Bolívia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


(Bolívia zászlaja)	(Bolívia címere)

Nemzeti mottó: Firme y Feliz por la Unión
("Szilárdan és boldogan az unióért")

Himnusz Bolivianos, el hado propicio

Főváros La Paz, Sucre¹
(d. sz. 17°00′ ny. h. 65°00′)

Legnagyobb város La Paz

Hivatalos nyelv spanyol, kecsua, aymara

Államforma

köztársaság

Elnök Evo Morales

Függetlenség
• Dátum Spanyolországtól
1825. augusztus 6.

Terület
- teljes
- ebből víz 27.
1 098 580 km²
1,29 %

Népesség
- 2005. évi adat
- népsűrűség 86.
8 857 870 fő
8 fő/km²

GDP
- teljes (2005)
- egy főre jutó 102.
25 892 millió USD
3 049 USD (126.)

Pénznem Boliviano (BOB)

Időzóna
• (NYISZ) — (UTC-4)
— (UTC?)

TLD

.bo

Nemzetközi gépkocsijel BOL

Hívószám +591

¹ La Paz a kormány székhelye; Sucre a törvényes főváros.

Bolívia Dél-Amerikában található, északon és keleten Brazíliával, délen Paraguay-jal és Argentínával, nyugaton Chilével és Peruval határos.

Belvidéki ország, azaz nincs tengerpartja. 1879-ig volt tengeri kijárata a Csendes-óceánra Chile és Peru között, de ezt a területet a chilei kormány erőszakkal elvette, az ott található nitrátlelőhely miatt.

Bolívia a legek országa:

a világ legmagasabban fekvő fővárosa: La Paz
a világ legmagasabban fekvő hajózható tava: Titicaca-tó
a Föld legkiterjedtebb sósivataga: Salar de Uyuni
Dél-Amerikában itt a legnagyobb az indián őslakosság aránya (a népesség 55 %-a indián)
Dél-Amerika legszegényebb országa

[szerkesztés] Története

A Peru felől érkező indiánok kezdték el benépesíteni i. e. 1500 körül.

Az első kultúra, amely - a korai horizont idején - i. e. 900-200 között erre a területre is eljutott a Chavín-kultúra volt.

I. e. 200-tól i. sz. 600-ig - a korai átmeneti időszakban - a Titicaca-tó bolíviai oldalán az úgynevezett Tiahuanaco kultúra volt a meghatározó.

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Politika

[szerkesztés] 20. század

Az 1951-es választásokat a Nemzeti Forradalmi Mozgalom (MNR) nyerte, amelynek vezetője Victor Paz Estenssoro volt.

1952. április 9-én forradalom tört ki. Megalakult a mai napig döntő szerepet játszó Central Obrera Boliviana (COB) részvételével működő szakszervezet.

Ugyanebben az évben államosították az állami bevételek 90 %-át biztosító bányákat és bevezették az általános választójogot.

1953-ban földreformot vezettek be és oktatási reformot hajtottak végre.

1964-ben Victor Paz Estenssorot harmadszor is elnökké választották, de alelnöke katonai puccsal megbuktatta.

1971-ben szintén katonai puccsal Hugo Bánzer Suárez került hatalomra és 1978-ig maradt, amíg katonai puccsal el nem távolították.

1978-tól 1982-ig 9 kormány volt hatalmon, amely politikai instabilitást és súlyos gazdasági válságot okozott.

1982-től Hernán Siles Zuazo lett az elnök, de 1985-ben a gazdasági válság megállíthatatlansága miatt előrehozott választást írt ki, amelyet ismét Paz Estenssoro nyert meg. Minisztere Gonzalo Sánchez de Lozada gazdasági programmal rukkolt elő, amelynek keretében a következő intézkedéseket hozták

befagyasztották a béreket
felszabadították az árakat
a peso helyett (1987) bevezették a bolivianot.

Az 1989-es választásokat Jaime Paz Zamora lett az elnök. Paz Zamora megállapodott Peruval, így Bolívia tengeri kijárathoz és egy 5 km-es Boliviamar nevű szabadkereskedelmi kikötőhöz jutott.

1993-ban Gonzalo Sánchez de Lozada nyerte a választásokat. A Plan de Todos (Mindenki terve) alapján a legfontosabb állami vállalatokat (légitársaság, telefontársaság, vasúttársaság, olajkitermelés) privatizálták.

