Görögország uralkodóinak listája
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az alábbi táblázatban Görögország modern kori történelmének uralkodói olvashatóak. A több évszázadon át török uralom alatt álló ókori Hellász, majd Bizánc területének gerincét alkotó mai görög területek a XIX. század előtt sohasem kerültek egységes nemzeti irányítás alá. A bomladozó Oszmán Birodalomban 1826-ban meginduló görög szabadságharcot Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország is támogatta, amelynek végén 1827 elejére létrejött a független modern kori Görögország. Az ország élére álló grófok diktatórikus hatalmat vezettek be a nagymúltú államban, és amikor 1831-ben meggyilkolták Avgusztinosz Kapodisztriasz államfőt, a görög állam felett védnökséget gyakorló három nagyhatalom a monarchia bevezetése mellett döntött.
| Uralkodó | Hatalmon volt | Megjegyzések |
|---|---|---|
|
|
||
| I. Ottó | 1833-1862 | A nagyhatalmak által választott uralkodó a nemzeti ellenérzések miatt lemondott trónjáról, ezért a három nagyhatalom új uralkodóházat ültetett Görögország trónjára. |
|
|
||
| I. György | 1862-1913 | |
| I. Konstantin | 1913-1917 | |
| Sándor | 1917-1920 | |
| I. Konstantin | 1920-1922 | Második uralkodása. |
| II. György | 1922-1924 | A törökök ellen vívott háborús kudarcok, és a lausanne-i béke miatt a görögök fellázadtak az uralkodó ellen, és 1924-ben kikiáltották az első görög köztársaságot. |
|
|
||
| II. György | 1935-1947 | 1941 és 1946 között emigrációban uralkodott. |
| Pál | 1947-1964 | |
| II. Konstantin | 1964-1973 | A Papadópulosz junta 1967-ben puccsal átvette a hatalmat Görögország felett, és az uralkodó elmenekült az országból. Csak hat évvel később kiáltották ki a köztársaságot, addig emigrációban uralkodott. |
Based on work by 