Euró

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Euró
Ország:	Eurózóna, Monaco, San Marino, Vatikán
Váltópénz:	100 (euró)cent
ISO-4217-Kód:	EUR
Rövidítés:	€
Középárfolyam: (2006.11.10.)	1 Ft = 0,0038 € 1 € = 261,34 Ft

Az euró (euro, Ευρώ, Евро, devizakód: EUR, szimbólum: €) az eddigi talán legjelentősebb európai pénzreform eredménye, egységes európainak szánt fizetőeszköz, mely a bevezető országokban a korábbi nemzeti valuták helyébe lép. Közös valutaként az európai egységesülés fontos sarokköve, könnyíteni hivatott a tőke, a javak és az emberek szabad áramlását.

Elszámolási pénzként 1999 óta, készpénzként 2002 óta van jelen. Jelenleg 17 ország pénzneme, az Európai Unió valutája, továbbá Koszovó területén használatos fizetőeszköz. Az amerikai dollár, az angol font és a japán jen mellett a negyedik irányadó világvalutaként tartják számon. ^[1]

Váltópénze az eurócent: egy euró 100 eurócenttel egyenértékű.

Magyarországon várhatóan 2013–2015 között vezetik be.^[2]

Középárfolyama napjainkban jellemzően 260-265 magyar forint (HUF) körül mozog. ^[3]

Tartalomjegyzék 1 Az euró nyelvi vonatkozásai 1.1 A névadás és a madridi elvek 1.2 Az euro formától eltérő helyi elnevezések 2 Az euró mint fizetőeszköz 2.1 Az Európai Unión belül (eurózóna) 2.2 De jure (monetáris megállapodás szerint) 2.3 De facto (monetáris megállapodás nélkül) 2.4 Egyéb 3 Az euró története 3.1 Előzmények 3.2 Közvetlen előzmények 3.3 A létező euró 3.4 A jövő 3.5 A magyar helyzet 4 Az eurószkepticizmus 5 Az euró hatása 6 Az euró karakterisztikája és megjelenési formái 6.1 Az eurószimbólum 6.2 Pénzérmék 6.3 Bankjegyek 7 Függelék 7.1 Lábjegyzet (hivatkozások) 7.2 Kapcsolódó belső szócikkek 7.3 Kapcsolódó témakörök a Wikimedia Commonsban 7.4 Külső források (magyar) 7.5 Külső források (idegen nyelvű)

[szerkesztés] Az euró nyelvi vonatkozásai

[szerkesztés] A névadás és a madridi elvek

Az új közös pénz nevéről a madridi csúcson (1995. december 15-16.) született megállapodás az akkori uniós tagok között; az euró ekkor kapta jelenlegi nevét. ^[4] Így az EU-tizenötök rendelkeztek a közös pénz nevének írásmódjáról is, mely a döntés értelmében egyes szám, nem ragozott formában, minden tagállami nyelven egységesen euro, tekintet nélkül az egyes országok helyesírási különbségeire. ^[5] Az elnevezés egysége szimbolikus jelentőségű. A nem latin jelrendszert használó nyelvek - így a görög és a bolgár is - felmentést kaptak ezen rendelkezés alól. A többes számú és ragozott alakokra nincs központi előírás. Ezen alapelveket az Európai Unió Tanácsának 974/98. rendeletében rögzítették. ^[6]

A megkövetelt írásmód több nyelvben is problémás, így a pénznem írásmódja körüli merev szabályokat többen is vitatták/vitatják, köztük Lettország, Litvánia, Málta, Magyarország és Szlovénia. ^{[7] [8]} Bár az Unió hivatalos nyelvei minden egyéb tekintetben egyenlőek, a helyi igényeknek megfelelő formák alkalmazása helyett az Európai Központi Bank - kitartván a madridi elvek mellett - egységesen megköveteli az euro forma használatát, legalább a közösségi dokumentumokban és a jogszabályokban.

[szerkesztés] Az euro formától eltérő helyi elnevezések

A közös valuta neve írül eoró, Európa gael neve (Eoraip) után. ^[9] Az eoró forma gyakran előfordul az írországi nyomtatott sajtóban, a köznyelvben viszont - az angolból átvett - euro forma az elterjedtebb. A szigetországban mind az angol, mind az ír hivatalos nyelv; a nagy többség anyanyelve az angol.

A közös pénz lett elnevezése az eiro a rigai kormány határozata értelmében; a kérdés legutóbb 2006. januárjában került napirendre. ^{[10] [11] [12]} Az eltérés indoka, hogy Európa lett megfelelője Eiropa, továbbá, hogy a lett nyelv nem tűri meg egymás mellett az "e" és "u" hangzókat. A Lett Tudományos Akadémia Nyelvészeti Bizottsága ugyanakkor az eira elnevezés mellett foglalt állást, mivel a lettben az "-o" végű szavakhoz nem járulhat toldalék. A köznyelvben az eira forma elterjedtebb. Lettországban a nyelvvédelem a Szovjetunióból való kiválás óta rendkívül hangsúlyos téma; a kormány többször is kijelentette, hogy nyelvi érdekeit szükség esetén az Európai Bíróság színe előtt is hajlandó megvédeni.

Az euró litván nyelvi megfelelője az euras. A litván nyelv a jövevényszavakat szinte minden esetben a litván szavakra jellemző végződésekkel (-as, -is) látja el.

A pénznem magyar neve az MTA állásfoglalása szerint hosszú ó-val írandó (mivel a szóvégi ó és ő mindig hosszú). A köznyelvben egyeduralkodó az euró forma; a hivatalos uniós dokumentumokban ellenben az euro szó használatos a közös pénz megnevezésére, igazodva a 974/98. rendelethez. ^[13] E kettősség nyomatékosítására Magyarország (Lettországgal közösen) nyilatkozatot fűzött az - egyébként elutasított - európai alkotmányhoz, miszerint „az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés lett, illetve magyar szövegében alkalmazott írásmódja semmiben nem befolyásolja a lett, illetve a magyar nyelv fennálló szabályait”. ^[14] Magyarország nem ragaszkodik ahhoz, hogy a közös pénzen a magyar helyesírás szerinti elnevezést is feltüntessék. ^[15]

A pénznem máltai neve a Máltai Nyelv Tanácsának döntése értelmében ewro-ként írandó, igazodva Európa máltai megnevezéséhez (Ewropa). Az állásfoglalást 2005. decemberében publikálták. ^{[16] [17]}

Az evro, a szlovén köznyelvi elnevezés szintén Európa helyi nevéből (Evropa) lett levezetve; Szlovénia hivatalos dokumentumaiban azonban - eleget téve az EKB elvárásainak - kizárólagosan az euro formát használja egy 2006. március havi törvény alapján. ^{[18] [19]}

A Török Nyelvi Társaság Avrupa, kontinensünk török neve után az avro megnevezést ajánlja. A média és a köznyelv mind az avro, mind az euro szavakat használja.

[szerkesztés] Az euró mint fizetőeszköz

Az euró jelenleg 17 ország pénzneme.

[szerkesztés] Az Európai Unión belül (eurózóna)

Ausztria (osztrák schilling, ATS), Belgium (belga frank, BEF), Finnország (finn márka, FIM), Franciaország (francia frank, FRF), Görögország (görög drachma, GRD), Hollandia (holland forint, NLG), Írország (ír font, IEP), Luxemburg (luxemburgi frank, LUF), Németország (német márka, DEM), Olaszország (olasz líra, ITL), Portugália (portugál escudo, PTE) és Spanyolország (spanyol peseta, ESP) - az EU-25 azon 12 országaként, amelyek áttértek az euró használatára - együttesen alkotják az eurózónát, másnéven európai valutauniót. Ezen országok jogosultak mind euróérmék, mind euróbankjegyek kibocsátására.