Új földtörvény született, valamint ismét oktatási reformot hajtottak végre (őslakosok nyelvén történő oktatás).

Az 1997-es választásokat Hugo Bánzer Suárez nyerte meg, de súlyos beteg lett, így 2001-ben a kormányzást alelnöke Jorge Quiroga Ramírez vette át.

A 2002-es választásokat ismét Gonzalo Sánchez de Lozada nyerte.

[szerkesztés] Államszervezet

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Lásd még Bolívia elnökeinek listája.

[szerkesztés] Földrajz

Bolívia nyugati harmadán az Andok vonulatai, keleti kétharmadán hegy-, domb- és sík vidék terül el.

Az Andok Peru északi határától kezdődően egymástól erősen eltávolodó két fő vonulatot alkot, amely a Nyugati-Kordillerák és a Keleti-Kordillerák.

A két Kordillerák között a Bolíviai-magasföld, másnéven Altiplano helyezkedik el.

A Nyugati-Kordillerák kialudt vulkánjainak csúcsai 6000 m fölé emelkednek (Nevado Sajama 6542 m magas).

A Keleti-Kordillerák főként üledékes kőzetekből áll. Völgyeiben északon bő vízű folyók futnak az Amazonasba, délen pedig a Pilcomayo felé. A Keleti-Kordillerák is hordoz rendkívül magas csúcsokat:

Jankho Uma 7010 m
Illampú 6421 m

Az Altiplano ca. 1000 km hosszú és átlagosan ca. 250 km széles, 3600 - 4000 m között elterülő fennsík. A jégkorszakban tórendszer volt a területen, ezek maradványai a Titicaca-tó és a Poopó-tó. Ez az ország egyik legsűrűbben lakott területe.

Az Andoktól keletre fokozatosan lejtő hegy- és dombvidék a Yungas található, amely északon az Amazonas-medence, délen a Gran Chaco alföldjébe simul.

A Yungastól keletre alacsony domb- és sík vidék, az Ilano helyezkedik el.

Bolívia legnagyobb folyóit az amazonasi selván találjuk, amelyek a következők:

Madre de Dios (Istenanya)
Beni
Mamoré
Río Grande
Guaporé

Az Altiplano és a Keleti-Kordillerák közé beékelődött Központi-Kordillera mediterrán éghajlata rendkívül alkalmas búza, kukorica, szőlő, olíva és csonthéjas gyümölcsök termesztésére.

Az Amazonas-medence dzsungellel borított területe és a Gran Chaco száraz, cserjés síksága szinte lakatlan, míg a Yungas csapadékban gazdag, termékeny völgyei és szubtrópusi éghajlata ideális különböző trópusi gyümölcsök, kávé, kakaó, dohány, kokacserje és zöldségek termesztésére.

[szerkesztés] Világörökségi listán szereplő helyszínek

Az UNESCO világörökségi listán szereplő helyszínek Bolíviában a következők:
- Potosí történelmi város és ezüstbányák (kulturális/1987)
- A Chiquitos jezsuita missziói (kulturális/1990)
- Sucre történelmi óvárosa (kulturális/1990)
- Fuerte de Samaipata elő-kolumbiai erődítmény (kulturális/1998)
- Noel Kempff Mercado Nemzeti Park (természeti/2000)
- Tiahuanako – a Tiahuanako (Tiwanaku) kultúra vallási és politikai központja (kulturális/2000)

[szerkesztés] Élővilág

Az Andok növényvilága: kaktusz, cserjék, kistermetű fák, fűfélék.

Az Andok állatvilága: puma, róka, szarvas, pápaszemes medve, láma, alpaka, guanako, vikunya, csincsilla, vad tengerimalac, andesi kondor, bóbitás karakara, dél-amerikai fogoly, kolibri (120 faj).

A pampa állatvilága (folyók és a szárazföld): majom, papagáj, édesvízi delfin, kajmán, teknős, vízidisznó, madarak.

A Cacho-vidék állatvilága: jaguár, pekari, tapír, hangyászsün.

Az őserdő növényvilága: gumifa, fojtófüge, orchidea, páfrány, bromélia.

