Futurizmus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A futurizmus huszadik századi avantgarde művészeti irányzat. Filozófiája a jövőbe, a technikai haladásba vetett hitre épül, kulcsszavai a „mozgás”, „dinamizmus”.
Nagy hatással volt rá a kubizmus, és még a mai napig is érződik nemcsak a festészetben, hanem a többi képzőművészeti ágban is. Ez a mozgalom főképpen az olaszokra volt jellemző. Hogy kifejezzék a modern élet dinamikáját, a futuristák a mozgásra és a fény optikai illúziójára tették a hangsúlyt. Habár a futurizmus főleg irodalmi irányzat, a festészetben és a szobrászatban is megjelent, és néhány jelentős művészt is adott, mint pl. Gino Severni, Gicamo Balla, Umberto Boccioni.
Umberto Boccioni Rugalmasság című képe a ló erejének és gyorsaságának ábrázolása. A gyárkéményes tájban, hátán a fekete csizmás lovassal a vágtató ló szinte gépnek tűnik. Ha a néző kubista képet szemlél, tekintete nyugodt tárgyakon siklik, ha viszont futurista kép elé áll, akkor a nézőpontján átnyargaló formákat látja. A futurista művész életre kelti a tárgyak belső energiáját, és ezt úgy ábrázolja, hogy a tárgy egyes részei átszőnek, átszelnek más részeket, összeütköznek velük. Mindez a vonalak, szögek, felületek harca.
A futurizmusnak két alirányzatát szokás elkülöníteni, az egyik a nyugati irány, amely Olaszországban volt legjellemzőbb és politikailag a fasizmussal, a másik a keleti irány, amely Oroszországban volt legjellemzőbb és a kommunizmussal volt erős kapcsolatban.
Based on work by 