Linux)
• Revelation BASIC programnyelv (MS-DOS)
• SAM Basic programnyelv (Sam Coupé)
• ScriptBasic (Win32 and GNU/Linux)
• Sharp BASIC (Sharp zsebszámítógép)
• Sinclair BASIC (ZX80, ZX81/TS1000, ZX Spectrum)
• SmallBASIC (GNU/Linux, MS-DOS, Win32, PalmOS; GPL)
• SmartBASIC (Coleco Adam)
• ST BASIC (Atari ST)
• StarOffice Basic (aka StarBasic) (OpenOffice, StarOffice)
• STOS BASIC (Atari ST)
• SuperBasic (Sinclair QL)
• THEOS Multi-User Basic
• TI BASIC programnyelv (Texas Instruments programozható kalkulátorok)
• TI BASIC (TI 99/4A) (Texas Instruments TI 99/4A)
• TI Extended BASIC programnyelv (ditto)
• Tiny BASIC (korai S-100 gépek)
• TRS-80 Level I BASIC programnyelv (TRS-80) (TinyBASIC alapú)
• TRS-80 Level II BASIC programnyelv (TRS-80)
• True BASIC (MS-DOS, MS Windows, Apple Macintosh)
• Turbo BASIC (BASIC/Z utód)
• VBScript (MS ASP, MS Windows with WSH)
• Visual Basic (MS Windows)
• Visual Basic .NET (MS Windows)
• Visual Basic for Applications (VBA) (MS Office beépített nyelv MS Windows és Apple Macintosh alapú gépeken)
• Watcom Basic
• WordBasic (MS Office verziók elődje )
• wxBasic (BASIC interpreter wxWidget részére)
• XBasic (Win32, GNU/Linux) (GPL)
• Yabasic interpreter (Win32, GNU/Linux, Playstation 2) (GPL)

[szerkesztés] Rokon programozási nyelvek

• COMAL programozási nyelv (többféle mikroszámítógépre)
• OPL (Organiser programming language: Nyitott programozási nyelv) (Psion Organisers, migrating to Psion PDAs)

[szerkesztés] Szabványok

• ANSI Minimal BASIC szabvány (ANSI X3.60-1978 "FOR MINIMAL BASIC")
• ISO Minimal BASIC szabvámy (ISO/IEC 6373:1984 "DATA PROCESSING - PROGRAMMING LANGUAGES - MINIMAL BASIC")
• ANSI teljes BASIC szabvány (ANSI X3.113-1987 "PROGRAMMING LANGUAGES FULL BASIC")
• ISO teljes BASIC szabvány (ISO/IEC 10279:1991 "INFORMATION TECHNOLOGY - PROGRAMMING LANGUAGES - FULL BASIC")
• ANSI modul definíciós kiegészítés (X3.113 INTERPRETATIONS-1992 "BASIC TECHNICAL INFORMATION BULLETIN # 1 INTERPRETATIONS OF ANSI 03.113-1987")
• ISO modul definíciós kiegészítés (ISO/IEC 10279:1991/ Amd 1:1994 "MODULES AND SINGLE CHARACTER INPUT ENHANCEMENT")

Ez az informatikai tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!