Az anyaországuk közigazgatási rendszerébe szervesen tagozódó, Európán kívüli területek is az eurózónához tartoznak; így az euró a hivatalos fizetőeszköz a francia tengerentúli megyékben (Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique, Réunion), Melilla és Ceuta területén, az Azori- és a Kanári-szigeteken, valamint Madeirán is.

A Franciaország társult területeiként nyilvántartott Saint-Pierre és Miquelon, illetve Mayotte fizetőeszköze is, a megszűnt francia frank (FRF) helyett.

Egyes függő területeken - bár az anyaország tagja az euróövezetnek - nem az euró a hivatalos fizetőeszköz; ezek: Aruba, Francia Polinézia, a Holland-Antillák, Új-Kaledónia, továbbá Wallis és Futuna.

[szerkesztés] De jure (monetáris megállapodás szerint)

Monaco (francia frank, FRF), San Marino (olasz líra, ITL) és a Vatikánváros (vatikáni líra, VAL) hivatalos pénzneme az euró, melyet az Unióval kötött egyenkénti monetáris megállapodások keretében ismerték el sajátjukként. ^{[20] [21] [22]} Ezen országok és Francia- vagy Olaszország között korábban hasonló szerződések voltak életben, a mostani megállapodások ezen tradíciókat folytatják. Korlátozott mennyiségű euróérme verésére jogosultak.

[szerkesztés] De facto (monetáris megállapodás nélkül)

Andorrának nincs és eddigi történelme folyamán soha nem is volt hivatalos pénzneme. Az euró megjelenése előtt a francia frank (FRF) és a spanyol peseta (ESP) volt itt használatban, így ezek megszűnésével a kishercegség pénzneme az euró lett. 2003-ban Andorra hivatalosan kérte a monetáris megállapodás megkötését, mely azóta is függőben van. ^[23] Bár az eddigi határozatok értelmében az ország jogosult az euró hivatalos pénzeszközként való használatára, nem adhat ki semmiféle euróbankjegyet vagy -érmét, sőt a Közösséggel való külön megállapodás nélkül semmiféle bankjegyet, pénzérmét vagy pénzhelyettesítő eszközt sem!

Koszovó és Montenegró egyoldalúan (az Unióval való külön megállapodás nélkül) használja az eurót fizetőeszköznek, a megszűnt német márka (DEM) helyett. Szerbiában és a Vajdaságban a szerb dínár van forgalomban.

[szerkesztés] Egyéb

Észak-Korea külkereskedelmi célokra használja az eurót 2002. decembere óta, felváltva vele az amerikai dollárt (USD). Az ország nemzeti valutája, a won nem konvertibilis, csak belföldön használatos. ^[24]

[szerkesztés] Az euró története

[szerkesztés] Előzmények

1971-ben - az Egyesült Államok kiválásával - összeomlott a Bretton Woods-i monetáris együttműködés, amely a II. világháború vége óta szabályozta a csatlakozott nyugati valuták árfolyammozgásait, így köztük a Közös Piac akkori 6 tagállamáét is. A következő évben - hogy a szélsőséges árfolyamingadozásokat elkerülhessék, - a hat állam nemzeti valutáik árfolyamát egymáshoz rögzítette, létrehozva ezzel az úgynevezett európai valutakígyót. A kölcsönös egymáshoz rendeléseket 1979-ben az Európai Monetáris Rendszer keretében bevezetett ERM (Exchange Rate Mechanism) valutaátváltási rendszerrel váltották ki. A szabályozás új alapjaként az ugyanebben az évben létrehozott ECU szolgált, mint úgynevezett kosárvaluta, amelynek értékét az ERM-hez csatlakozott országok valutái értékének súlyozott átlagaként adták meg. Az egyes pénznemek értékét az ECU értékéhez rögzítették, meghagyva egy sávot, amin belül a csatlakozott valuta értéke ingadozhatott. Az ECU az EGK belső elszámolási egysége lett, de sohasem jelent meg pénzként. Az időközben kibővült közösség az Egységes Európai Okmány (1986) keretében a belső piac továbbfejlesztése mellett foglalt állást. ^[25]

[szerkesztés] Közvetlen előzmények

1992.: A közös pénz bevezetéséről szóló első rendelékezések a maastrichti szerződésben (hivatalos nevén Szerződés az Európai Unióról) kaptak helyet. A tagállamok ebben rendelkeznek egy monetáris unió, azaz a közös valuta létrehozásáról (lásd: Gazdasági és Monetáris Unió); a bevezetés céldátumát 1999-ben jelölik meg. A közös pénz stablilitása érdekében szigorú konvergenciafeltételeket állapítanak meg, melyek szerint:

• az infláció legfeljebb 1,5 százalékkal lehet magasabb a három legalacsonyabb rátával rendelkező tagállam átlagánál;
• a hosszú lejáratú államkötvények kamatlába nem haladhatja meg 2 százalékponttal többel a három legalacsonyabb kamatlábbal rendelkező tagállamét;
• az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át;
• az államadósság nem lehet több, mint a GDP 60%-a. ^[26]

Megállapodás születik arról, hogy a feltételeket a bevezetést megelőző legalább két évben teljesíteni kell.

1995.: Az Európai Tanács madridi értekezletén döntés születik a közös pénz nevéről és a felelősségi körök kiosztásáról, továbbá céldátumot jelölnek ki a készpénzes forma bevezetésére (december 15-16.).

1996.: Az Európai Bizottság kijelöli a végleges eurószimbólumot (december 12.).

Rögzített euró-átváltási árfolyamok
Pénznem	Kód	1€	Lezárva
belga frank	BEF	40.3399	1998.12.31.
finn márka	FIM	5.94573	1998.12.31.
francia frank	FRF	6.55957	1998.12.31.
görög drachma	GRD	340.750	2000.06.19.
holland forint	NLG	2.20371	1998.12.31.
ír font	IEP	0.787564	1998.12.31.
luxemburgi frank	LUF	40.3399	1998.12.31.
német márka	DEM	1.95583	1998.12.31.
olasz líra	ITL	1936.27	1998.12.31.
osztrák schilling	ATS	13.7603	1998.12.31.
portugál escudo	PTE	200.482	1998.12.31.
spanyol peseta	ESP	166.386	1998.12.31.
szlovén tolár	SIT	239.640	2006.07.11.

1998.: Véglegesedik azon országok névsora, amelyek bevezetik az eurót 1999-ben - egyelőre számlapénzként; rendelkeznek a készpénzes forma bevezetésének illetve a nemzeti valuták kivonásának céldátumairól (május 3.). ^{[27] [28]} Véglegesítik az euróérmék technikai paramétereit (május 3.). ^[29] Megállapodás születik Dánia és Görögország belépéséről az ERM-II rendszerbe (szeptember 26.). ^[30] Végleges átváltási arányszámokat állapítanak meg a bevezető 11 ország nemzeti valutái és az euró között (december 31.). ^[31]

[szerkesztés] A létező euró

1999.: Az ECU-t felváltja az euró; Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország számlapénzként bevezeti a közös valutát; Dánia és Görögország az ERM-II keretében az euróhoz rögzítik valutáik árfolyamát (január 1.). Megkezdődik az euróérmék verése és a bankjegyek nyomtatása.

