Logo programozási nyelv
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- A logót, mint emblémát lásd a Logó lapon.
A Logo nyelv parancsnyelv, a Lisp nyelv könnyebben olvasható adaptációja, melyet Wally Feurzeig és Seymour Papert készített. Mondhatjuk azt is, hogy a Logo a zárójelek nélküli Lisp. Ez a manapság főként „teknőcgrafikájáról” ismert nyelv jelentős listakezelési, file kezelési és I/O képességekkel rendelkezik. A Logo-t sikerrel alkalmazzák a számítástechnika gyermekekkel való megismertetésére és az alap számítástechnikai elvek tanítására, mint azt Brian Harvey tette a „Számítástechnika Logo módra” ("Computer Science Logo Style") trilógiájában. „Mikrovilágok” készítésére is használható, melyet a tanulók vizsgálgathatnak.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A Logo története
A Logót 1966-ban alkotta meg Wally Feurzeig és Seymour Papert a cambridge-i BBN kutatóintézetben. Szellemi gyökerei a mesterséges intelligencia, a matematikai logika és a fejlődéspszichológia területén találhatók. A Logo kutatás, fejlesztés és tanítás első négy éve a BBN-nél zajlott. Az első megvalósítás LISP nyelven készült egy PDP-1-es számítógépen. A neve "ghost" (szellem) volt. ...
A teknős sokkal későbbi fejlesztés. A Logo, az alapelveket tekintve, most sem különbözik a teknős előttitől. Az első teknős rádió irányítású (vezeték nélküli) paldójáró volt, és Irvingnek nevezték. Érintő érzékelői voltak, és az előre, hátra, jobbra, balra (fordulás) és a csenget parancsokat értette (volt csengője is). Az első iskola, ahol használták: Muzzy Jr High, Lexington MA.
[szerkesztés] Logo megvalósítások
Több mint 130 féle Logo megvalósítás létezik, melyek közül mindegyiknek megvan a maga erőssége. Népszerű keresztplatformos megvalósítás az UCBLogo. Freeware windowsos változata a MSWLogo az Egyesült Királyságban terjedt el. A Comenius Logo pedig Hollandiában, Németországban, Csehországban, Magyarországon, stb. A SOLI Logo a francia változat, melyet széles körben használtak elemi iskolákban az 1980-as években. A Lego/Logo egy olyan rendszer volt, amely teknős vagy Lego motorok és érzékelők vezérlésére szolgált, s gyakran használták az osztálytermekben a 90-es évek közepén. Az ARLOGO az UCBLogo arab nyelvű portja, melyet az első arab nyelvű nyílt forrású programnyelvnek tartanak.
[szerkesztés] Logo programozás
forward 50 right 90 forward 10 right 90 forward 50 right 90 forward 10
[szerkesztés] A teknőc programozása
[szerkesztés] Példák
[szerkesztés] 1. példa: négyzet
Ez a kódrészlet 100 egység oldalú négyzetet rajzol.
forward 100
right 90
forward 100
right 90
forward 100
right 90
forward 100
[szerkesztés] 2. példa: háromszög
Ez a kódrészlet 100 egység oldalú egyenlő oldalú háromszöget rajzol.
forward 100
left 120
forward 100
left 120
forward 100
[szerkesztés] 3. példa: pontozott vonal
[szerkesztés] 4. példa: programciklusok
Az első példa négyzetrajzoló programja tömörebben
(csak a teknőc még fordul 90 fokot) (feltétel nélküli ciklus):
repeat 4 [ forward 100 right 90 ]
[szerkesztés] 5. példa: új szavak
Az előző négyzetrajzoló kód új szóként:
to negyzet
repeat 4 [ forward 100 right 90 ]
end
[szerkesztés] 6. példa: törlés (az UCBLogo nyelvjárásban)
[szerkesztés] 7. példa: paraméterezés
Tetszőleges oldalhosszúságú négyzetet rajzoló szó:
to negyzet :oldal
repeat 4 [ forward :oldal right 90 ]
end
Tetszőleges oldalhosszúságú és szögszámú szabályos sokszöget rajzoló szó:
to sokszog :oldalhossz :szogszam
repeat :szogszam [ forward :oldalhossz right 360/:szogszam ]
end
[szerkesztés] A Logo nyelv
[szerkesztés] Függvények és eljárások
[szerkesztés] 8. példa: spirál rekurzióval
[szerkesztés] Adatkezelés
[szerkesztés] Láthatóság
[szerkesztés] Listák
[szerkesztés] 9. példa: lista első öt elemének kiválasztása
[szerkesztés] Vezérlési szerkezetek
[szerkesztés] Sablon iteráció
[szerkesztés] Tulajdonságlisták
[szerkesztés] Ki- és bevitel
[szerkesztés] Grafika
[szerkesztés] 10.
[szerkesztés] Az MSWLogo kiterejsztései
[szerkesztés] Helló, világ!
[szerkesztés] Irodalomjegyzék
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Nyelvjárásai
Egyik változata a Comenius Logo, ami 8-16 éves gyerekek algoritmizálható folyamatokkal megoldható feladatokkal ad ízelítőt a programozásból. Sok iskolában tanítják a Pascal nyelv helyett, vagy amellett.
Főbb programozási nyelvek (továbbiak) | |||
Kereskedelmi: ABAP | Ada | Awk | C | C++ | C# | COBOL | Delphi | Fortran | Java | JavaScript | Lisp | Objective-C | Perl | PHP | PL/SQL | Python | SAS | sh | SQL | Visual Basic
|