Az őserdő állatvilága: rovarok, jaguár, pekari, papagáj, tukán, gém, kócsag, szultántyúk, majom (több faj), vízidisznó, tengeri tehén, kajmán, kígyó, szárazföldi teknős, vaddisznó, tapír, piranha.

Perun kívül Bolíviában nem tiltott a kokalevél (a Coca-Cola alapanyaga) termesztése.

Nemzeti parkok:

Parque Nacional Madidi (A parkról spanyol és angol nyelven)
Torotoro Nemzeti Park
Pantanal Matogrossense Nemzeti Park

[szerkesztés] Közigazgatás

Bolívia hivatalos fővárosa Sucre, de a parlament az ország legfontosabb városában La Paz-ban 3200 és 4000 m magasság között található, így a világ a legmagasabban fekvő parlamentje.

Az ország felségterülete 9 közigazgatási területre (departemento) oszlik. A közigazgatási területek további 112 tartományból állnak. A tartományok 294 járásból, a járások pedig összesen 1408 körzetből állnak.

Bolívia tartományai

Közigazgatási terület neve	Székhelye
Beni	Trinidad
Chuquisaca	Sucre
Cochabamba	Cochabamba
La Paz	La Paz
Oruro	Oruro
Pando	Cobija
Potosi	Potosi
Santa Cruz	Santa Cruz de la Sierra
Tarija	Tarija

[szerkesztés] Fontosabb városok

Santa Cruz de la Sierra
La Paz
El Alto
Cochabamba
Oruro
Sucre
Tarija
Potosí
Trinidad

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Ipar

Ásványkincsekben gazdag ország:

arany
cink
ezüst
ónérc: La Paz, Oruro, Potosi
kőolaj: Délkelet-Bolívia, Camiri
földgáz: Santa Cruz, Chuquisaca

Gazdaságának alapja a bányászat, de az ásványkincseknek csak egy részét dolgozzák fel, azt is csak részlegesen és így kerül exportra.

Korábban csak ezüstöt bányásztak, de 1895-ben megkezdődött az ón bányászata is. Kezdetben a világ második óntermelő országa volt, de 1988-ban már csak a 8. helyen szerepelt.

A húszas évek óta folyó kőolaj- és ércfeldolgozás mellett jellemzőek a könnyű- és élelmiszeripari ágazatok is.

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Az ország lakossága - az aktív népesség közel fele - főként a mezőgazdaságból él:

cukornád: Titicaca-tó északi partja
gyapot
kávé: főváros környéki keleti lejtők
citrusfélék

A kisbirtokok, a kisgazdaságok jellemzők inkább, de a kistermelők szegények, ezért gazdaságaikat nem tudják fejleszteni, modernizálni.

Perun kívül az egyetlen ország Bolívia, ahol a kokalevél (a Coca-Cola alapanyaga) termesztése nem tiltott. A termesztett kokalevél kb. 4/5-e kokain alapanyagként hasznosul.

Az állattenyésztés területén a láma, az alpaka, a szarvasmarha és a juh tenyésztése terjedt el.

[szerkesztés] Népesség

A népesség kb. háromnegyede indián (55 %), főként kecsua (30 %) és aymara (25 %), de elég nagy részt tesz ki a mesztic (30 %) lakosság is. Az ország fennmaradó népessége (15 %) kreol és fehér.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Irodalom

Bartolomé Arzáns Orsúa y Vela (1676 - 1736)
Julio Lucas Jaimes (1840 - 1914)
Nathaniel Aguirre (1843 - 1888)
Adela Zamuido (1854 - 1928)
Ricardo Jaimes Freyre (1866 - 1933)
Alcides Arguedas (1879 - 1946)
Augusto Cespedes
Jesús Lara
Marcelo Quiroga Santa Cruz (1931 - 1980)
Oscar Cerrutó (1912 - 1981)