2000.: Döntés születik arról, hogy Görögország is bevezeti az eurót, egyben véglegesedik a görög drachma és az euró közötti átváltási arány (június 19.). ^[32] Dániában ügydöntő népszavazást tartanak az euró bevezetéséről, a többség (53,1 %) elutasítja a közös valutát (szeptember 28.). ^[33]

2001.: Görögország számlapénzként bevezeti az eurót (jaunár 1.).

2002.: Készpénz formájában is forgalomba kerül az euró, a közös és a helyi valuták átmenetileg együtt vannak forgalomban (január 1.). A korábbi nemzeti valutákat végképp kivonják a forgalomból, befejeződik az átmeneti időszak (február 28.).

2003.: Az euró bevezetéséről tartott ügydöntő svédországi népszavazáson a többség (55,9 %) az euró ellen szavaz (szeptember 14.). ^[34]

2004.: Észtország, Litvánia és Szlovénia csatlakozik az ERM-II rendszerhez (június 28.).

2005.: Ciprus, Lettország és Málta csatlakozik az ERM-II rendszerhez (május 2.). Ugyanezt teszi Szlovákia is (november 28.).

2006.: Véglegesedik az euró és a szlovén tolár átváltási arányszáma (július 11.).

[szerkesztés] A jövő

Az új EU-tagok kötelesek bevezetni az eurót. Ennek időpontja az egyes államokban azok kritériumoknak való megfelelésétől függ; így az ez ügyben tartott esetleges későbbi népszavazások jelképes értékűek.^{[35] [36]}

Szlovénia 2007. január 1-jén vezeti be az eurót.

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] A magyar helyzet

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Az eurószkepticizmus

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Az euró hatása

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Az euró karakterisztikája és megjelenési formái

[szerkesztés] Az eurószimbólum

Az eurószimbólum, másnevén az eurójel az euró devizajele. A hivatalos értelmezés szerint a jel alapja a görög epszilon karakter, utalva az európai civilizáció gyökereire, illetve földrészünk nevének elsõ betûjére. A jelben levő két párhuzamos vonal az egyenlõség jele, azt a reményt hivatott kifejezni, miszerint az euró stabil, értékálló fizetõeszköz lesz. ^{[37] [38]}

A mostani jel 1996. december 12-e óta hivatalos, az Európai Bizottság ekkor hirdette ki az eurószimbólum tervezésére kiírt pályázat győztesét; a kiírásra összesen tíz pályamű érkezett. Az elfogadott tervezet a hivatalos verzió szerint négy névtelen alkotó munkája. ^[forrás?] Megjegyzendő, hogy a jelben Arthur Eisenmenger, az Európai Bizottság nyugalmazott grafikusa saját munkáját véli felfedezni; állítása szerint a jel eredetileg Európa szimbólumáként látott napvilágot 1974-ben. ^{[39] [40]} Az EMI 1997. július 15-i sajtóközleményében elismerte az eurójel szükségességét és elfogadta az EB által kijelölt tervezetet. ^[41] Ezt követően az EB kezdeményezte a jel szabványosítását és bejegyzését a Nemzetközi Szabványügyi Szervezetnél. ^[42] A szimbólum a Unicode-táblában először az 1998 májusában kiadott 2.1-es verzióban kapott helyet, a 8364-es decimális pozíción. ^[43] A jel felkerült az európai szabványú PC-billentyűzetekre is; a jel közvetlenül elérhető a megfelelő Windows illetve Linux környezetekben egy-egy gomb - rendszerint az E (francia, német, olasz, spanyol, svéd, portugál), az U (lengyel, magyar) vagy a 4 (angol) - harmadlagos funkciójaként. ^[44] A karakter előhívható továbbá az Alt + 0128 kombináció használatával is. A HTML leírónyelvben az € karakter megjelenítésére rendszerint az &euro, az &#8364 vagy az &#x20AC kifejezések használatosak. ^[45]

Az eurószimbólum összegek leírásakor való használatában vegyes gyakorlat alakult ki; az egyes országokban az € egyszerűen átvette a korábbi nemzeti valuta jelzésének helyét. Így előfordul, hogy a jelet az összeg előtt (€3,50), az összeg után (3,50 €) és az is, hogy az euró- és a centértékek között (3€50) helyezik el. ^[46] A hivatalos ajánlás szerint a jel az összeg elé írandó. ^[forrás?]

Megemlítendő, hogy a kiválasztott eurószimbólum 1998-ban jogi viták tárgyává lett, miután a londoni székhelyű Travelex pénzügyi szolgáltató panaszlevelet juttatott el az Európai Bizottsághoz, miszerint az eurójel és egy általuk illetve leányvállalataik által több országban is, először 1989-ben bejegyzett védjegy nagyfokú hasonlóságot mutat. ^[47] A kérdéses védjegy a cégnévből, illetve - a vita alapját képező - egy két vízszintes vonallal áthúzott c betűből áll, s a pénzhelyettesítő eszközök, hitelkártyák és banki szolgáltatások területére jegyezték be 5 nagyobb uniós államban. A cég véleménye szerint az eurójel széles körű használata csorbítja a védjegy eredetiségét, s védjegyük további felhasznására ösztönöz harmadik feleket. Miután az EB vitatta a két szimbólum hasonlóságát, s eleve eltérő jellegűnek vélte azok felhasználási területét (így az eurójelet alkalmatlannak találta arra, hogy az kárt okozzon a vállalatnak), az álláspontok többszöri levélváltás során sem közeledtek. A Travelex ennek fényében 2000-ben védjegybitorlás címszó alatt, angol fontban 25 és fél milliós kártérítési igénnyel - plusz a kamatok és a perköltség -, brit jog alapján keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz az ügyben. A bíróság 2003. április 10-i állásfoglalása megalapozatlannak vélte a vádakat. ^{[48] [49]} A döntés alapjául az a feltevés szolgált, hogy az eurójel használata általános jellegű, és nem konkrét termék vagy szolgáltatás védjegyeként használatos. Felmerült továbbá az is, hogy a Travelex a védjegyet - miután csak néhány országban volt bejegyezve - olyan ügyfélköre illetve belső alkalmazottak felé jelenítette csak meg, akik kellően jól informáltak ahhoz, hogy a két hasonló jelet össze ne keverjék. A döntés értelmében a perköltség teljes egészében a céget terheli.

[szerkesztés] Pénzérmék

Euró- és eurócentérmék kibocsátására a 12 eurózónabeli állam, továbbá Monaco, San Marino és a Vatikánváros jogosult. Az érmék minden eurót használó országban érvényes fizetőeszköznek minősülnek, függetlenül előállítási helyüktől.

Euróövezeti szinten minden pénzérmékkel kapcsolatos kérdést az Európai Bizottság koordinál.

Az érmék kinézetéről és az érvényes címletekről az Európai Unió Tanácsának 975/98. rendeletében rendelkeztek. ^[50]

Érmék nyolc különböző névértékben készülnek, ezek: az 1-, 2-, 5-, 10-, 20- és 50 centesek, továbbá az 1- és 2 eurósok. Hollandiában és Finnországban gazdaságossági okokra hivatkozva nem vernek 1- és 2 centeseket, viszont ezekben az országokban is mind a nyolc címlet törvényes fizetőeszköz.

Az azonos névértékű ércpénzek megjelenése egységes: alapvető tulajdonságaik - a 2 euróst leszámítva - (méret, súly, szín, ötvözet, élminta) illetve írásoldali véseteik megegyeznek (függetlenek az előállítás helyétől). Az érmék fejoldali vésete az előállító országra jellemző, nemzeti jellegű.

Az írásoldalon mindig szerepel az érme névértéke, a pénznem neve latin betűkkel, az európai egység jelképeként a tizenkét csillag, továbbá egy szimbolikus ábra. Az 1-, 2- és 5 centeseken Európa földrazi helyzetét illusztrálják, a 10-, 20- és 50 centesek ábrája a 15 régi EU-tagállamot ábrázolja határokkal elválasztva, míg az 1- és 2 eurósoké ugyanezeket egységként, határok nélkül. A régi írásoldali domborokat Luc Luyckx, a Belga Királyi Pénzverde művésze tervezte. Az Unió 25 tagúra bővülését követően az Európai Unió Tanácsa 2666. ülésén határozatot hozott a 10 centesnél nagyobb névértékű érmék írásoldali ábrájának cseréjéről. ^[51] A saját érméiket 2007 után forgalomba hozó új, eurót használó országok (így köztük hazánk is) már csak az új kinézettel készíthetik el érméiket; a 2007 előtt is eurót használó országok a technikai feltételek - időben nem korlátozott - teljesülése után fogják csak használni az új mintákat. A már elkészített és kibocsátott régi érmék továbbra is forgalomban maradnak.

Az 1 centes írásoldala	A 10 centes írásoldala		Az 1 eurós írásoldala
	Régi véset	Új véset	Régi véset	Új véset

A fejoldalon mindig szerepel a tizenkét csillag, egy keltezési dátum és egy szimbolikus ábra vagy portré; a görög érméken feltüntetik továbbá a pénznem nevét görög betűkkel. A dátumozás rendszerint a forgalomba hozatal évére utal, de a belga, finn, francia, holland és spanyol fémpénzekre - a helyi hagyományoknak megfelelően - a készítés éve kerül. Így a legkorábbi keltezésű közforgalmú euróérme 1999-es. A fejoldali ábra országonként eltérő, így ez alapján azonosítható az előállító állam (ezért a fejoldalt hívják "nemzeti oldalnak" is). A kép egy helyi vonatkozású szimbólum vagy egy neves személy (király, királynő vagy egyházfő) arcképe. A nemzeti oldalak vésetei névértékhez kötöttek. A legtöbb ország három különböző mintát veret a nyolc érmére; Belgium, Írország és a Vatikán egy vésetet használ; Ausztria, Görögország, Olaszország és San Marino pedig mind a nyolc címlethez különböző fejoldalat rendel, így ez utóbbi országok érméinek névértéke pusztán a fejoldal alapján is megmondható.

A 2 eurós írásoldala	Néhány állam 2 eurósának fejoldala
	Ausztria	Finnország	San Marino	Spanyolország

A nemzeti oldal mintáit az egyes országok szabadon választhatják, illetve változtathatják meg; a változtatás életbe léptetése előtt az Európai Bizottságon keresztül értesíteniük kell a valutaövezet többi államát. ^[52] Mindazonáltal a 2002-ben forgalomba hozott első sorozathoz képest eddig csak a Vatikán módosította érméi fejoldali vésetét. Az egyházi állam ércpénzei alapján beazonosítható a mindenkori egyházfő: az első sorozaton (2002 - 2005) a néhai II. János Pál pápa portréja, a második sorozaton (2005 - 2006) az ő halála után ideiglenes államfő szerepét betöltő Chamberlain bíboros címere és az Apostoli Kamara emblémája, míg a harmadik sorozaton (2006 - ) XVI. Benedek pápa arcképe szerepel. ^[53]

A vatikáni euróérmék fejoldala
II. János Pál portréja	Chamberlain bíboros és az Apostoli Kamara címerei	XVI. Benedek arcképe
2002 - 2005	2005 - 2006	2006 -

A folytonosság jegyében néhány ország euróérméinek fejoldalán a korábbi nemzeti valuták érméin is használatos ábrákat használják.

Hasonlóság régi és új érmék között
1 ír font	1 finn márka	2,5 holland gulden	2 francia frank
2 ír euró	20 finn eurócent	1 holland euró	50 francia eurócent

A különböző névértékű érmék mérete és súlya egymástól eltér, a kisebb névértékű érme általában könnyebb és kisebb átmérőjű, mint a nála nagyobb névértékű. A legkisebb névértékű 1-, 2- és 5 centesek a legvékonyabbak, kicsik, színük rézvörös; a 10-, 20- és 50 centesek vastagabbak, nagyobb átmérőjűek, színük sárgás; az 1- és 2 eurósok a legtöbb centes érménél vastagabbak és nagyobbak, rajtuk két különböző színt használnak, elkülönítendő ezeket az egyszínű kisebb névrtékűektől. Az érmék nagy többsége kör alakú, míg a 20 centes ún. "spanyol virág" formájú (7 bevágással a széleken 7 szirmot képeztek). A szélek kiképzése címletenként általában egységes, könnyítendő a felismerhetőséget a vakok és gyengénlátók számára; a 2 eurósoknál a szélek eltérhetnek előállító ország szerint.

A közönséges érméken túl az egész valutaközösségben legális fizetőeszköznek minősülnek az emlékérmék (commemoratives), amelyek alkalmi fejoldallal készített 2 eurósok. Egy állam egy évben egy emlékérmét mutathat be; az egy típusú érmékből kiadható maximális példányszámot előre meghatározzák. Az első emlékérme a 2004-es athéni olimpiai játékok tiszteletére készült. Eddig 10 ország bocsátott ki ilyen pénzdarabokat. ^[54]

Az emlékérmék írásoldala	Néhány emlékérme fejoldala
Ugyanaz, mint a közönséges 2 eurós érméken	Kiadva: az Unió 25 tagúvá bővülésének emlékére	Kiadva: az osztrák államszerződés aláírásának 50. évfordulójára	Kiadva: a Fizika Nemzetközi Éve alkalmából	Kiadva: a Don Quijote első kiadásának 400. évfordulójára
Eurózóna	Finnország	Ausztria	San Marino	Spanyolország
-	2004	2005	2005	2005

A gyűjtőknek szánt érmék (collector coins) kifejezetten csak a készítő országban funkcionálnak legális fizetőeszközként. Közönséges érmék névértékeiben nem készülhet ilyen pénzdarab, nem lehet rajtuk a közönséges érmékhez tartozó ábra, és azoktól színük, méretük vagy súlyuk alapján még legalább két jellemzőjükben el kell térjenek. A készítő ország neve kötelezően szerepel rajtuk. Anyaguk arany, ezüst vagy platina. ^[55]

A forgalomban levő közel 68 milliárd közforgalomú euróérméből becslések szerint 10 millió hamis. ^{[56] [57]} Ezek többsége 1 és 2 eurós; a centeket - a viszonylag magas előállítási költség miatt - nem éri meg hamisítani. A hatóságok 2006. áprilisáig 365 ezer hamis érmét vontak ki a forgalomból; az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ez alapján úgy becsüli, hogy "500 000 forgalomban lévő valódi érmére kevesebb mint egy hamis érme jut". ^{[58] [59]} A hatóságok évről-évre növekvő számú esetben lelnek érmeutánzatokra. Mindazonáltal az eddig kiszűrt hamisítványok mennyisége még mindig jóval alacsonyabb, mint a korábbi nemzeti valuták forgalomban volt hamis érméinek száma. ^[60] A hamisítványok kiszűrését nehezíti, hogy a legtöbb utánzat a német 2 euróst mintázza, amely egyébként is a leggyakoribb euróérme, illetve hogy az érmékre kevésbé figyelnek oda az elfogadóhelyeken. ^[61] A jól beállított automaták minazonáltal nem fogadják el a hamis érméket.