[szerkesztés] Ünnepnapok

Dátum	Magyar név	Név spanyolul	Megjegyzés
január 1.	Újév	año nuevo
január 6.	Vízkereszt
január 24.	bőség fesztivál	Fiesta de Alasitas	La Paz nagy ünnepe, az inka időkből eredeztethető
február 2.	Gyertyaszentelő Szűz Mária ünnepe	La Virgen de la Candelaria
március	a szőlő ünnepe	Fiesta de la Uva	a déli bortermő vidék Tarija fesztiválja
március közepe	ünnepség a spanyolok ellen 1816. március 12-én vívott lumbati csata emlékére		a résztvevők a spanyolok páncélsisakjához hasonló fejfedőt viselnek
nagyböjt előtti utolsó napokon	Karnevál	Carnaval	farsangvasárnaptól tartó népünnepély
húsvétot megelőző hét	Nagyhét	Pascua	vallási szertartások, körmenetek
április 15 - 16.	a La Tablada-i ütközet ünnepe	Efemérides de Tarija	a környék lovaspásztorai rodeón és ügyességi versenyeken vesznek részt
május 1.	A munka ünnepe
május vége - június eleje	ünnepség Jézus Krisztus és a hit erejének tiszteletére	Festividad de Nuestro Señor Jesús del Gran Poder	La Pazban rendezik meg
június	a Szentháromság ünnepe Trinidadban	La Santísima Trinidad	sok zene, tánc és bikaviadal
júniusban, a húsvét utáni 9. csütörtökön	Úrnapja	Corpus Cristi
június 24.	Keresztelő Szent János ünnepe
június 29.	Péter és Pál napja	Festividad de San Pedro y San Pablo
július 31.	San Ignacio de Moxos helyi ünnepsége	Fiesta de Santo Patrono de Moxos	a színes indián közösség ünnepsége
augusztus 6.	a Függetlenség napja	Día de la Independencia
augusztus 15 - 18.	a cochabambai közigazgatási terület legnagyobb fesztiválja	Fiesta de la Virgen de Urcupiña
augusztus utolsó hete	Potosí nemzetközi zene- és táncfesztiválja	Chutillos
szeptember 21.	a diákok napja Sucréban	Día del Estudiante
november 1.	Mindenszentek	Todos Santos
november 2.	Halottak napja	Día de los Muertos	virágokat, élelmet és italt visznek a temetőbe, amely miatt az emlékezés inkább piknikszerű lesz, nem kegyeleti
december 8.	Szeplőtelen fogantatás napja	Día de la Purísima Concepción
december 24.	Karácsony	Navidad
december 28.	Aprószentek napja	Los Santos Inocentes	a betlehemi vérengzés emlékére rendezett "ünnep", amely egyben a bolondok napja is
december 31.	Szilveszter	Incineración del Año Viejo

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Könyvek

Ács László: Peru, Bolívia (Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2004) ISBN 963-368-792-6
Gyarmati János: Peru és a bolíviai határvidék (Dekameron Könyvkiadó, 2003) ISBN 963-9331-37-6
A Világ országai (Nyír - Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3
A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3

[szerkesztés] Más nyelvű Wikipédia

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Képek

Fotók Bolíviáról
Képek a Világtaxi.hu oldalon
Fotók Bolíviáról (Deutsch, English, Español)

[szerkesztés] Cikkek

[szerkesztés] Egyéb

A világ országai \| Amerika
Amerikai Egyesült Államok \| Antigua és Barbuda \| Argentína \| Bahama-szigetek \| Barbados \| Belize\| Bolívia \| Brazília \| Chile \| Costa Rica \| Dominikai Közösség \| Dominikai Köztársaság \| Ecuador \| Grenada \| Guatemala \| Guyana \| Haiti \| Honduras \| Jamaica \| Kanada \| Kolumbia \| Kuba \| Mexikó \| Nicaragua \| Panama \| Paraguay \| Peru \| Saint Kitts és Nevis \| Saint Lucia \| Saint Vincent \| Salvador \| Suriname \| Trinidad és Tobago \| Uruguay \| Venezuela
Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek \| Anguilla \| Aruba \| Bermuda \| Brit Virgin-szigetek \| Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek \| Falkland-szigetek \| Francia Guyana \| Grönland \| Guadeloupe \| Holland-Antillák \| Kajmán-szigetek \| Martinique \| Montserrat \| Puerto Rico \| Saint Pierre és Miquelon \| Turks- és Caicos-szigetek

Amerikai Államok Szervezete (OAS)

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../b/o/l/Bol%C3%ADvia.html"

Kategóriák: Szakaszcsonkok | Csonkok 2005 júniusából | Bolívia

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.