[szerkesztés] Bankjegyek

Euróbankegyek kibocsátására az EKB és a 12 eurózónabeli állam jogosult, a gyakorlatban viszont az EKB nem él kibocsátási jogával. A bankjegyek minden eurót használó országban érvényes fizetőeszköznek minősülnek, függetlenül előállítási helyüktől.

Az bankjegyek kinézetéről és az érvényes címletekről az Európai Központi Bank 2003/4. (205/2003/EK) határozata rendelkezik. ^[62] Korábbi változatok: 2001/7. (667/2001/EK), 1999/2. (655/1999/EK) és 1998/6. (33/1999/EK). ^{[63] [64] [65]}

A rendelkezések értelmében a hét évényes címlet az 5-, 10-, 20-, 50-, 100-, 200- és 500 eurós. Igény mutatkozik továbbá alacsonyabb névértékű, 1- és 2 eurós bankjegyek bevezetésére is, amit az Európai Parlament 2005. október 25-i P6_TA(2005)0399 jelzetű írásbeli nyilatkozata is igazol. ^[66] Mivel azonban az EKB gazdaságossági kimutatásai szerint az ilyen névértékű érmék előállítása olcsóbb, mint az ilyen címletű bankjegyeké lenne, illetve mivel a Parlament nem hozhat az EKB számára kötelező érvényű monetáris döntéseket, ezek aligha kerülnek bevezetésre. ^{[67] [68]} Megjegyzendő egyébként, hogy az euró bevezetése előtt több országban is forgalomban voltak alacsonyabb értékű papírpénzek, többek között Ausztriában, Görögországban és Olaszországban is és az euróövezet bővülésével ezen államok köre bővülni fog. Megemlítendő még, hogy többen kétségbe vonják a két legnagyobb eurócímlet létjogosultságát, felróva, hogy azok megkönnyítik a különféle illegális pénzmozgatásokat, illetve mert logikusnak tűnik a feltevés, hogy a pénzhamisítók leggyakrabban a nagyobb címletek utánzásával próbálkoznak. ^{[69] [70] [71] [72]} Az eddigi tapasztalatok ezzel ellenben azt mutatják, hogy a leggyakrabban hamisított címletek a 20 és az 50 eurósok. ^[73] Az euró beveztése előtt Ausztria, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország nemzeti valutáinak is voltak olyan címletei, amelyek értéke átszámítva 200 euró fölé esik.

Az egyes eurócímeletek főbb paramétereit lásd alább. A képek nem méretarányosak.

Címlet	Méretezés	Alapszín	Képviselt stílus	Képviselt korszak	Előoldal	Hátoldal	Nyomdagép kódja
5 €	120 x 62 mm	Szürke	Ókori	< 5. század			az ábra bal szélén
10 €	127 x 67 mm	Piros	Román	11. - 12. század			a csillagban 8 óránál
20 €	133 x 72 mm	Kék	Gótika	13. - 14. század			a csillagban 9 óránál
50 €	140 x 77 mm	Narancs	Reneszánsz	15. - 16. század			az ábra jobb szélén
100 €	147 x 82 mm	Zöld	Barokk - Rokokó	17. - 18. század			a 9 órás csillagtól jobbra
200 €	153 x 82 mm	Sárga - Barna	Szecesszió	19. - 20. század			a 7 órás csillag felett
500 €	160 x 82 mm	Lila	Modern	20. - 21. század			a csillagban 9 óránál

Kibocsátó ország	Kód	Kibocsátó ország	Kód	Kibocsátó ország	Kód
Ausztria	N	Görögország	Y	Németország	X
Belgium	Z	Hollandia	P	Olaszország	S
(Dánia)	(W)	Írország	T	Portugália	M
Finnország	L	(Luxemburg)	(R)	Spanyolország	V
Franciaország	U	(Nagy-Britannia)	(J)	(Svédország)	(K)

Ellentétben az érmékkel, az azonos névértékű bankjegyek azonos kivitelezésűek: méretük, színük, anyaguk, nyomásuk címletenként megegyzik. A bankjegyeken nincs nemzeti oldal, így csak a sorszámban elhelyzett országazonosító betűkód révén azonosítható a kiadó állam. A betűkódok kiosztása a jobb oldali táblázatban olvasható (zárójelben a nem használtak).

A bankjegyek előoldalán megtalálható az európai egység jelképeként a tizenkét csillag, az európai lobogó, a © szimbólum a szerzői jogvédelem jelzésére, az EU-15 11 hivatalos nyelve alapján az Európai Központi Bank nevének ötféle rövidítése (BCE, ECB, EZB, ΕΚΤ, EKP), a forgalomba hozatal éve, az EKB elnökének aláírása, egy kapu- vagy ablakmotívum kifejezendő Európa nyitottságát és együttműködési készségét, a nyomdagépet azonosító kód, természetszerűleg továbbá a névérték és a pénznem neve latin és görög betűkkel szedve. A 2003. novembere előtt nyomtatott bankjegyeket Willem F. Duisenberg, az EKB első elnökének aláírása hietelesíti, míg az újabban kiadottakon Jean-Claude Trichet szignója látható. Utóbbiak először 2004. áprilisának végén kerültek forgalomba.

A bankjegyek hátoldalán megtalálható a tizenkét csillagos jelkép egy részlete a bal alsó sarokban, egy sorozatszám (duplán), Európa térképe, egy hídmotívum kifejezendő az Európa népei, illetve az Európa és a világ többi része közötti kommunikációt, és természetesen még a névérték és a pénznem neve latin és görög betűkkel. A földrajzi értelemben vett Európa térképén kívül az alsó szegélybe foglalt keretekben illetve felette ábrázolva vannak az eurót használó Európán kívüli, de az anyaország közigazgatásába szervesen kapcsolódó területek is, így pl. Francia Guyana vagy Madeira; nincsenek ábrázolva Franciaország társult területei illetve Grönland (Dánia autonóm országrésze, földrajzilag Amerika, nem használ eurót) sem. A térkép - a síknyomás technikai korlátai miatt - nem jeleníti meg a 400 km²-nél kisebb szigeteket, így Máltát sem.

Az ablak-, kapu- és hídmotívumok az európai kultúrtörténetet hét kiemelt korszaka építészeti stílusán keresztül mutatják be. Az ábrázolások inkább az egyes korszakok építészeti stílusához, mint valós épületekhez köthetőek; ez utóbbiak ábrázolása szándékosan került, hogy elkerüljék az egyes országokra való asszociálást. A téma a „Korok és stílusok Európában” elnevezést kapta. Az egyes címletek által képviselt stílust lásd az alsó táblázatban.

A bankjegyek rajzolatterveit Robert Kalina, az Osztrák Központi Bank bankjegytervezője készítette az Európai Monetáris Intézet (az EKB elődje) 1996. februárjában kihirdetett pályázati felhívására. ^[74] Pályaműve többszörös szelekción átesve 44 tervezet közül lett győztes 1996. december 3-án. A végleges tervek 1998-ra készültek el; a bankjegyek gyártása 1999. júliusában indult el. Érdekesség, hogy az eredeti pályázati kiírás szerint a hátoldalra nemzeti szimbólumokat szántak (vö. az euróérmék fejoldalával), illetve, hogy a terveken már akkor is szerepelt a görög EYPΩ felirat (Görögország még volt EMU-tag).

A bankjegypapír tiszta gyapotból készül, így annak tapintása jellegzetesen ropogós, szilárd (nem puha vagy viaszos). A különböző címletek domináns színei és papírjának méretezése egymástól eltérnek; a nagyobb értékű papírpénz nagyobb a nála kisebb értékűnél. A bankjegyek előoldalán a képi motívumok, a betűk és a számjegyek ún. metszetnyomással készültek, kitapinthatóak; a hátoldalon ellenben nincsen domború felület. A csökkent látóképességűek számára a nagyobb címleteken további tapintható jeleket helyeztek el az előoldalon: a 200 eurós alsó széle mentén a bankó közepétől a jobb széléig függőleges vonalkák állnak, míg az 500 eurós jobb széle mentén átlós vonalak futnak végig. A tapintható részek mindazonáltal a használat során lassan lekopnak a bankjegyekről. A bankjegyek tervezésében mindvégig közreműködött az Európai Vakok Szövetsége, képviselve a vakok és gyengénlátók érdekeit.

A hamisított bankjegyek könnyebb kiszűrhetősége érdekében számos biztonsági elemet építettek a bankjegyekbe. Többek között ilyenek a tapintható nyomatok is (ábra: középen fent), továbbá számos vizuális jelzés. Az átnézőjel a bankjegy felső sarkába nyomtatott jel a papír két oldalán, amelyek fény felé fordítva tökéletesen összeilleszkedve az értékjelzést adják ki (ábra: bal oldalon fent). A vízjel a papír vastagságának helyi megváltoztatásával létrehozott ábra, amolyan fény-árnyék játék; a bankjegyet fény felé tartva válik láthatóvá (ábra: bal oldalon középen). A nagyobb címeleteken (minimum 50 euró és felette) az előoldali alsó értékjelzést olyan festékkel szedik, amely színét a fény beesési szögének megfelelően változtatja; a színváltás forgatással válik láthatóvá (ábra: bal oldalon lent). Kisebb címleteken ezt helyettesíti egy a hátoldalra felvitt, forgatással láthatóvá váló aranyszínű csík, amelyen €-jel és az értékjelzés olvasható. A biztonsági szál a bankjegypapír anyagába ágyazott biztonsági elem; a bankjegyet fény felé tartva a szál sötét csíknak látszik, felületén apró, de éles betűkkel az 'EURO' felirat és az értékjelzés olvasható (ábra: középen lent). A nagyobb címeleteken továbbá hologramot is elhelyeznek, amelyen a tekintet irányának megfelelően az értékjelzés olvasható, illetve egy ablak- vagy kapumotívum látható; fény felé fordítva pedig kirajzolódik rajta egy €-jel a perforáció miatt (ábra: jobb oldalon lent). A kisebb címleteken egy holografikus hatású (szivárványos színű) fémcsík húzódik a bankjegy jobb oldali részén, perforáció a ebben fémcsíkban van elhelyezve. A vízjel és a hologram mintája címletenként eltérő.

A bankjegyek természetes fényben, illetve szabad szemmel nem érzékelhető ismertető jegyekkel is el vannak látva. A bankók egyes részeit nagyítóval szemlélve éles kontúrú mikroírás tűnik fel; ilyen hely például az előoldalon az EYPΩ felirat. UV-fény alatt feltűnnek a papír anyagába ágyazott piros, zöld és kék színű jelzőrostok; az aláírás és a zászló zöldbe, míg az utóbbiban levő csillagok narancsba mennek át; az előoldalon levő nagy csillagok és apró körök világítanak, míg a hátoldalon a térkép, a híd és az értékjelzés aranyszínűnek látszik. Egyes elemek továbbá mágneses tintával lettek nyomtatva. A bankjegyeken megtalálható az EURion-jegy, ami a szabványt támogató színes fénymásolók számára lehetővé teszi a bankjegyek felismerését, így azok másolásának megtagadását. A mintázatba foglaltak továbbá egy digitális vízjelet, amely alapján egyes képszerkesztő szoftverek megtagadják a bankjegyekről készült képek feldolgozását. ^{[75] [76]}

Az EURion-jegy	Az 50 eurós előoldala	Az 50 eurós hátoldala

Az Unió bővülése - akárcsak az érméknél, úgy - a bankjegyek esetében is kisebb átalakításokat von maga után. Az új bankjegysorozat térképén már szerepelni fog Ciprus szigete, felkerül még a bankókra a Központi Bank nevének rövidítése az új hivatalos nyelveken, továbbá - Bulgária csatlakozása nyomán - a pénznem nevének cirill betűs változata (Евро) is. A könyebb felismerthetőség és a gyorsabb megszokás végett az új sorozat a régi építészeti motívumait veszi majd át és viszi tovább; megjegyzendő, hogy az Európai Parlament szerint az új bankjegyekhez kevésbé rideg témát kellene választani. ^{[77] [78]} A következő sorozat előkészítési munkálatai már megkezdődtek; az első új bankjegyek várhatóan az évtized végén kerülnek forgalomba, címletenként eltérő időpontban. A mostani sorozat lecserélése több évet is igénybe vehet.

[szerkesztés] Függelék

[szerkesztés] Lábjegyzet (hivatkozások)

1. ↑ http://www.ecb.int/press/key/date/1999/html/sp990310.en.html
   EKB-honlap: Eugenio Domingo Solans (az EKB igazgatótanácsának tagja) beszéde, Mexikó, 1999.03.10.
2. ↑ http://index.hu/gazdasag/magyar/hpkon060818/
   Index.hu: Konvergenciaterv: az államadósság lesz a buktató (2006.08.18.)
3. ↑ http://www.mnb.hu/Resource.aspx?ResourceID=mnbfile&resourcename=hu0301_arfolyam
   MNB jegyezte árfolyamok (xls formátum)
4. ↑ http://ue.eu.int/cms3_Applications/applications/search/newsDocDetails.asp?cmsid=650&dockey=54768&doclang=EN&lang=EN
   A madridi csúcs záródokumentuma (1995.12.16.)
5. ↑ http://europa.eu.int/comm/economy_finance/euro/documents/spelling_en.pdf
   Európai Bizottság: Az euró és a cent szavak írásmódjáról a Közösség hivatalos nyelveiben (angol)
6. ↑ http://europa.eu.int/eur-lex/lex/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31998R0974:EN:HTML
   Az Európai Unió Tanácsának az euró bevezetéséről szóló 974/98. rendelete
7. ↑ http://index.hu/politika/kulfold/eu/eurosx1013/
   Index.hu: Eurónak vagy euronak írjuk majd a közös pénzt? (2004.10.13.)
8. ↑ http://index.hu/gazdasag/vilag/euro060118/
   Index.hu: Szópárbaj az eurózóna előszobájában (2006.01.18.)
9. ↑ http://evertype.com/standards/euro/euro-eora-en.pdf
   Michael Everson: The new currency and Ireland
10. ↑ http://www.baltictimes.com/news/articles/11051/
    The Baltic Times: No 'eira' - but 'eiro' will do (2004.10.06.)
11. ↑ http://www.nol.hu/cikk/389636/
    Népszabadság Online: Hullámokat kavar a lett eiro (2006.01.05.)
12. ↑ http://www.dw-world.de/dw/article/0,2144,1847580,00.html
    DW-WORLD.DE: You Say Euro, I Say Eiro (2006.01.28.)
13. ↑ http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=100110
    Magyar Hírlap Online: A magyar nyelvészek is támogatják az euro írásmódot (2006.01.05.)
14. ↑ http://europa.eu.int/constitution/hu/ptoc184_hu.htm#a662
    Az Európai Alkotmány 50. csatolt nyilatkozata (az alkotmány nem hatályos)
15. ↑ http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=109987&rid=PWdUTQ==
    Magyar Rádió: Kormányülés: Csökken az üzemanyagok ára (2004.10.13.); lásd az írás alsó felét
16. ↑ http://www.maltamedia.com/cgi-bin/artman/exec/view.cgi?archive=5&num=8364
    MaltaMedia: Maltese to call the European currency-‘ewro’ (2005.12.14.)
17. ↑ http://www.kunsilltalmalti.gov.mt/filebank/documents/reportonthenamesoftheeuropeancurrency.pdf
    A Máltai Nyelv Tanácsának állásfoglalása az euró írásmódjáról
18. ↑ http://www.eubusiness.com/Euro/060330183602.4vmvem7f
    Eubusiness.com: Slovenia passes law on central bank before euro switch (2006.03.30.)
19. ↑ http://www.ecb.int/ecb/legal/pdf/en_con_2006_17_f_sign.pdf
    A szlovén jegybanktörvény EKB általi véleményezése (angol)
20. ↑ http://europa.eu.int/eur-lex/lex/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2002:142:0059:0073:EN:PDF
    A Monaco és Franciaország mint az Unió képviselője által kötött monetáris megállapodás (angol)
21. ↑ http://europa.eu.int/eur-lex/lex/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2001:209:0001:0004:EN:PDF
    A San Marino és Olaszország mint az Unió képviselője által kötött monetáris megállapodás (angol)
22. ↑ http://europa.eu.int/eur-lex/lex/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2001:299:0001:0004:EN:PDF
    A Vatikánváros és Olaszország mint az Unió képviselője által kötött monetáris megállapodás (angol)
23. ↑ http://europa.eu.int/eur-lex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2004/l_244/l_24420040716hu00470049.pdf
    Az Európai Unió Tanácsának határozata a Közösségnek az Andorrával fenntartott monetáris kapcsolatokra vonatkozó megállapodáshoz fűződő álláspontjáról (2004/548/EK)
24. ↑ http://news.bbc.co.uk/1/hi/world/asia-pacific/2531833.stm
    BBC: North Korea embraces the euro (2002.12.01.)
25. ↑ http://europa.eu/scadplus/treaties/singleact_en.htm#OBJECTIVES
    Az Egységes Európai Okmány (angol)
26. ↑ http://www.eco.u-szeged.hu/tudkozlemeny/pdf/2002/Fenyovari.pdf
    Fenyővári Zsolt: Teljesíthető-e az inflációra vonatkozó maastrichti konvergencia-kritérium?
27. ↑ http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31998D0317:EN:HTML
    Az Európai Unió Tanácsának 98/317. számú határozata
28. ↑ http://europa.eu.int/eur-lex/lex/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31998R0974:EN:HTML
    Az Európai Unió Tanácsának az euró bevezetéséről szóló 974/98. rendelete
29. ↑ http://europa.eu.int/eur-lex/lex/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31998R0974:EN:HTML
    Az Európai Unió Tanácsának az euróérmék címleteiről és azok technikai specifikációjáról szóló 975/98. rendelete
30. ↑ http://www.nationalbanken.dk/C1256BE9004F6416/side/Monetary_Review_4_Quarter_1998/$file/NB11.htm
    Dán Nemzeti Bank: Dánia részvételéről az ERM-II-ben (angol)
31. ↑ http://europa.eu.int/comm/economy_finance/publications/euro_related/2005/compendium/pdfs/d1_03_en.pdf
    Az Európai Unió Tanácsának az euró és a nemzeti valuták átváltási arányszámairól szóló 2866/98. rendelete
32. ↑ http://europa.eu/eur-lex/en/refdoc/oj2000l_167en.pdf
    Az Európai Unió Tanácsának az euró és görög drachma átváltási arányszámáról szóló 1478/2000. rendelete
33. ↑ http://index.hu/politika/kulfold/daneuro/
    Index: Dánia nem kér az euróból (2000.09.28.)
34. ↑ http://www.val.se/in_english/previous_elections/2003/index.html
    Svéd Választási Iroda: a 2003-as népszavazás eredményei (angol)
35. ↑ http://www.euractiv.hu/modul.asp?name=cikk&file=article&sid=2979
    EurActiv.hu: Litvánia népszavazást tart az euró bevezetéséről? (2005.06.13.)
36. ↑ http://www.eurohirek.hu/modul.asp?name=cikk&file=article&sid=5342
    EuroHírek.hu: Már 2007-ben népszavazás az euróról? (2006.03.23.)
37. ↑ http://www.ecb.eu/pub/pdf/other/eurobren.pdf
    EKB: the EURO. OUR money c. tájékoztató füzet (angol); lásd a harmadik oldalt
38. ↑ http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0144/07.html
    Dr. Turján Anikó: Tizenkét állam közös pénze: az euró; lásd az Eurójel című keretes írást
39. ↑ http://observer.guardian.co.uk/print/0,3858,4325292-102275,00.html
    Guardian: Inventor who coined euro sign fights for recognition (2001.12.23.)
40. ↑ http://www.decodeunicode.org/U+20AC
    decodeunicode.org: U+20AC EURO SIGN (angol)
41. ↑ http://www.ecb.int/press/pr/date/1997/html/pr970715.en.html
    EKB-sajtóközlemény: Az euró devizajele; 1997.07.15. (angol)
42. ↑ http://www.europa.eu/bulletin/en/9707/p103020.htm
    Európai Bizottság: Közlemény az eurójel használatának bizottsági ösztönzéséről; 1997.11.10. (angol)
43. ↑ http://www.unicode.org/reports/tr8/
    A Unicode-szabvány 2.1-es verziójának technikai leírása (angol)
44. ↑ http://en.wikipedia.org/wiki/Keyboarding_the_euro_sign
    Angol Wikipédia: Keyboarding the euro sign
45. ↑ http://www.cs.tut.fi/~jkorpela/html/euro.html
    Jukka Korpela: The euro sign in HTML and in some other contexts
46. ↑ http://www.evertype.com/standards/euro/formats.html
    Evertype.com: Formatting the euro sign
47. ↑ http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=52452&archiv=1&next=0
    Magyar Hírlap Online: Folytatódik az eurólogó-vita (2002.06.25.)
48. ↑ http://europa.eu.int/smartapi/cgi/sga_doc?smartapi!celexapi!prod!CELEXnumdoc&lg=EN&numdoc=62000A0195&model=guichett
    Európai Bíróság: Travelex Global and Financial Services Ltd (a korábbi Thomas Cook Group Ltd) és az Interpayment Services Ltd kontra Európai Bizottság, 2003. április 10. (angol)
49. ↑ http://www.lov-ww.com/germany/ControlServlet/en/publication/pubIssueId/2448/
    Intellectual Porperty Newsletter, 2003. augusztus (angol); lásd a negyedik oldalt
50. ↑ http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:1998:139:0006:0008:EN:PDF
    Az Európai Unió Tanácsának a közforgalomba kerülő euróérmék címleteiről és azok technikai specifikációjáról szóló 975/98. rendelete
51. ↑ http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=PRES/05/124&format=HTML&aged=1&language=EN&guiLanguage=en
    Európai Bizottság: Sajtóközlemény az Európai Unió Tanácsa 2666. üléséről
52. ↑ http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2005:186:0001:01:EN:HTML
    Az Európai Bizottság ajánlása az euróérmék nemzeti oldalára vonatkozóan, 2005.06.03. (angol)
53. ↑ http://www.ecb.int/bc/coins/national/html/va.hu.html
    EKB-honlap: a Vatikánváros euróérméinek nemzeti oldaláról
54. ↑ http://www.ecb.int/bc/coins/comm/html/index.hu.html
    EKB-honlap: 2 eurós emlékérmék
55. ↑ http://www.ecb.int/bc/pdf/reproduction/HU_Regulation1.pdf
    Az Európai Unió Tanácsának az euró-érmékhez hasonló emlékérmekről és érmékről szóló 2182/2004. rendelete
56. ↑ http://www.ecb.eu/bc/faqbc/figures/html/index.hu.html#q3
    EKB-honlap: Gyakori kérdések: Hány eurobankjegy és -érme van forgalomban, és összesen mekkora értékben?
57. ↑ http://www.nol.hu/cikk/398822/
    Népszabadság Online: Tízmilliónál is több hamisított euróérme az utcán (2006.03.28.)
58. ↑ http://www.nol.hu/cikk/400151/
    Népszabadság Online: Euróérmék: vigyázat, hamis! (2006.04.10.)
59. ↑ http://europa.eu/pol/fraud/overview_hu.htm
    Európai Csalás Elleni Hivatal: Áttekintő oldalak
60. ↑ http://www.euractiv.hu/modul.asp?name=cikk&file=article&sid=4833
    EurActiv.hu: Euróérme-hamisítás 2005-ben (2006.01.16.)
61. ↑ http://www.euractiv.hu/modul.asp?name=cikk&file=article&sid=5380
    EurActiv.hu: Euróhamisítás: a német 2 eurós a legnépszerűbb (2006.03.29.)
62. ↑ http://www.ecb.int/ecb/legal/pdf/l_07820030325en00160019.pdf
    Az EKB az euróbankjegyekről szóló 2003/4. rendelete
63. ↑ http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2001:233:0055:0057:EN:PDF
    Az EKB az euróbankjegyekről szóló 2001/7. rendelete (elavult)
64. ↑ http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31999D0655:EN:HTML
    Az EKB az euróbankjegyekről szóló 1999/2. rendelete (elavult)
65. ↑ http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31999D0033:EN:HTML
    Az EKB az euróbankjegyekről szóló 1998/6. rendelete (elavult)
66. ↑ http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P6-TA-2005-0399+0+DOC+XML+V0//HU
    P6_TA(2005)0399 jelzetű parlamenti közös nyilatkozat (2005.10.25.)
67. ↑ http://www.ecb.eu/bc/faqbc/circulation/html/index.hu.html#q15
    EKB-honlap: Gyakori kérdések: Néhányan szeretnék, ha lenne 1 és 2 eurós bankjegy is. Sor kerül majd erre?
68. ↑ http://en.wikipedia.org/wiki/Euro_banknotes#Design_changes_and_smaller_Euro_denominations
    Angol Wikipédia: Euróbankjegyek: A bankjegyek újratervezéséről és a kisebb címletekről bevezetéséről
69. ↑ http://www.europarl.europa.eu/news/expert/briefing_page/11416-291-10-42-20061005BRI11415-18-10-2006-2006/default_p001c013_hu.htm
    Európai Parlament: Sajtószolgálat: Gazdasági és monetáris ügyek: Trichet EKB-elnök vitázik a képviselőkkel a központi bank politikájáról (2006.10.22.)
70. ↑ http://www.farkashazy.hu/attila/euro/tech.html#1
    Farkasházy Attila: Diplomadolgozat: 2.1. Bankjegyek, érmék
71. ↑ http://www.bbc.co.uk/hungarian/special_euro_cash/1.shtml
    BBC Magyar Adás: Az euró, mint készpénz: A nagy lepedő
72. ↑ http://www.ecb.eu/bc/faqbc/circulation/html/index.hu.html#q4
    EKB-honlap: Gyakori kérdések: Fel tudja-e használni a „szürke” gazdaság, vagy akár a bűnszövetkezetek a hét eurobankjegy nagyobb címleteit, azaz a 200 és az 500 euróst?
73. ↑ http://www.nol.hu/cikk/398822/
    Népszabadság Online: Tízmilliónál is több hamisított euróérme az utcán (2006.03.28.)
74. ↑ http://www.ecb.eu/bc/pdf/preparation/Design_Brief_extract.pdf
    Az EMI pályázati felhívása euróbankjegyek tervezésére (angol)
75. ↑ http://www.ecb.int/bc/html/hires.hu.html
    A CDS említése az EKB honlapján
76. ↑ http://www.cl.cam.ac.uk/~sjm217/projects/currency/
    Steven J. Murdoch: Software Detection of Currency (A bankjegyek szoftveres felismeréséről)
77. ↑ http://www.ecb.eu/bc/faqbc/circulation/html/index.hu.html#q9
    EKB-honlap: Gyakori kérdések: Tervezik-e már a következő eurobankjegy-sorozatot?
78. ↑ http://www.europarl.europa.eu/news/expert/briefing_page/11416-291-10-42-20061005BRI11415-18-10-2006-2006/default_p001c013_hu.htm
    Európai Parlament: Sajtószolgálat: Gazdasági és monetáris ügyek: Trichet EKB-elnök vitázik a képviselőkkel a központi bank politikájáról (2006.10.22.)

[szerkesztés] Kapcsolódó belső szócikkek

• Az euró nyelvi vonatkozásai (angol)
• Az euró nyelvi vonatkozásai (francia)
• Az euróbankjegyek (angol)
• Az euróérmék (angol)
• Az eurószimbólum (angol)

[szerkesztés] Kapcsolódó témakörök a Wikimedia Commonsban

Itt további ide kapcsoldódó képanyagot találhat.

• Az euró (gyűjtőoldal)
• Az Európai Unió (gyűjtőoldal)
• Az Európai Unió (kategória)
  • Az euró (alkategória)
    • Érmék (alkategória)
    • Bankjegyek (alkategória)
  • Az Európai Központi Bank (alkategória)
  • EU-térképek (alkategória)

[szerkesztés] Külső források (magyar)

• Magyar Nemzeti Bank
• Európai Központi Bank
• Farkasházy Attila: Diplomadolgozat
• EurActiv.hu
• Magyar Hírlap Online
• Népszabadság Online
• Index.hu

[szerkesztés] Külső források (idegen nyelvű)

• Az Európai Unió európortálja
• Az Európai Parlament
• A Máltai Nyelv Tanácsa
• Evertype.com - The euro and standardization
• Európai Vakok Szövetsége - Euró-munkacsoport
• Portál az európai joghoz (más néven: EUR-Lex)
• Euromuenzen.com
• Eurotracer.net

Európa pénznemei
Eurózóna	euró
Észak-Európa	dán korona | feröeri korona | izlandi korona | norvég korona | svéd korona
Balti régió	észt korona | lett lat | litván litas
Nyugat-Európa	svájci frank | angol font | guernsey-i font | Man szigeti font | jersey-i font
Közép-Európa	cseh korona | magyar forint | lengyel złoty | szlovák korona | szlovén tolár
Kelet-Európa	belarusz rubel | moldovai lej | orosz rubel | transznyisztriai rubel | ukrán hrivnya
Délkelet-Európa	albán lek | bolgár leva | bosnyák konvertibilis márka | horvát kuna | macedón dinár | román lej | szerb dinár
Mediterrán	ciprusi font | gibraltári font | máltai líra | új török líra
Kaukázus	örmény dram | azerbajdzsáni manat | grúz lari
Euróval helyettesített pénznemek
Eurózóna	osztrák schilling | belga frank | holland forint | finn márka | francia frank | német márka | görög drachma | ír font | olasz líra | luxemburgi frank | portugál escudo | spanyol peseta